Fostos bugybókák huppognak a Csanádi-pusztákon

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin mostanság gyakran felcsendül a búbosbankák jellegzetes, hüppögő vagy huppogó hangja. Ez a mutatós, szép madár nem igényel speciális élőhelytípust, csupán két dologra van szüksége: elegendő rovartáplálékra és megfelelő költőhelyre. 

Szerző:
kmnp.hu
Fotó:
MME / Lóki Csaba
Bécsy László
dr. Zumpf András
123rf.com
2018. augusztus 6.

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin mostanság gyakran felcsendül a búbosbankák jellegzetes, hüppögő vagy huppogó hangja. Ez a mutatós, szép madár nem igényel speciális élőhelytípust, csupán két dologra van szüksége: elegendő rovartáplálékra és megfelelő költőhelyre. 

A búbosbanka (Upupa epops) nem túl gyakori, de általánosan elterjedt faj a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Mivel odúban költ, így a szalakótákhoz hasonlóan számára is problémát jelent az öreg, odvas fák hiánya. Ezért a nemzetipark-igazgatóság mesterséges odúk kihelyezésével igyekszik segíteni a megtelepedését.

 

 

A Csanádi-pusztákon a szakemberek tavaly helyeztek ki ilyen odúkat, s már az első évben költöttek bennük búbosbankák. Ez is jól mutatja, hogy a térségben bőven lenne táplálékuk, csak a fészkelőhelyek hiánya miatt nem telepednek meg. A régi időkben a magányos, öreg fák ideális költőhelyet biztosítottak számukra - írja weboldalán a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.

 

 

Nagyon óvatos madár, fészkét nem könnyű felfedezni. Szép fekete-fehér tollazata van, fejét pedig jellegzetes tolldísz ékesíti, melyet izgalmi állapotban fölfeszít. Általában úgy mozog, hogy a költőhelyét ne árulja el. Jellegzetes, mély, huppogó hangja nagyon messzire elhallatszik a pusztában.

 

 

A 2015-ben az Év Madarának választott búbosbanka a sűrű, zárt erdők kivételével mindenütt előfordulhat hazánkban, de leginkább a mozaikos mezőgazdasági területeket, gyümölcsösöket, szőlősöket, puhafás ligeterdőket kedveli. Kisebb településeken, falvakban is sokszor látni, akár költhet is az épületek (fészerek, ólak, istállók) kisebb üregeiben. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszintben is.

 

 

Az 5-10 piszkosfehér tojáson kizárólag a tojó kotlik, a hím a táplálékot hordja, a kicsik etetésében viszont mindkét szülő részt vesz. A népnyelv fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket fröcskölnek támadójukra. Ezen kívül maga a költőüreg is elég sok ürüléket tartalmaz, melyet a fiókák ürítenek ki magukból. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft.

 

Itt meghallgathatod, hogyan „huppog” a búbosbanka:

 

Kapcsolódó cikkeink:

Búbosbanka az Év Madara 2015-ben

Pusztulásra ítéljük a vízimadarakat az etetéssel

Felismered ezeket a fiókákat? - kvíz 


 

Cikkajánló