Milyen egy beporzóbarát kert?

Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2024. március 24.

Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.

A beporzókról először legtöbbeknek a méz ugrik be, mint táplálkozásunk fontos eleme. A beporzók- a háziméhek és sok más vad beporzó – tevékenysége azonban ennél sokkal összetettebb és fontosabb. A zárvatermő növényeknek közel 90 %-a számára fontos az állati beporzás, a gazdasági növények 70 %-ra igaz ugyanez. Vagyis beporzók nélkül ezek a növények nem tudnak termést hozni, nem tudnak magokat termelni, ami nemcsak a mi táplálkozásunk miatt fontos, de a földi élet alapját is jelenti.

Nemcsak a háziméhek végeznek beporzást, de a vadméhek, a legyek, a nappali és éjszakai lepkék is, de a beporzók között vannak bogarak, szúnyogok, csigák, a trópusi területeken madarak, emlősök, hüllők is.

A Földön több mint 20 ezer, Magyarországon 700 vadméh faj fordul elő, melyek mind küllemükben, mind viselkedésükben nagyon sokfélék. Európában a vadméh- és lepkefajok 9%-a fenyegetett, több mint 30 %-uk csökkenő tendenciát mutat. Ennek egyik legfőbb oka az ember tájátalakító tevékenysége és a mezőgazdaságban használt vegyszerek nem megfelelő használata.

Mit tehetünk mi a beporzók védelméért? Nagyon is sokat, akár már a saját kertünkben, sőt erkélyünkön is. Például azzal, ha sokféle, nem egyszerre virágzó növényt ültetünk, amelyek tavasztól őszig kínálnak táplálékot a beporzóknak. Ha kertünk fásszárúi között van például som, borbolya, trombitafolyondár és borostyán, máris elmondhatjuk magunkról, hogy beporzóbarát a kert, ezek a fajok ugyanis más-más időpontban virágoznak, így tavasztól őszig ellátják táplálékkal a beporzókat. Ugyanezt megtehetjük a lágyszárúak esetében is.

Válasszunk úgy virágokat a kertbe vagy a balkonládákba, hogy tavasztól őszig, mindig legyen virágzó növényünk.

Ha nagyobb földterületen gazdálkodunk, a nagy monokultúrák helyett kisebb, mozaikos vetésszerkezettel segíthetjük a rovarokat. A gyümölcsösökben, szőlős kertekben nemcsak a beporzókkal teszünk jót akkor, ha a sorközökben engedjük a vadvirágok megtelepedését, de magunkkal is, hisz egy stabilabb beporzó közösség elősegítheti a jobb termésátlagokat.

A beporzókat nemcsak a táplálkozó-, de fészkelőhelyekkel is segíthetjük, ennek egyre szélesebb körben elterjedt eszköze a darázsgarázs vagy méhhotel. Ezt egyszerűen elkészíthetjük, például összekötözött nádszálakból vagy egy kifúrt farönkből is.

További részletek és hasznos tanácsok az Ökológiai Kutatóközpont Beporzók a kertünkben című kiadványában (szerk. Kovács-Hostyánszky Anikó)

A cikk először 2020 áprilisában jelent meg.

Cikkajánló