Hírek

Európa legnagyobb bioszféra-rezervátuma jöhet létre

Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szerbia hétfőn közösen nyújtott be jelölését az UNESCO Világörökségi Központnak az öt országra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Határokon Átnyúló Bioszféra-rezervátum létrehozására.

Szerző:
MTI/TM
Fotó:
www.amazon-of-europe.com
2019. október 4.

Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szerbia hétfőn közösen nyújtott be jelölését az UNESCO Világörökségi Központnak az öt országra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Határokon Átnyúló Bioszféra-rezervátum létrehozására.

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) Bioszféra-rezervátum címe – az UNESCO világörökséghez hasonlóan – nagy nemzetközi elismerést jelent, amelynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak. A WWF Adria szerint az UNESCO jövő júniusban nyilváníthatja a területet öt országot átívelő bioszféra rezervátummá.

Dráva madárszemmel

Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum folyóvizei számos élőlénynek és növénynek adnak otthont

Fotó: WWF Magyarország

A létrejövő rezervátum Európa legnagyobb 700 kilométer hosszú és 800 ezer hektáros bioszféra rezervátuma. Az országokon átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A folyók „zöld övet” formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint egymillió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét. A WWF Adria, valamint más környezetvédelmi szervezetek és minisztériumok az elmúlt húsz évben arra törekedtek, hogy megvédjék ezeket a területeket.

Homokpad a Murán

Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szerbia hétfőn közösen nyújtott be jelölését az UNESCO Világörökségi Központnak az öt országra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Határokon Átnyúló Bioszféra-rezervátum létrehozására

Fotó: WWF Magyarország

A Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum folyóvizei számos élőlénynek és növénynek adnak otthont, köztük több mint 300 vízi madárfajnak. A 700 kilométer hosszú folyók természetes ívóhelyei a kecsegének és a dunai lazacnak. A környezetvédők szerint a határokon átnyúló Mura–Dráva–Duna UNESCO Bioszféra-rezervátum árterületei megvédik a falvakat az árvizektől, valamint ellátják a lakosságot ivóvízzel, míg a lenyűgöző táj segíti a fenntartható turizmus fejlődését.

A Mura, Duna, Dráva határon átnyúló zöld övet formálnak majd

A határokon átnyúló rezervátum folyóvizei természetes ívóhelyei a kecsegének és a dunai lazacnak

2011. márciusában Gödöllőn a horvát, magyar, osztrák, szerb és szlovén környezetvédelmi miniszter közös nyilatkozatot írt alá a rezervátum megalapításának érdekében. Horvátország és Magyarország 2016-ban, Szerbia 2017-ben, míg Szlovénia tavaly készült el a projekttel. Júniusban helyére az UNESCO az osztrák Mura menti területet is bioszféra rezervátummá nyilvánította, és ezzel az utolsó lépés is megtörtént a közös bioszféra-rezervátumi státusz elérését célzó folyamatban.

Cikkajánló