Csanádi Márton cikkei

Rábukkantunk Tolna vármegye legszebb fekvésű falujára, Kisszékelyre, ahol Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdője nem csak mese, hanem valóság. Már ha valaki úgy éli meg. És nincs is nagyon elbújva. Ott van az ezernyi tündéri tolnai völgyhajlat egyikében. Tessék csak megkeresni!

Áll egy több szempontból is különleges épület a Rózsadomb tetején. Az 1949-ben Kapisztrán Szent János tiszteletére felszentelt templom puritán külsejével szinte észrevétlenül húzódik meg a Törökvész és a Tövis utca sarkán. Sajátos időkapszula. Nemcsak építészete, de története is érdekes.

Az egykori zsidónegyed szélén álló monumentális épület első pillantásra sem mondható klasszikus zsinagógának, sőt, egyes díszítőelemei egyenesen keleties hangulatot árasztanak. Bent még inkább meggyőződhetünk róla, hogy nem mindennapi helyen járunk. Öt olyan érdekességet mutatunk, melyekből kitűnik, hogy a „Dohány” egészen kivételes a maga nemében.

A Rózsadomb lankáin bóklászva nem lepődünk meg, hogy szebbnél szebb épületek követik egymást, van azonban köztük jó pár különleges Bauhaus-villa is, amelyek titkokat és izgalmas történeteket rejtenek. A hosszúlépés.járunk? csapatának tematikus sétáján ezúttal nemcsak kívülről csodálkozhattunk rá a modernista építészet gyöngyszemeire, de néhányba be is juthattunk. A programot pedig nem más, mint A brutalista film sikere ihlette.

Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.

Egyedülálló élmény, hogy télen is kenuba ülhetünk, és egy békés vízen evezhetünk csaknem tíz kilométert a Balaton mellett.

Az emberek már kétszer tönkretették, a hódok mindkétszer helyreállították ezt a parányi vadont Budapest peremén. Most ismét veszélybe került a Rákospalotai-láp, amelynek megmentéséért egyre többen szeretnének tenni.

Szigetvár vára már csak azért is kilóg a hasonló magyarországi építmények sorából, mert ha jó alaposan megnézzük, egy furcsa hibridet is találunk benne.

A legenda úgy tartja, Szent László királynak egy szarvas sugallta, hogy templomot építsen Somogyváron. Egy angyal jelent meg az állat képében, akit Isten küldött az uralkodóhoz. Így László a Kupavárhegyen 1091-ben megalapította a bencés monostort, amely akkor a legnagyobbnak számított az országban.

A hosszabb távú jelvényszerző túrák között több, piros sávval jelzett útvonalat találunk, de ezek között a Pest megyét bemutató tematika annak látnivalói és viszonylagos rövidsége ellenére sem tartozik az ismertebbek közé. Méltatlanul!

Miután bejártuk a hollókői vár összes zugát, azon sem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy a legendához hűen valóban hollóvá változott ördögfiókák építették.

Magyarország legidősebb apátsági templomát nem kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. Ellátogattunk a Kisalföldre, a Győrtől nem messze fekvő Lébénybe, hogy a saját szemünkkel lássuk a legendákkal övezett épületet.

Sokan balatoni nyaralással összekötve látogatják meg a tanúhegyeinket, mi azonban az őszi szezonra esküszünk: ilyenkor nem tikkadunk ki a melegben a csúcsokra felkaptatva, és legnagyobb tavunknak is jól áll az őszi díszlet. Ezúttal az egyik leglátványosabb Balaton-felvidéki helyszínt, a bazaltorgonákat látogattuk meg.

Igazán különleges erdőben jártunk. A Gerecse lankás vidékén, Agostyán határában, a Bocsájtó-völgyben van hazánk első és egyetlen emlékerdeje, ahol a természet meghitt csendjében, harmóniájában vehetünk búcsút elhunyt szeretteinktől. Hagyományos sírhelyek helyett pedig méltóságteljes, öles fák állítanak emléket nekik.

A Magyar Nemzeti Múzeum épületének prototípusa, a szabadkőművesség fellegvára, a főúri lak, melynek parkjában egy grófné inhalálta negyven évig a tehénhúgy kipárolgását – amennyire tudjuk, mindhárom meghökkentő leírás csupán egyetlen épületre illik Magyarországon, ez pedig nem más, mint a Fejér vármegyei község, Dég legjelentősebb műemléke, a közelmúltban felújított Festetics-kastély.

„A gázgyártás olyan, mint a disznóvágás” – hangzik el a meglepő kijelentés Óbudai Gázgyár-látogatásunk első tíz percében a Budapest Városművek vezetett sétáján. De hát eleve mit kell gyártani a gázon? A háromórás séta keretein belül ez is kiderül, bejárjuk a lakótelepet, ahol máig élnek olyanok, akik egykor a gyárban dolgoztak, és persze, megnézzük, mit rejtenek a ma is álló épületek.

A szó hangzása alapján már gyanús lehet, hogy a törökökhöz köthető emlékről van szó, de vajon étel, ital, állat vagy épület a türbe?