Azt tudjuk, hogy rendkívül fontosak, azt azonban még nem, hogy hogyan szerezhetjük meg róluk a lehető legtöbb információt. Európai összefogás indult a beporzókért.
A vadvirágok mintegy 90 százalékának a beporzása legalább részben függ az állatoktól. Ezeknek a növényeknek több mint a 75 százaléka igényli a beporzók segítségét ahhoz, hogy fennmaradhasson. Nemcsak a mézelő méhekről és néhány pillangóról van szó, ahogy az általában a köztudatban él.
A beporzók nélkül az ökoszisztéma és a gazdaság is hatalmas károkat szenvedhet.
Minél több információt kell szereznünk róluk és az őket fenyegető veszélyekről, hogy megvédhessük őket. Ezért jött létre az Európai Bizottság most induló SPRING (Strengthening Pollinator Recovery through Indicators and monitoring) monitoring programja, aminek a lényege, hogy olyan módszereket hozzanak létre és teszteljenek, amelyekkel minél hatékonyabban és rendszerezettebben feltérképezhetik az európai beporzókat. A projektben másik 18 kutatóintézet mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja is részt vesz. A cél egy EU-szintű beporzó-monitoringrendszer létrehozása.
Vizsgálják majd többek között, hogyan lehet mérni a régiók biológiai diverzitását, illetve, hogy vannak-e olyan veszteségek, amelyek problémákhoz vezethetnek. A lepkemonitoringot fogják alapul venni, ami már több európai országban működik citizen science projektként. Lényege, hogy önkéntesek meghatározott útvonalakat járnak be a nyári hónapokban, és feltérképezik az észlelt lepkéket – magyarázza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat az oldalán.
Felmérik azt is, hogy a lepkéken túl mely rovarokat kell majd megfigyelni ahhoz, hogy érdemi adatokat kapjanak a beporzók helyzetéről, hogy milyen módszerek a legalkalmasabbak erre, és hogy milyen erőforrások szükségesek a teljes projekt kivitelezéséhez. Minden uniós tagállamra vonatkozóan különböző koncepciókat alkotnak majd. Hogy mindez hatékonyan működjön, képzett támogatókra és helyi együttműködésekre is szükség lesz.
Magyarországon közel 700 vadméhfaj él, megkülönböztetni pedig nem olyan egyszerű őket, ezért online agyagok kiadását és képzések szervezését is tervezik a beporzókkal kapcsolatban. Egy mobilalkalmazást is szeretnének létrehozni képfelismerési funkcióval, ami legalább néhány fajra kiterjed.
A módszertani tesztelési munka 2023-ig tart majd, utána élesben is kezdetét veszi a beporzók monitorozása.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
