Programok

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Volt már olyan, hogy egyetlen séta során 154-féle erdőn haladtál keresztül? Pedig nem is kell hozzá a világ végéig elmenni, elég megcélozni a Gödöllő és Isaszeg között húzódó erdészeti arborétumot, aminek csodásan áll a tavaszi napsütés.

Szöveg:
2021. március 6.

Volt már olyan, hogy egyetlen séta során 154-féle erdőn haladtál keresztül? Pedig nem is kell hozzá a világ végéig elmenni, elég megcélozni a Gödöllő és Isaszeg között húzódó erdészeti arborétumot, aminek csodásan áll a tavaszi napsütés.

Elsőre talán kissé szigorúan vagy kevéssé izgalmasan hangzik az „erdészeti növénygyűjtemény” megjelölés, ezért valószínűleg te sem számítasz arra, hogy a bejáratnál egy emberméretre szabott gombaház fogad majd, nem messze tőle pedig egy hatalmas műanyagmadár pöffeszkedik a füvön. Nem tagadom, először mi is elgondolkodtunk azon, jó helyen járunk-e. Aztán kiderült, hogy a gombaház valójában egy virágkertészet (és igen, már a kapun belül van), a madár pedig egy dodó, ami teljes egészében hulladékból készült, és a 2020-as Trash Art kiállításról került ide, rozsomákra hajazó, gumiabroncsból összeeszkábált medvetestvérével egyetemben.

Bár hétköznap délelőtt érkezünk, az így is feltűnik, hogy a Gödöllői Erdészeti Arborétum a családok, és legfőképp a kutyasétáltatók nagy kedvence. 350 hektárjából 130 a látogatható „ősarborétum”, ennek nagyjából a 10-15%-a park jellegű, és most, a koronavírus idején is szuper lehetőséget ad egy nagy sétára, mert bárki számára (ingyenesen) látogatható mindennap reggel 8-tól délután 4-ig, ami így, a tavasz közeledtével extrán jó hír. A betondzsungelből, szmogfelhőből és embertömegből kiszabadulni vágyó fővárosiak számára ráadásul még nagyon közel is van.

A parkrészt sárga, zöld és piros T-vel jelölt bemutató útvonalak hálózzák be, melyek mentén megismerkedhetsz – a kihelyezett feliratok szerint – 147 fenyővel és nyitvatermővel, illetve 875 lombos fával és cserjével. Van játszótér, rengeteg, piknikezésre ösztönző pihenőpad és tűzrakó hely, sőt, hamarosan elméletileg a helyi kisvasút is újraindul.


A 2012-től a Pilisi Parkerdő Valkói Erdészetének gondozásában álló gödöllői arborétum egyébként egyedülálló a maga nemében, mert az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat nem önmagukban láthatjuk, hanem erdőszerűen, a velük kialakult társulásokban, a jellemző lágyszárú-, cserje-, és lombkoronaszint kíséretében.

Arborétum kisvasúttal

Helyi összefogással, önkéntes alapon 2017-ben fogtak hozzá az erdei kisvasúti vonal megépítéséhez, ami a Csemete-réttől az arborétum érintésével a Gödöllő-Állami Telepek MÁV megállóhelyig tartana. A 2 km hosszú pályán utazva a tervek szerint az utasok a Gödöllői-dombság természeti értékeivel ismerkedhetnének meg. Egy 500 m-es szakasz el is készült 2019 végére: a rét és az arborétum között húzódik, és tavaly nyáron nyitották meg a látogatók előtt. 5 hónap alatt sok örömmel, viszontagsággal és tanulsággal szembesültek az üzemeltetők - írják a kisvasút weboldalán. Az Erdei Vasútért Egyesület végül decemberben úgy döntött, határozatlan ideig üzemszünetet tart a Gödöllői Kisvasúton. “Ezen döntésünknek több probléma is az oka, melyek már az eddigi üzemünk során is felmerültek időnként, és most a villanymozdonyunk akkumulátorainak elhasználódása tette fel az "i"-re a pontot” - adták közre akkor. Azóta úgy tűnik, szeretnék ismét elindítani a menetrendszerinti közlekedést, de egyelőre még nem állnak rendelkezésükre a szükséges források.


Az arborétum fénykora

Az arborétumot több mint száz évvel ezelőtt kezdték kiépíteni erdészeti kutatások céljából. 1902-ben fogtak hozzá az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác rendeletére, aki Nyugat-Európában tett utazása és az ott szerzett tapasztalatai alapján rendelte el a létrehozását. A 189 hektáros terület terveit Pirkner Ernő erdőigazgató és Ilsemann Keresztély – ez persze egy fura magyarosítás, az úriembert eredetileg Christian Ilsemannak hívták – dolgozták ki, akik nagy hangsúlyt fektettek a tájképi jellegre is. A fő vonások, azaz az eredeti területi beosztás és szerkezet még ma is tetten érhetőek az arborétumban.

A cél az volt, hogy olyan fenyőket és lombos fákat honosítsanak meg itt, amelyekkel az Alföldet is fásíthatják, illetve, hogy megfigyeljék ezeknek a növekedését, ellenálló- és alkalmazkodóképességét. Számos nehézséggel szembesültek az arborétum létrehozása során, például homokviharokkal, a szárazsággal és a vadrágással, így végül 1914-re lett készen. Jött a világháború, amit az arborétum is borzasztóan megsínylett. Nemcsak az emberek okoztak benne kárt, mert a kidőlt kerítéseken természetesen a vadak is bejutottak. Trianon után Magyarország elveszítette az erdőinek a 80%-át, ezért komoly támogatást kaptak az erdészeti kutatások, fontosnak tartották az arborétum rendbe hozását. A munka annyira jól sikerült, hogy ezután a terület, amit akkor József Főherceg Ligetnek neveztek, nemzetközileg is nagy ismertségre és elismerésre tett szert.

Sajnos a második világháborúban ismét súlyosan károsodott az arborétum. 40 ezer katona állomásozott itt, akik a lakossággal együtt kivágták tűzifának az állomány jó részét, és megint csak lerombolták a kerítést, így újfent jöttek a vadak is. A háború után sokáig senki sem foglalkozott az arborétummal, sőt, létrejött a Gödöllői Gépgyár, ami mintegy 54 hektárt vett el a növénygyűjtemény területéből.

Új élet az arborétumban

57-ben épült csak meg ismét a kerítés, ekkor felmérték a növényállományt és apasztották a vadat is. A munkálatokat az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) végezte (akik később, 1975-től a terület kezelőjévé is váltak). 60-ban nagy elánnal fogtak bele a telepítési programba, aminek eredménye most is látható, ekkor alakult ki a már említett 154 erdőtípus.

A 70-es években a génmegőrzés került főszerepbe. Az arborétumi kutatóállomás feladata az erdészeti növénynemesítés, az ökológia, az erdővédelem és az erdészeti gépesítés volt. „Többek között az arborétumban történt néhány fafaj szelekciós nemesítésének értékelése, vizsgálták a különböző állományok víz- és szervesanyagforgalmát, a termőhelyi tényezők növekedésre gyakorolt hatását és végeztek gyökérfeltárásokat is. Hosszú időn keresztül itt összesítették az országos fénycsapdahálózat adatait” – tudom meg Mészáros Pétertől, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvívőjétől.

Sok fontos növényfaj él most itt (kiváló minőségű génanyaggal), például erdei fenyők, kocsányos tölgyek, akácok, vörösfenyők, és vannak 50-100 éves duglászfenyő-, jegenyefenyő-, és tűnyalábosfenyő-gyűjtemények csakúgy, mint mamutfenyő, oregoni álciprus és atlaszcédrus.


Az arborétum 1989 óta látogatható a nagyközönség számára, ám az erdészeti kutatások a mai napig folyamatosan zajlanak a területen. Az ERTI időszakos visszatéréssel végzi az idősödő állományok állapotértékelését, valamint az egyes fajtaváltozatok vegetatív és generatív szaporítóanyagának gyűjtését.

Mészáros Péter azt is elárulja, hogy a jövőben sokrétű turisztikai fejlesztéseket terveznek az arborétumban. A közeljövőben sor kerülhet például a hidak, támfalak cseréjére, a sétaúthálózat megújítására és egy látogatóközpont építésére is. Szeretnék korszerűsíteni a vizesblokkokat és a parkolókat, kicserélni a padokat, asztalokat, tűzrakóhelyeket, fejleszteni a völgyszínpadot, és újfajta programlehetőségeket biztosítani, ezért például egy kerékpáros úthálózat, illetve egy erdészeti múzeum létrehozását is tervezik. Mi mindenképp visszalátogatunk.

Cikkajánló