Kéktúra

Homokbuckák földjén - Alföldi Kéktúra

A Dél-Nyírségből indulva „megmásszuk” a Tiszántúl és az Alföldi Kéktúra legmagasabb pontját, a 183 méter magas Hoportyót, majd Istvántanya és Nyírbátor között egy rövid időre átlépünk a Délkelet-Nyírségbe. Túránk második felét már az Északkelet-Nyírségben tesszük meg, s így érkezünk végül a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék határán fekvő Kisvárdára. 

Szerző:
Horváth Béla
Fotó:
Tassy Márk
Hörpölin
Gulyás Attila
2017. február 4.

A Dél-Nyírségből indulva „megmásszuk” a Tiszántúl és az Alföldi Kéktúra legmagasabb pontját, a 183 méter magas Hoportyót, majd Istvántanya és Nyírbátor között egy rövid időre átlépünk a Délkelet-Nyírségbe. Túránk második felét már az Északkelet-Nyírségben tesszük meg, s így érkezünk végül a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék határán fekvő Kisvárdára. 

Fotó: Tassy Márk
Fotó: Tassy Márk

 

Debrecen környékén két egykori csárdát is érintünk túránk során; a Ludas csárdának már csak a helye van meg, a Halápi csárda - amely a múlt havi és a mostani túránk határa - még áll, de már évek óta zárva van. Sok magyar csárdához hasonlóan ezek is a 18. században épültek. Utóbbi 1778-ban nyitotta meg a kapuit az akkoriban is forgalmas, Budát és Szatmárnémetit összekötő fő közlekedési útvonal mellett. Igazi betyárcsárda volt: állítólag az épületből még alagút is vezetett a környező erdőbe, hogy megkönnyítse az ivóban tanyázó betyárok menekülését, ha pandúrok tűntek fel. A II. világháborút követően a csárda termelőszövetkezeti tulajdonba került, vegyesboltot és takarmányboltot is kialakítottak benne, s az itt létesült tejcsarnokból a környékbeli tanyákról összegyűjtött tejet szállították Debrecenbe. A termelőszövetkezetek megszüntetése és a magánosítás után a boltokat felszámolták, végül maga a csárda is bezárt. Az épület előtt, a tájvédelmi körzet táblájának oszlopán található a kéktúrabélyegző doboza.

 

Fotó: Tassy Márk
Fotó: Tassy Márk

A Halápi csárda


A Zsuzsi Erdei Vasút és a Hármas-hegy kilátója

Magyarország legöregebb keskeny nyomtávú vasútjának első 20 km-es szakaszán 1882-ben indult meg a forgalom. A 950 mm-es nyomtávolságú pályán elsőként a Zsuzsi nevű gőzös (innen származik a vasút neve is) vontatta a Guti-erdőben kitermelt faanyagot, majd 1923-tól már személyforgalmat is bonyolítottak rajta. A vonal hossza a többlépcsős fejlesztésnek köszönhetően egyre nőtt. 1950-re a pályahossz már 49 km volt, és elérte Nyírbéltelket is. A 950 mm-es nyomtáv meglehetősen szokatlan volt Magyarországon, ezért az államosítást követően a MÁV kezelésébe került kisvasutat átalakították 760 mm-esre, amely az általánosan elterjedt nyomtáv. Ekkor „nyugalmazták” a névadó gőzöst, Zsuzsit.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila


Sajnos, ez a kisvasút sem kerülhette el a sorsát; a hetvenes években vágányainak nagy részét a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva felszedték, s csak a Debrecen közelében lévő 16 km-es szakasz maradt meg a nagy társadalmi nyomás eredményeképpen. Üzemeltetését a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és bár 1995-ben ismét megpróbálták bezárni, az aláírásgyűjtés megint megmentette a kisvasutat. A sokat megélt erdei vasutat a jelen évtized elején felújították, és most is szolgálja a szabadba vágyó debrecenieket. Az Alföldi Kéktúra érinti a Hármashegyalja végállomást, így érdemes itt egy pihenőt tartanunk. A volt Halápi csárda felől érkezve még a kisvasút végállomása előtt kapaszkodunk fel a Hármas-hegy egyik csúcsán 2014-ben épült 25 méter magas, faszerkezetű kilátóhoz. 101 lépcsőfokot kell leküzdenünk a tetőteraszig, ahonnan az egész környéket beláthatjuk: nyugat felé tekintve a távoli Debrecen házai tűnnek fel, keleten pedig szép idő esetén még a Bihar-hegység csúcsai is láthatók.

 

Fotó: Hörpölin
Fotó: Hörpölin

Kilátó a Hármas-hegyen és a kisvasút végállomása Hármashegyalján


A Nyírség gyöngyszeme, Nyírbátor

Az Alföldi Kéktúra egy meglehetősen zegzugos útvonalon vág át Nyírbátoron, és csak a helyszínen értettem meg, hogy nem ok nélkül. A jelzésfestők nagyon következetesen minden érdekes látnivalót igyekeznek megmutatni a kéktúrázóknak. A Nyírbogát felől érkezők a házak közül hirtelen bukkannak ki a Szabadság térre, ahol a városháza tornyos épületével és a mellette álló kulturális központ modern vonalaival találják szemben magukat. De az igazi csodák még hátravannak, hiszen innen továbbindulva pár perc alatt megérkezünk a tóparton álló, szépen felújított minorita monostorhoz és templomhoz.

 

Fotó: Tassy Márk
Fotó: Tassy Márk

A minorita templom és monostor a tó felől

A templomot Báthori István építtette, s halála után ide is temették. A monostor épülete jelen formájában a 18. században készült el. Az alapító Báthori István szobra az épületegyüttes előtt áll. Innen pár perces sétával jutunk el a kék jelzéseket követve a református templomhoz. A kis dombon álló templom felépítését is Báthori István rendelte el, de elkészültekor (1511-ben) már nem élt. A gótikus istenháza mellett álló fa harangtorony 1640-ben épült fel, és erdélyi ácsok munkáját dicséri. A református templom szomszédságában álló kastély építését még a 14. században kezdték meg a Báthoriak, Báthori István később ezt bővíttette a jelenleg is látható formájú épületté. Az évszázadok során megrongálódott alkotást 2006-ban újjáépítették, falaiban megőrizve a régi épület maradványait.

 

Fotó: Hörpölin
Fotó: Hörpölin

A Báthori várkastély és Báthori István szobra a minorita monostor előtt

 

Homokos utakon

Már az előző túránk vége felé is ízelítőt kaptunk Létavértes után a homokos utakból, de mostani túránkat - a nem túl hosszú aszfaltos szakaszok kivételével - gyakorlatilag homokos talajutakon, keréknyomokon tesszük meg. Gyalogszerrel haladva is alaposan megnehezítheti a dolgunkat az, hogy időnként bokáig süllyedünk a homokba, de ez inkább a kerékpárosok életét keserítheti meg. Szerencsére eső hatására a homokból nem lesz vendégmarasztaló sár, mert a homok inkább tömörödik, ha nedvességet kap, ezáltal könnyebben járhatóvá válik. Ezért, amennyiben lehetséges, próbáljunk egy csapadékosabb időszak után nekivágni, ilyenkor tempósabban haladhatunk gyalogszerrel és kerékpárral is.

 

ak-44.jpg

 

  

Túrainfók
Az MTSZ hivatalos adatai szerint a volt Halápi csárdától Kisvárdáig vezető, mintegy 110 km hosszú túránkon mindvégig a Nyírségben csavargunk. Pecsételőhelyek: volt Halápi csárda, Nyíracsád, Nyírlugos, Istvántanya, Nyírbátor, Nyírderzs, Vaja, Nyírkarász, Gyulaháza, Kisvárda vasútállomás
 

 A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. novemberi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Alföldi Kéktúra

Még több kéktúrás cikk

 

 

 

Cikkajánló