Keresés eredménye

Úgy tűnik, a 2021-ben kialakított fővárosi méhlegelők beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A monitoringvizsgálatok azt mutatják, hogy nemcsak virágokból, de az azokat látogató beporzókból is több van a vadvirágos réteken, mint a rendszeresen kaszált gyepeken.

Csodát láthatsz a kertedben, ha legalább egy darabig hagyod pihenni a fűnyírót.

Májusi lapszámunkban bejárjuk a főváros 12. kerületében található, egyedülálló Beporzó tanösvényt, amelynek keretében beleshetünk a beporzó rovarok hihetetlenül gazdag világába, s megérthetjük, hogy a beporzás miért is az egyik legfontosabb ún. ökoszisztéma-szolgáltatás.

Március 10-ére, a beporzók napjára időzítették az Év Beporzói cím kihirdetését. Ezzel is szeretnék felhívni a figyelmet ezekre a nélkülözhetetlen élőlényekre.

A budapesti méhlegelők nemrégiben egyévesek lettek, a kezdeti hangos kritikák mára elhalkultak, a beporzók azonban egyre hangosabban zöngenek a betondzsungel vadvirágos rétjein. És ez nemcsak nekik jó, a beporzók sorsa ugyanis a mi életünkre is jelentős hatással van.

Azt tudjuk, hogy rendkívül fontosak, azt azonban még nem, hogy hogyan szerezhetjük meg róluk a lehető legtöbb információt. Európai összefogás indult a beporzókért.

Európa legnagyobb, méhekről és más beporzókról szóló kiállítását rendezi be a Magyar Természettudományi Múzeum. A tárlat március végén nyit.

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede profitál valamilyen mértékben az állati beporzók közreműködéséből a termés- és/vagy a magképzés során. Nem túlzás, a rovarok a földi élet fő mozgatórugói. És most veszélyben vannak.

Ez a tanács a Turista Magazin nyári számának beporzó rovarokkal foglalkozó cikkében hangzik el. Nem túlzás, a rovarok az egész földi élet alapját jelentik, de egy ideje arról szólnak a hírek, hogy a rovarok és köztük a beporzók veszélyben vannak. A magazinban szakértővel járjuk körbe a témát.