MTSZ hírek

Eltűnnek a fenyők a Keszthelyi-hegységben

A meleg, száraz őszök, a csapadékszegény telek, a másodlagos gomba és szú károsítják a fákat.

 

Szerző:
Forestpress
Fotó:
rgbstock
2013. augusztus 1.

A meleg, száraz őszök, a csapadékszegény telek, a másodlagos gomba és szú károsítják a fákat.

 

Jelentősen meg fog változni a Keszthelyi-hegység Balaton felőli képe - tudhattuk meg a gyenesdiási községházán tartott sajtótájékoztatón. Leginkább Keszthelytől Balatongyörökig sújtotta, sújtja a vékony termőrétegen, dolomit kopárokon telepített erdőket a 2011-től kezdődő meleg, száraz ősz, a csapadékszegény tél, majd a 2012. évi aszály, illetve a másodlagos gomba és szú károsítók.


Varga László, a sajtótájékoztatót meghirdető Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója bevezető prezentációjában bemutatta a korábban többnyire legelőként használt, majd három ütemben, az 1860-70-es évektől feketefenyővel, később cserrel telepített erdők sorsát. A keszthelyi erdészet területe kétharmadát érinti az erdőpusztulás, összesen kb. 100 ezer köbméter, nagyobb részt fenyves, kisebb részben keményfa kitermelése szükséges a kárelhárítás során. A több évtizedre szóló távlati terveket néhány év alatt kell megvalósítani. A telepített erdőket őshonos lombos faállománnyal cserélik le, megjelennek nyiladékok, sziklagyepek, ún. felnyíló erdők ahol a lombok nem záródnak sűrű erdővé. Ezzel együtt meg fog változni az eddig megszokott erdőkép, főleg télen, ahol eddig üdezöld fenyőerdő volt, most a lombok lehulltával más kép lesz látható.

 

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója szintén kiemelte a kiszáradt és vele együtt sok helyen a még egészséges állomány mihamarabbi eltávolítása, a fafajcsere szükségességét. A tervszerű, gyors munkával megóvják a kialakuló sziklagyepeket, illetve az újratelepített erdőket és annak aljnövényzetét az ismételt munkavégzéssel, taposással járó degradációtól.

 

Munkatársa, Megyer Csaba szerint jelentős figyelem kíséri a sokszor lakott terület határán lévő erdőkben folyó eseményeket. Az első lépéseket a Bakonyerdő Zrt megtette, táblákkal tájékoztatják az arra járókat az eseményekről. A Nemzeti Park is szeretné a készülő koncepciót minél szélesebb körben bemutatni, mely szerint a hatalmas tarvágások indokoltak lehetnek, ahogy indokolt az is, hogy meghosszabbítsák a vegetációs időben végezhető fakitermelések idejét. Törekednek arra, hogy a faültetvényekből fajgazdag erdő legyen, a termőhelyhez illő fafajokkal, botanikai, zoológiai értékekkel, turisztikailag is hasznos sziklagyepekkel, megakadályozva az un. idegenhonos fafajok különösen a bálványfa, de ilyen az akác is terjedését.

 

Nagy Frigyes Vince, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága vezetője erdőtervezési, jogi, munkatársa Kürtösi András erdőfelügyeleti oldalról közelítette meg a gazdálkodó és a hivatal kötelezettségeit. (Forrás: Forestpress)

Cikkajánló