
Miért nem a tihanyi apátságban van a tihanyi apátság alapítólevele?
Logikus lenne, hogy az első, magyar szavakat is őrző írásos emlékünket ott tartsák, ahol született, ám jó oka van annak, hogy ez mégsincs így.
Logikus lenne, hogy az első, magyar szavakat is őrző írásos emlékünket ott tartsák, ahol született, ám jó oka van annak, hogy ez mégsincs így.
Lehet, hogy a péceli kastélyba az idő már belemélyesztette vasfogát, díszterme mégis egyedülálló az egész világon. Nem csoda, hogy sok koncertet tartanak, illetve időnként videóklip- és filmforgatások, különféle művészeti események is vannak a kastélyban. Az épület tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja, amelyért egykor létrehozták: a kulturális élet egyik központja.
Persze, a játékelemek hiányoznak belőle, de annyira zegzugos és kacskaringós, mint semelyik másik középkori várromunk.
A Börzsöny keleti végein álló nógrádi vár romjaiban közel ezer év történelme sűrűsödik össze. De nemcsak a várak és a történelem szerelmeseinek érdemes ide eljönni, a romoktól ugyanis gyönyörű panoráma tárul a látogatók elé.
Ahol manapság fiatalok ücsörögnek a fűben, párok andalognak, futók izzadnak, vagy éppen családok sétáltatnak kutyát, ott egykor a király vadászott, majd apácák lépdeltek több száz éven keresztül. A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb.
Magyarország legkisebb hegysége nemcsak a felszín alatt rejt kincseket – olyanokat nem, páratlan szépségű barlangokra kell gondolni –, hanem a felszínen is. Egynapos túra templomokkal, kolostorral, erődített templommal, egy kincseivel – olyannal is – mit kezdeni nem tudó kiállítással és szelíd emelkedőkkel.
A Bükk-fennsík északi peremén, a Bálvány és a Borovnyák nyergében, 880 méteres magasságban felépült menedékház évtizedeken át a miskolci túrázók és síelők fellegvára volt. A rendszerváltást követően gazdátlanul omladozó épület csodával határos módon menekült meg a pusztulástól, jelenleg igényes hegyvidéki panzióként várja a kirándulókat.
Az elsőre megdöbbentő válasz jól szemlélteti, hogy mekkora is volt egykoron a Hanság, e sokat szenvedett lápvidékünk.
A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ahogy év végi összevont lapszámunk címlapjának szereplője, a vörösbegy közelíti meg az etetőket, vagy, ahogy az ember egy 800 éves templomba lép.
...a Riviéra! Ja, nem: nekem a Balaton az ország egyik legjobb túraterepe, szezonon kívül is, sőt, talán éppen akkor. Mind az északi, mind a déli part. Bemutatjuk novemberi, tematikus lapszámunkat.
Fontos feladatunk, hogy kevésbé ismert terepeket ajánljunk az Olvasónak, új lapszámunkba pedig igazi meglepetéseket sikerült becsempésznünk.
A szelíden hullámzó Alsó-Kemeneshát és a Rába-völgy vidékén járva egy nem mindennapi forrásra bukkanhatunk, amelynek foglalását egy jellegzetes, kupolás építmény adja. Falán egy rövid felirat árulkodik tragikus múltjáról, de a teljes történet megismeréséhez el kell látogatnunk a szomszédos Ostffyasszonyfára, illetve több mint 100 évet kell visszamennünk az időben.
Holnap már nem biztos, hogy megteheted… Ki más legyen a legharcosabb környezet- és természetvédő, ha nem a természet csodáira rendszeresen rácsodálkozó természetjáró? A szükség szülte, de kicsit ebben a szellemben is készült szeptemberi lapszámunk.
Sokan talán nem is tudják, hogy a tatai Öreg-tó partján a vár mellett egy másik fontos épület is található, amely ugyan nem hatalmas, de a jelentősége annál nagyobb. Az Esterházy-kastély az elmúlt években szépen, csendben megújult, és most egy modern tárlaton lehet megismerkedni egykori birtokosainak történelemalakító szerepével.
A Pilis legkedveltebb kirándulóhelyei közé sorolt Lajos-forrás és környéke a magyar kriminalisztika egyik legtöbb halálos áldozattal járó bűnügyének helyszíne is egyben. Annak idején a sajtón keresztül az egész országot bejárta a hét emberéletet követelő gyilkosságsorozat véres története, de az igazságról azóta is csak keveset tudhatunk. Több mint hetven év távlatából, a gyilkosságok helyszíneinek felkeresésével eredünk a történelem nyomába.
A Bakony lábánál fekvő történelmi település, Várpalota hangulatos főterén tekintélyt parancsoló, négytornyos épület áll, a Thury-vár. Bejártuk a hatszáz éves termeket egészen a kínzókamrákig, és öt történetet, plusz egy meglepetés videót hoztunk onnan nektek.
Távol a Balaton zajától három szomszédos vár őrzi a Bakony és a Keszthelyi-hegység északnyugati sarkát. Rezi aprócska erősségéről és Sümeg közismert váráról már olvashattunk magazinunkban, a Tátika vára azonban nem csak „hordozóhegyének” magassága miatt emelkedik ki közülük. Az itteni erdőrezervátum húsz év leforgása alatt a természet fellegvára lett
A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét nem tudtuk bemutatni tematikus lapszámunkban, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszáltunk. Szerintünk roppant érdekes, több esetben hiánypótló anyag jött össze.
Talán nem kockáztatok nagyot, ha kijelentem, hogy a bujáki várnál kevés vadregényesebb helyszín létezik Magyarországon. Ha egy könnyed kirándulást tervezel akár egy húsvéti Hollókő-látogatással egybefűzve, és ha kíváncsi vagy, milyen az, amikor a romokból fák nőnek ki, úgy törnek az ég felé, akkor itt jó helyen jársz.
Pedig ennél hangulatosabb várromot keresve sem találunk. Falai között szimpla bámészkodással is el lehet tölteni akár egy-két órát is.
A Balaton koronája és az ország kincse A tihanyi apátság
Remek tipp a főváros környékének felfedezéséhez
Szuper helyeket mutatunk be a Soproni-hegységtől a Bükkig