Festői várak egy karnyújtásnyira a határtól

Izgalmasak, titokzatosak és látványra sem utolsók. Ezúttal olyan várakat gyűjtöttünk össze, amelyek sokszor elkerülik a figyelmünket, mert nem Magyarország határain belül találhatóak, mégis könnyen elérhetőek egy-egy kirándulás alkalmával.

Szöveg:
2024. január 30.

Izgalmasak, titokzatosak és látványra sem utolsók. Ezúttal olyan várakat gyűjtöttünk össze, amelyek sokszor elkerülik a figyelmünket, mert nem Magyarország határain belül találhatóak, mégis könnyen elérhetőek egy-egy kirándulás alkalmával.

1. Hallottál már Kékkő váráról?

Kékkő, a kis szlovák település mindössze kétórányi autóútra található Budapesttől. Dimbes-dombos környezet, kálvária és egy szép templom keretezi a nem mindennapi épületegyüttest, ami tulajdonképpen egy várrom és egy palota összefonódása. A történelem viharai nem kímélték.

A 12. században épült, mai formáját 1730-ban nyerte el. 2002 óta a Szlovák Nemzeti Múzeum egyedülálló kiállítása, a Bábkultúrák és Játékok Múzeuma található benne.

Egy várban ez valóban szokatlan és meglepő, de annál izgalmasabb és érdekesebb. Egy őskori játéktól kezdve, az időben előrefelé haladva egészen a 21. századig eljuthatunk. Közben megfigyelhetjük, mennyi mindent lehet megtudni egy adott korszakról és kultúráról a gyerekjátékok alapján, amelyek a felnőttlétet képezik le.

Talán még ennél is érdekesebb a bábkiállítás, amelyen különleges indonéz, indiai, norvég bábokat, magyar macskabábot, a cseh Švejket, UV-fénnyel megvilágított bábszínházat láthatunk, és még egy ember nagyságú csontváz is megjelenik reverendában, csak győzzük befogadni a látványt.

Kékkő vára éppen felújításon esik át, de a kiállítások így is látogathatóak. A tárlat feliratai angol és szlovák nyelvűek, vezetés pedig óránként indul nyitvatartási időben, amiről itt találsz információt (kattints lent a „több” szóra).


2. Boszorkánykalapos tünemény – Somoskő vára

Aki a Karancs-Medves-vidéken jár, annak kötelező látnivaló az egymástól karnyújtásnyira lévő Salgó és Somoskő vára. Mindkettőből fantasztikus panorámában lehet részünk. Utóbbi már csak azért is nagyon érdekes, mert ugyan Magyarországról indulva sétálunk fel hozzá, a bejáratát már Szlovákiában találjuk.

A vár tövében is érdemes szétnézni. Itt ál az úgynevezett Petőfi-kunyhó, ami a költő 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket – állítólag ebben a házikóban szállt meg ittjártakor. Nem messze a kunyhótól a környék várainak famakettjét csodálhatjuk meg. Ezután jöhet a rövid kaptató az ég felé törő építményig, ami egy 526 méter magas vulkáni csúcson áll, és a 13. század végén épült a Kacsics nemzetség jóvoltából.

Fentről páratlan a kilátás: dél felé Eresztvény és Salgóbánya települése és a már említett salgói vár látható, délkeletre a Medves-fennsík terül el előttünk, délnyugatra Somoskőújfalu, északra pedig a Sátoros és Cseres hegységet láthatjuk.

A somoskői várról ebben a cikkünkben olvashatsz többet, nyitvatartását pedig ide kattintva találod.


3. Burgenland jelképe, Fraknó vára

Ha Sopronban vagy a Fertő tó környékén jársz, és szereted az izgalmas történelmi helyszíneket, ne hagyd ki az Ausztriában található Fraknó várát, ami az egyik leggazdagabb kiállítási anyaggal bíró vár az itt felsoroltak közül. Ennek megfelelően akár órákig el lehet benne bolyongani, és egyáltalán nem biztos, hogy elsőre sikerül befogadnunk az összes látnivalót.

Ami történetének kezdetét illeti, az a 13. századra vezethető vissza, ekkor épült az öregtorony, amit később megmagasítottak. Volt a Habsburgoké, majd a felvidéki Galántáról származó Esterházy Miklóshoz került, ő alakíttatta át alaposan, így lett a 17. századi magyar nemesi székhelyek egyetlen teljesen fennmaradt képviselője.

Meglepő módon a kapubejáróban egy kitömött krokodil függ, ami a gonosz szellemek és a támadók ellen véd, úgy néz ki, sikerrel. Nem ez az egyetlen furcsa dolog, ami a várban található: van egy barokk művészeti és csodakamra, ami számos érdekes dolgot rejt az egzotikus állatok preparátumaitól kezdve a gnúlábakból készült ivókupákig. Érdekesség még, hogy az Esterházy család valódi és „fogadott” tagjairól is láthatunk festményt a termekben, akkoriban ugyanis bevett szokás volt, hogy olyanokat is beemeltek a család tagjai közé, akik nem voltak azok.

Vlad Tepes, vagyis Drakula gróf egész biztosan nem tartozott a famíliához, mégis itt található róla az egyetlen egészalakos portré.

A különleges várról ebben a cikkben olvashatsz bővebben, látogatási információkat pedig ide kattintva találsz.


4. Folyton újul Fülek vára

Sok minden történt a füleki várban, amióta ott jártunk. Még látványosabb lett: rekonstruálták a középső várrészt és felújították a tüzérségi bástyát, a borházat, a kazamatákat, megoldották a vízelvezetést az udvaron, újjáépítették a várhoz vezető utakat, lett új kiállítás és parkoló. Akkoriban még viszonylag kevesen látogatták az építményt Magyarországról, pedig a határtól csak húsz percre, fővárosunktól két órányi autóútra helyezkedik el Szlovákiában.

Nem tudni pontosan, mikor épülhetett, de először 1242-ben említette oklevél. Minden bizonnyal szintén a környéket uraló Kacsics családhoz köthető az építése. Története regénybe illő: nemcsak a török kor volt itt kalandos, de már a vár első ismert tulajdonosa, Fulkó gróf is érdekes figura lehetett. Annak idején csak úgy emlegették, mint a „rossz szellem hasonmását”, ami sokat elárul róla. Nem válogatott eszközökben, ha javakhoz szeretett volna jutni, a rokongyilkosság és a pénzhamisítás sem állt tőle távol, előszeretettel dobált le vagyonos embereket nyaktörő magasságokból, egyszer pedig lerombolt egy komplett falut.

A vár pusztulása 1682-ben következett be, amikor a budai Ibrahim pasa, Apafy Mihály erdélyi fejedelem és Thököly Imre kuruc vezér hatalmas seregekkel megostromolta az erődítményt. A védők a fegyverletétel mellett döntöttek. A várat végül felgyújtották, falait pedig lerombolták.

A füleki várról itt találsz praktikus infókat.


5. A tó fölött magasodó misztikus épület – Léka vára

Úgy tűnik, Burgenlandban kifejezetten vonzódnak Drakulához, a másik átalunk is meglátogatott, itt álló várban ugyanis színdarabot szoktak előadni az állítólagos vérszívó főszereplésével. Kőszegtől 20 percnyi autóútra vagyunk az osztrák határ túloldalán, romantikus, denevérjárta környezetben, egy tó fölé magasodó sziklán. Itt tartják minden év tavaszán az úgynevezett „Batnightot”, amikor a nagyközönség megismerkedhet Közép-Európa legnagyobb csonkafülűdenevér-kolóniájával, amely Léka váránál él.

Persze, az épület nemcsak ettől érdekes. Először a tatárjárás idején, 1242-ben említették írásban. Később a templomos lovagok éltek itt, majd üresen állt, aztán nemesek lakták. Híres birtokosai a Kanizsaiak, a Nádasdyak, a Draskovichok és az Esterházyak – utóbbiak nem szerették annyira, mint Fraknó várát, és ezt az épületet nagyjából 200 évig csak raktárnak használták.

A II. világháború után romos, elhanyagolt állapotban állt, udvarát benőtte a bozót. A fantáziát Paul Anton Keller osztrák író, költő látta meg benne, megvette, és feleségével felújították. A munkálatokat végül Margaret egyedül, alapítványi háttérrel fejezte be, mert férje elhunyt közben. Ma is az alapítvány működteti a várat.

Legérdekesebb helyisége talán a templomosok kultuszterme, amire véletlenül bukkantak rá egy felújítás során. Nem csoda, hogy addig nem találták, mert ajtaja nem volt, a lovagok a plafonon keresztül ereszkedtek el a terembe. Kanyargó folyosókból és termekből sincs hiány az épületben, így végigkalandozhatjuk a várat egyik kiállítóteremtől a másikig, egyszer Herr Keller dolgozószobájában lyukadunk ki, máskor Báthory Erzsébet grófnőt látjuk vérrel teli dézsában lubickolni.

Ha megjött a kedved a látogatáshoz, itt találsz a várról bővebb infót.






Cikkajánló