Túraajánlat

Élménytúra a Csévi-szirtek körül

Kevés olyan hely van, ami egyszerre nyújt élményt és kikapcsolódást a hétvégén kiránduló gyerekes családoknak, a komolyabb outdoorozást kedvelő túrázóknak vagy akár barlangászoknak. A Pilis nyugati oldalába mindezt megtaláljuk, aminek felfedezését mi egy könnyű túrával ajánljuk nektek.

Szerző:
Lánczi Péter
Fotó:
Lánczi Péter
2019. június 28.

Kevés olyan hely van, ami egyszerre nyújt élményt és kikapcsolódást a hétvégén kiránduló gyerekes családoknak, a komolyabb outdoorozást kedvelő túrázóknak vagy akár barlangászoknak. A Pilis nyugati oldalába mindezt megtaláljuk, aminek felfedezését mi egy könnyű túrával ajánljuk nektek.

Csévi-szirtek

 

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Pilis a kirándulók földi paradicsoma. Változatos tájaival rengeteg látnivalót és élményt tartogat azoknak, akik a felfedezésére indulnak. A hegységnek alig van olyan része, ahol ne találnák kulturális vagy történelmi emléket, kilátóhelyet, barlangot, vagy kiváló piknikező-, vagy akár bivaklolóhelyet. A Csévi-szirtek és környéke ráadásul egyfajta eszenciaként kínálja ezeket az élményeket, bemutatva mindent, amit a Pilis tud. Egy kényelmes túra keretében mi a Kétbükkfa-nyeregtől indulva jártuk be ezeket az izgalmas helyszíneket.

 

Panoráma a Csévi-szirtekkel és a Dorogi-medencével


A Kétbükkfa-nyerget autóval és tömegközlekedéssel egyaránt megközelíthetjük, ami nagyban megkönnyíti kirándulásunk megtervezését és egy kényelmes körtúra logisztikáját. A parkolótól a zöld kereszten - vagy másik nevén, a Hunfalvy úton - hagyjuk el a forgalomtól hangos dobogókői utat, és vesszük az irányt nyugat felé. Még egy kilométert sem teszünk meg, mikor a zöld háromszögön lehetőségünk nyílik utunk első panorámájának megcsodálásához, ami a Fekete-kő szikláiról nyújt kilátást Pilisszenlélekre és környékére. A tíz kilométeres túránkat alig pár száz méterrel növeli ez a kis kitérő, tehát érdemes ide ellátogatni.

 

Fekete-kő megér egy kitérőt a kilátásért


Az utunkat a Pilis-nyereg felé folytatjuk, ahol a második világháború idején súlyos harcok folytak. Ennek emlékét már az 50-es években is őrizte egy emlékmű, igaz, akkor még csak a hős szovjet halottakét. A napjainkban itt álló obeliszk - ami már a háború összes áldozatának állít emléket - nem azonos az eredeti emlékművel, hiszen azt feltehetőleg a háború alatt sokat szenvedett helyiek ledöntötték. (1945 januárjában Pilisszentkereszten 4 ezer orosz katona állomásozott. A megszállók fosztogattak és nőket erőszakoltak.) Az eredeti emlékmű összetört, és megmaradt kőtábláját Dobogókőre, a turistamúzeumba szállították. Jelenleg közvetlenül az épület mögött, az avar alatt fekszik elfeledve.

 

Emlékmű és pihenőhely a Pilis-nyeregnél

 

 

A szovjet emlékmű elfeledett maradványa és a Kémény-szikla Klastrompuszta felől


A tűzrakóval, padokkal és asztalokkal konfortosított pihenőhelyet a sárga jelzésű Szénás úton hagyjuk el. Elhaladunk a Kapisztrán-kunyhó mellett, amit romos állapota ellenére is szoktak még bivakolásra használni. Pár száz métert tovább haladva elérjük a zöld keresztet, amin kis emelkedővel felkapaszkodhatunk a Kémény-szikla tetejére. Innen páratlan kilátás tárul elénk Klastrompusztára és a Csévi-szirtekre.

 

Kilátás a Kémény-szikla tetejéről Klastrompusztára


Klastrompusztát nem csak felülről érdemes megtekinteni, ezért innen visszaereszkedünk a sárga jelzéshez, majd balra fordulva a Kesztölchöz tartozó párházas település felé vesszük az irányt. Nem kell sokat mennünk, hogy elérjük az itt található pálos kolostorromot, ami feltehetőleg egyben a rend megalapítójának, Boldog Özsébnek is a nyughelye. Az elkerített, mára csak egy méter magas falak közt egy visszaépített oltárt is találunk, ahol a Szent kereszt tiszteletére még napjainkban is tartanak misét.

 

Klastrompusztai pálos kolostorrom

 

A romok közt még napjainkban is tartanak misét


Eddig sem szenvedtünk hiányt a látnivalóban, de kétségtelen, hogy utunk legizgalmasabb részéhez érkezünk, miután felkapaszkodunk a Csévi-szirtek oldalában megbúvó barlangokhoz. Klastrompusztától egy kilométeres emelkedéssel érjük el a Leány- és Legény-barlangokat, melyek a Pilis leglátványosabb szabadon látogatható barlangjai közé tartoznak. A „szabadon” szót ebben az esetben úgy kell érteni, hogy az üregben található lezárt vasajtóig mehetünk, de ez így is látványos élményt ad annak, aki ide ellátogat.

 

Turistajelzések vezetnek mindkét szabadon látogatható barlanghoz


A monda úgy tartja, hogy annak idején, mikor a török had felégette a környéket, ez a két barlang nyújtott menedéket a helyieknek. Ki tudja miért - talán az illem követelte meg -, de az asszonyok és lányok az egyikbe, míg a férfiak és legények a másik üregbe bújtak el a pogányok elől. Innen kapták a nevüket a barlangok, ami napjainkban már csak a denevérek búvóhelye.

 

 

Leány-barlang kivűlről és belülről

 

Leány-barlang belsejében is vasajtó zárja a hegy gyomrába vezető járatot


A fehér mészkősziklák közt ásító hatalmas barlangbejáratok már kívülről is lenyűgözők, hát még, ha belépünk az előcsarnokukba. Ez a Leány- és Legény-barlangra egyaránt igaz, még annak ellenére is, hogy az üregeknek csak pár tíz méteres részét tudjuk megcsodálni. A barlangok végében található vasajtók ugyanis már csak a hivatásos barlangászoknak enged betekintést a hegy gyomrába. Ennek ellenére is minkettőben találkozhatunk denevérekkel és látványos mészkőképződményekkel, melyeket a víz folyamatosan formál, már kitudja milyen rég óta.

 

A Leány-barlangtól alig egy kőhajításnyira találjuk a Legény-barlangot

 

Denevérekkel is találkozhatunk


Az első archeológiai feltárást 1912-ben, Bella Lajos és Kadić Ottokár - a magyar barlangkutatás megalapítója - kezdte meg. A kutatások megállapították, hogy a barlangokat már az őskortól használta az ember. Csontok, különböző használati eszközök kerültek elő, de még egy Ferdinánd korabeli pénzhamisító műhely eszközeit is megtalálták. Ezeket a járatokat a későbbiekben is kutatták, de még 20 évvel ez előtt is csupán csak kis részét ismerték.

 

Pompás kilátás a Legény-barlangból a Gerecsére


A Csévi-szirtek fokozottan védett természetvédelmi területe nem csak ennek a két barlangnak ad otthont. A Leány- és Legény-barlangok szomszédságában a turistatérképek is jelölik az Ajándék-, a Bivak- és a Vacska-barlangokat, de a sziklás hegyoldalban további mélybe vezető üregek is megbújnak, melyekről a kutatók már azt is tudják, hogy labirintusszerű járataik kapcsolatban állnak egymással. Ezeket a járatokat még megközelíteni is csak külön engedéllyel lehet, hiszen jelzett turistaút nem vezet hozzájuk. Sőt, azon kívül, hogy tilos, némelyik megközelítése még életveszélyes is a meredek és omladékos hegyoldalban.

 

Az Ajándék-barlang bejárata fokozottan védett természetvédelmi területen található. A lejáratot itt is vasajtó védi az illetéktelenektől

 

Erre a barlangra egy vadmacskának köszönhetően találtak rá. Innen ered a Vacsak-barlang név


Egy lelkes barlangászcsapat (Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület) immáron két évtizede kutatja a Csévi-szirteknél húzódó Ariadne-barlangrendszert. Kitartó munkájuknak köszönhetően mára több mint 15 kilométeres járatrendszert térképeztek fel, de a hegy gyomra még továbbra is tartogat felfedeznivalót. A szűk - néha bontással feltárt - térbeli labirintusjáratok helyenként hatalmas, csepköves csarnokokba vezetnek, vagy visszakanyarodnak egy már korábban bejárt szakaszba. Szerencsére a hosszú évek óta tartó izgalmas kutatómunkájukat nemcsak száraz adatok formájában rögzítették, hanem kamerákkal is. Így a 2013-ban megjelent ismeretterjesztő filmüknek köszönhetően mi is betekinthetünk Magyarország harmadik leghosszabb barlangrendszerébe, ahol olyan csodákat láthatunk, amit csak kevesen tapasztalhatnak meg élőben.

 


Természetesen a mi kis túránkon szó sincs szűk járatokon való átkúszásról és merülésről, mint ahogy azt a dokumentumfilmben lehet látni. De még így is látványos élményt adtak a Leány- és Legény-barlangok előcsarnokai, melyektől az idevezető turistajelzéseken visszaereszkedünk egészen a piros jelig, amin jobbra, azaz északnak fordulunk a már korábban érintett Pilis-nyereg irányába. De még mielőtt felérnénk a nyeregre, jobbra fordulunk a piros kereszten a Simon halálához, akinek történetéről több legenda is szól.

 


Az egyik szerint Gertrudis királynő - II. András királyunk felesége - egyik gyilkosának, Simon bán halálának emlékét őrzi a helynév, akit büntetésből itt vetettek le a sziklákról. Van olyan monda is, miszerint valamikor régen egy öreg remete élt az egyik közeli barlangban, aki gyógyította és tanácsokkal látta el a helyieket, és akit aztán a halál is itt ért. A jóságos remete emlékét a nép nem feledte, és a helyet Simon halálának nevezte. Egy másik történet szerint a közeli Szent Kereszt-kolostorból menekült ide a török elől egy Simon nevű szerzetes, akire napokkal később rá is találtak, és a kolostor kincseit követelték rajta. A szerencsétlen szerzetest megkínozták, majd végül levetették egy magas szikláról. De olvashatunk Simon nevű erdészről és vadászról is, akiket itt gyilkoltak meg az orvvadászok, illetve szerencsétlenül járt turistáról, aki a sziklákról lezuhanva lelte halálát.

 

Simon halála

 

Az ismeretlen Simonnak ma egy vékony, fából készült kereszt állít emléket a zöld és piros kereszt jelzésű turistautak találkozásánál, amerre túránk is vezet. Innen már nem vagyunk messze a kiindulópontunktól, amit a zöldön, majd a zöld kereszten érünk el. A Simon halálától már nem kell több kaptatót megmásznunk - amiből több, kevesebb is kijutott a nem túl hosszú kirándulásunk során -, csak kényelmesen leereszkedünk a Kétbükkfa-nyeregig. 

 

Kétbükkfa-nyereg  

 

Ez a kis 10 kilométeres kirándulás magáért beszél. Élményekkel, látnivalókkal teli program, amit mindenkinek csak ajánlani lehet. Ráadásul a barlangokkal tarkított túrával a gyerekeknek egy életre szóló kalandot lehet szerezni.

 

 Innen töltheted le a túra térképét és a GPS-tracket

 

A cikk először 2018 szeptemberében jelent meg.

 

Kapcsolódó cikkek:

Római utak a Pilisben

Kőről-kőre a Pilisben

A Teve, a Mackó és a Nagy-Kevély a Pilisben

 

 

Cikkajánló