Keresés eredménye

A kihíváshoz bárki csatlakozhat, a cél az Országos Kékkör távjának, azaz 2550 kilométernek a megtétele akár gyaloglógépen, akár a valóságban. A résztvevők nyerhetnek is.

A Lokomotív Turista Egyesület és a Magyar Természetjáró Szövetség kéktúrás relikviáit nézegetve, sok évtized változásait lekövetve megérezhetjük, kicsit talán meg is érthetjük, hogy miért is lett legenda a kéktúra. Októberi lapszámunkban szubjektív válogatás olvasható és látható a kék út pecsételt történelméből.

Októberi tematikus lapszámunk cikke nem egy hagyományos túraleírás. Herczeg Antal a kéktúra igazoló bizottság tagjaként a leendő túrázóval beszélget a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) különlegességeiről.

„A végén nem az számít majd, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.” (Abraham Lincoln)

Miért és hogyan lett legenda a kéktúra? Erre keressük a választ októberi, tematikus lapszámunkban.

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Te hány kéktúrát ismersz, melyiket jártad már végig? Novemberi számunkban összeszedtük az ország azon kékjelzésű útjait, melyek túramozgalom keretében csábítanak a terepre.

Az Alföldi Kéktúra teljesítése után megpróbálom összefoglalni a tapasztalataimat, és néhány tanácsot szeretnék adni azoknak, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak e nem mindennapi kalandnak. Aki azt gondolja, hogy a síkságon való poroszkálás nem kihívás, óriásit téved. 

A kapolcsi kulturális fesztivál évről évre színesedő palettáján láthatóan egyre nagyobb teret kap a zöld. Az igényes és változatos zenei programok, látványosságok, kézműves portékák és gasztronómiai kínálat mellett a zöld kultúra megjelenése és népszerűsítése is erősödik a „Völgyben”. 

Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól. 

A Dél-Nyírségből indulva „megmásszuk” a Tiszántúl és az Alföldi Kéktúra legmagasabb pontját, a 183 méter magas Hoportyót, majd Istvántanya és Nyírbátor között egy rövid időre átlépünk a Délkelet-Nyírségbe. Túránk második felét már az Északkelet-Nyírségben tesszük meg, s így érkezünk végül a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék határán fekvő Kisvárdára. 

Túránk első kilométerein a Berettyó jobb partján haladunk, a Berettyó-Kálló köze kistájának peremén, majd Hencidánál keresztezzük a folyót, és a Bihari-síkra érkezünk. Létavértes előtt jutunk el az Érmelléki löszös hátra, végül a Debrecen melletti, már évek óta zárva tartó Halápi csárdánál, a Dél-Nyírségben fejezzük be az utunkat.

Az Alföldi Kéktúra hatodik szakaszára Körösladányból indulunk. Átvágunk a Dél-Alföld gátrendszerén, érintjük a Kis-Sárrétet és a Biharugrai-halastavakat, végül Berettyóújfaluban fejezzük be túránkat. 

A Szolnok-Túri-sík peremén, a Hortobágy-Berettyó töltésén ballagunk 34 kilométert, majd Ecsegfalvánál keresztezzük a folyót, és a Dévaványai-síkra érkezünk. E kistájat Körösladány felé félúton hagyjuk magunk mögött, s utána érjük el a Körös menti síkot. Utunkat Körösladányban, a Sebes-Körös partján fekvő kisvárosban fejezzük be. 

Mindszentről indulva pár méteres szintemelkedéssel kikapaszkodunk a Dél-Tisza-völgyből, és egy darabig a Csongrádi-síkon folytatjuk az utunkat. Szarvas környékén vágunk át a Körösszög területén, komppal keresztezzük a Hármas-Köröst, majd barangolásunkat Mezőtúron, a Szolnok-Túri-síkon fejezzük be.

Puskás Antalnak 45 nap kellett ahhoz, hogy Sátoraljaújhelytől Szekszárdig gyalogoljon. Két pihenőnap után folytatja, és meg sem áll az Írott-kőig.