A magányos dolomitszirten álló fraknói vár már messziről látszik, és épp olyan, amilyennek egy valamirevaló várat elképzel az ember. Méltóságteljesen és megközelíthetetlenül magasodik a környék fölé. Az erősség a közeli kismartoni kastélyhoz hasonlóan hajdan az Esterházy-uradalom része volt, ma pedig Burgenland egyik legismertebb jelképe.
Hosszan kanyargunk a Rozália-hegység havas szerpentinjein, hogy megfelelő kilátópontot találjunk, ahonnan le tudjuk fotózni a várat. A keskeny, havas utakon nincs könnyű dolgunk, de ez nem a váron múlik, mert az minden oldalról nagyon jól mutat.
A vár történetének kezdetei a Nagymartoni grófokig nyúlnak vissza, akik a 15. század közepéig birtokolták a várat. Ebből az időből származik az épület legősibb, 13. századi része, az öregtorony, amelyet a későbbi tulajdonosok magasíttattak meg a 17. században. 1450-ben a vár a Habsburgok tulajdonába került. 1622-ben tőlük, egészen pontosan II. Ferdinánd császártól kapta meg azt és a hozzá tartozó uradalmat a felvidéki Galántáról származó Esterházy Miklós, cserébe azért, mert a munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek.
Krokodil a kapuban
Miklós volt az, aki letette a későbbi hatalmas Esterházy-birtok alapkövét. Uralkodójához hű alattvalóként fontos szerepe volt a törökökkel folytatott diplomáciai tárgyalásokban, kisnemesi család sarjaként pedig meglehetősen magasra jutott: 1617-ben az ország nádora lett. Miklós a már kissé romos fraknói várat teljesen átalakíttatta. A védőfallal körülvett barokk rezidencia a 17. századi magyar nemesi székhelyek egyetlen teljesen fennmaradt képviselője. Kifelé erőteljes „védelmi jellegzetességeket” mutat, ugyanakkor belső kialakításában nem szűkölködik a barokk pompában.
A dolomitszirten álló fraknói vár már messziről látszik
A kisnemesi Esterházy család karrierje és vagyoni helyzete Miklóstól kezdve állt határozottan emelkedő pályára. Ez nemcsak az ő diplomáciai képességeinek, de anyagi szempontból szerencsésnek tekinthető házasságkötéseinek is köszönhető volt. Kétszer nősült, és mindkét alkalommal gazdag özvegyasszonyt vett el.
Ahogy belépünk a vár belső udvarára, elámulunk a színpompás barokk szekkókon (a falfestmények egyik típusa, amely a freskótól eltérő technikával készül). A gyönyörűen díszített, barokk belső udvar a vár központja volt, így érthető, hogy kitüntetett figyelmet kapott.
A kapubejáróban egy meglepő díszítőelemet fedezünk fel, egy kitömött nílusi krokodilt, amelyet I. Esterházy Pál herceg 1706-ban akasztatott ide, nyitott szájjal kelet felé, hogy ily módon is megóvja a várat a gonosz szellemektől, valamint a támadó oszmán és kuruc seregektől.
A babonás óvatosság (úgy tűnik) bevált, a várat ugyanis soha nem támadták meg.
Védelmező nílusi krokodil a kapubejáróban
Harmonia caelestis a kápolnában
I. Esterházy Pált 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a vár hercegi központ lett, továbbá Pál gyarapodó műgyűjteményének is otthont adott. Az Esterházy család Pál halálát követően, 1713 után költözött el innen, ezután már csak a hercegi megbízottak laktak itt, és a várat leginkább fegyverraktérként használták. Ennek köszönhető, hogy ma itt található Európa legnagyobb magánkézben lévő fegyvergyűjteménye. A legrégibb fegyverek között találunk 16. századi kanócos puskát, 17. századi kézigránáttartályokat, szuronyokat, lovassági karabélyokat, de láthatunk háborúból zsákmányolt török díszsátrat is, 1623-ból. A kiállítás egyik legnagyobb büszkesége a legrégibb megmaradt magyar koronázási zászló, amelyet 1618-ban (vagyis 400 éve) II. Ferdinánd császár magyar királlyá koronázásakor használtak Pozsonyban.
Az egykori hercegi fegyvertár Európa egyik legnagyobb, magánkézben lévő fegyvergyűjteménye
Bekukkantottunk a kis kápolnába is, amelyet még ma is használnak. Miközben nézelődtünk, a háttérben a Harmonia caelestis („Mennyei harmónia”) egyik kantátája szólt. A barokk zenemű Esterházy Pál szerzeménye, aki részt vett a törökellenes harcokban, és húszezer katonáját maga fizette. Szolgálataiért 1687-ben hercegi címet kapott. Pál nemcsak hadvezér és nádor, hanem költő és zeneszerző is volt. Az 55 tételes Harmonia caelestist a magyar barokk muzsika egyetlen zenetörténeti jelentőségű alkotásának tartják.
Pál 17 évesen vette feleségül unokahúgát, aki 11 éves volt akkor, az együtt töltött évek alatt 19 gyermekük született, akik közül 11-en maradtak életben. Pál második felesége, Thököly Éva, Thököly Imre húga, 7 gyermekkel ajándékozta meg férjét, de közülük csak ketten élték meg a felnőttkort. Ők, ahogy a szerteágazó család többi tagja is, hatalmas olajfestményekről néznek vissza a látogatókra. Még azokat a gyermekeket is lefestették, akik pár nappal a születésük után meghaltak. Az ő kezükben a festményeken egy-egy fehér liliomszál van.
Az Esterházy-ősgaléria Közép-Európa legnagyobb barokk családi galériája
Az épületben egészen a 21. század elejéig sok átjáró és ajtó be volt falazva, a legfontosabb levéltárak, kincstárak is el voltak zárva. A levéltár anyagait ma kutatók dolgozzák fel. És van dolguk bőven. 350 év birtokadminisztrációja összesen 22 termet tölt meg. A várban megvan még az a titkos lépcső is, amelyen a hajdani hercegi hálószobából egyenesen a kincstárba lehetett jutni.
A kincstárban lévő gazdasági levéltárról sokáig nem tudtak, mert a bejáratát befalazták
Sárkánytojás és unikornisszarv
Pálhoz köthető a vár egyik legizgalmasabb része is, a barokk művészeti és csodakamra, amely Európában az egyetlen, amely ma is eredeti formájában látható. Ezek a különleges kincseskamrák tulajdonképpen a múzeumok elődei voltak, amelyekben a tehetős urak mindenfélét összegyűjtöttek, amit érdekesnek találtak. Egzotikus állatpreparátumoktól kezdve antik érmegyűjteményen át az értékes órákig. Esterházy Pál gyűjteménye is tele van különleges holmikkal, lelkes idegenvezetőnk, Ertl Krisztina is csak nehezen tud választani, hogy a török pajzsokról, a gnúlábakból készült ivókupákról vagy inkább a krokodil formájú szerecsendió-reszelőről meséljen, annyi érdekes sztori kötődik mindegyik tárgyhoz. Természetesen a 80 barokk órából álló gyűjteményt is megnézzük, ennek egyik értékes darabját 1664 körül Zrínyi Miklós ajándékozta Esterházy Pálnak.
Esterházy Pál csodakamrájában ma is szinte minden tárgy az eredeti helyén található
A különleges kincseskamrában egzotikus állatpreparátumoktól kezdve antik érmegyűjteményen át az értékes órákig sok minden megtalálható
Számos olyan tárgyat is találhatunk a gyűjteményben, amelyeket a mai szem egészen másnak lát, mint a századokkal ezelőtti. Amit én például határozottan strucctojásnak nézek, arról kiderül, hogy sárkánytojásként került a gyűjteménybe, a narvál agyaráról pedig sokáig úgy hitték, hogy unikornisszarv. Ez utóbbiról egyébként úgy tartották, ha megérintik vele az ételt, és az elszíneződik, biztosra vehető, hogy méreg van benne. Az elővigyázatosság érthető volt, akkoriban ugyanis rengeteg mérgezés történt, az más kérdés, hogy mennyire volt életbiztosítás egy unikornisszarvban bízni.
A csodakamra gyűjteményben számos egzotikus vidékről származó, például elefántcsontból faragott dísztárgyat látni
Drakula a családfán
A kor szellemének megfelelően az Esterházy család is részletesen dokumentálta a család történetét, nem pusztán szerteágazó családfákon, de hatalmas festményeken is. A családi galéria a családtagokon kívül a vélt vagy valós ősökre, sőt a herceg kedvenc kutyáira is kiterjedt.
A fraknói vár termeiben az Esterházy család szinte minden tagja feltűnik festményeken, még az is, aki valójában nem is volt a család tagja, sőt nem is létezett. Akkoriban divat volt fantom- és fantáziaősökkel megtűzdelni a családfákat, s ez nemcsak az esetleges hézagok kitöltését szolgálta, de egy megfelelően megalkotott vagy kiválasztott ős a család rangját is emelte. Az Esterházyak esetében például rendszerint feltűnik Attila, a hun király is, mint emblematikus ős, illetve Nagy Károly, bár egyikőjük szerepeltetésének sem volt alapja. Van olyan kiállított családfa, amelyet egészen Ádámig vezettek vissza, ahogy az a barokk családfakutatásban egyébként bevett dolog volt.
Talán az egyik legmeglepőbb fantomős Vlad Țepeș, avagy Drakula gróf, akit vélhetően azért emeltek be a család tagjai közé, mert híresen nagy törökverő volt, a későbbi vámpírvonalról pedig akkoriban még szó sem volt. Az itt látható festmény egyébként a Drakula grófról készült egyetlen egész alakos ábrázolás.
Drakula grófról készült egyetlen egész alakos ábrázolás
A család legtöbb nőtagja, aki itt vagy a közeli kismartoni Esterházy-kastélyban feltűnik, a festmények alapján nagyon szép lehetett. Van azonban egy kivétel, Miklós első felesége, Dersffy Orsolya, akinek meglepően férfias az arca. Ennek oka állítólag az, hogy Miklós második felesége, Nyári Krisztina bárónő nagyon féltékeny volt, s bár akkor már az első hitves nem élt, lelke nyugalma érdekében mégis kicsit átalakíttatta elődje arcát.
Hosszan lehetne még mesélni a vár kiállításairól, órákig lehetne itt bolyongani, a vár talán egyszerre nagy falatnak is bizonyul annak, aki mindent részletesen szeretne megnézni. Épp ezért megéri többször is visszatérni ide, hisz több látogatásra elég érdekes tárgy és izgalmas történet rejtőzik a falak között. Ráadásul a gyönyörű erősség a dimbes-dombos burgenlandi tájjal minden évszakban festményre kívánkozó látványt nyújt.
Az fraknói erősség hajdan az Esterházy-uradalom része volt, ma pedig Burgenland egyik legismertebb jelképe
A cikk a Turista Magazin 2019. februári számában jelent meg, amit ide kattintva tudsz megszerezni.
Aktuális információkat a téli tárlatvezetésekkel kapcsolatban ide kattintva találtok.
