
Magyarország kék útjain
Te hány kéktúrát ismersz, melyiket jártad már végig? Novemberi számunkban összeszedtük az ország azon kékjelzésű útjait, melyek túramozgalom keretében csábítanak a terepre.
Te hány kéktúrát ismersz, melyiket jártad már végig? Novemberi számunkban összeszedtük az ország azon kékjelzésű útjait, melyek túramozgalom keretében csábítanak a terepre.
Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.
Az Alföldi Kéktúra teljesítése után megpróbálom összefoglalni a tapasztalataimat, és néhány tanácsot szeretnék adni azoknak, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak e nem mindennapi kalandnak. Aki azt gondolja, hogy a síkságon való poroszkálás nem kihívás, óriásit téved.
A kapolcsi kulturális fesztivál évről évre színesedő palettáján láthatóan egyre nagyobb teret kap a zöld. Az igényes és változatos zenei programok, látványosságok, kézműves portékák és gasztronómiai kínálat mellett a zöld kultúra megjelenése és népszerűsítése is erősödik a Völgyben.
Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól.
A Dél-Nyírségből indulva megmásszuk a Tiszántúl és az Alföldi Kéktúra legmagasabb pontját, a 183 méter magas Hoportyót, majd Istvántanya és Nyírbátor között egy rövid időre átlépünk a Délkelet-Nyírségbe. Túránk második felét már az Északkelet-Nyírségben tesszük meg, s így érkezünk végül a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék határán fekvő Kisvárdára.
Túránk első kilométerein a Berettyó jobb partján haladunk, a Berettyó-Kálló köze kistájának peremén, majd Hencidánál keresztezzük a folyót, és a Bihari-síkra érkezünk. Létavértes előtt jutunk el az Érmelléki löszös hátra, végül a Debrecen melletti, már évek óta zárva tartó Halápi csárdánál, a Dél-Nyírségben fejezzük be az utunkat.
Az Alföldi Kéktúra hatodik szakaszára Körösladányból indulunk. Átvágunk a Dél-Alföld gátrendszerén, érintjük a Kis-Sárrétet és a Biharugrai-halastavakat, végül Berettyóújfaluban fejezzük be túránkat.
A Szolnok-Túri-sík peremén, a Hortobágy-Berettyó töltésén ballagunk 34 kilométert, majd Ecsegfalvánál keresztezzük a folyót, és a Dévaványai-síkra érkezünk. E kistájat Körösladány felé félúton hagyjuk magunk mögött, s utána érjük el a Körös menti síkot. Utunkat Körösladányban, a Sebes-Körös partján fekvő kisvárosban fejezzük be.
Mindszentről indulva pár méteres szintemelkedéssel kikapaszkodunk a Dél-Tisza-völgyből, és egy darabig a Csongrádi-síkon folytatjuk az utunkat. Szarvas környékén vágunk át a Körösszög területén, komppal keresztezzük a Hármas-Köröst, majd barangolásunkat Mezőtúron, a Szolnok-Túri-síkon fejezzük be.
Puskás Antalnak 45 nap kellett ahhoz, hogy Sátoraljaújhelytől Szekszárdig gyalogoljon. Két pihenőnap után folytatja, és meg sem áll az Írott-kőig.
Mostani túránkat az Öttömöshöz közeli Petróczi-iskolánál kezdjük, átvágunk a Dorozsma-Majsai-homokhát tanyavilágán, majd néhány méter szintvesztéssel, Ópusztaszert is érintve leereszkedünk a Dél-Tisza-völgybe. Mindszentnél komppal keresztezzük a Tiszát, majd a városba besétálva fejezzük be az utunkat.
Túránkra Bajáról indulunk, a Duna bal partján fekvő várost busszal és vonattal is megközelíthetjük. Az első kilométereket a nagy folyam gátján tesszük meg, majd a Kalocsai-Sárközt egy időre elhagyva nekivágunk az Illancsnak. Utunk hamarosan a Bugaci-homokháton visz tovább a Bácskai löszös síkság felé. Barangolásunkat az 55-ös út mellett fekvő Petróczi-iskolánál fejezzük be, ahonnan busszal Szeged, illetve Baja felé is továbbutazhatunk.
Megújult formában érhetők el a legfontosabb információk az útvonalról, a szakaszokról, a túramozgalom történetéről és a pecsételőhelyekről.
Utunkat a mintegy 845 km hosszan kanyargó Alföldi Kéktúra délnyugati végpontján kezdjük, Szekszárdról indulva átvágunk a Gemenci-erdőn, majd a Türr István hídon keresztezzük a Dunát. Túránkat Baján fejezzük be, ahonnan távolsági busszal vagy vonattal is hazajuthatunk. A Szekszárdi-dombság keleti pereméről a Tolnai-Sárközbe vezet az utunk, majd a Duna keleti partján érkezünk meg a Kalocsai-Sárköz határára. Ezt a távot két nap alatt kényelmesen bejárhatjuk.
Az elmúlt két évben a Turista Magazin hasábjain végigjártuk az Országos Kékkör két nagy egységét, az Országos Kéktúrát (OKT) és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát (DDK), így most már csak az Alföldi Kéktúra (AKT) van hátra.
Még 2014-ben olvastam egy hírt a Facebookon. Farkas Arnold túratársat keresett a közel 2600 km-es Országos Kékkör végigjárásához. Érdekelt a terve, hisz magam is a kéktúrára készültem, de végül nem írtam neki. Egyedül indultam útnak, és több mint egy hónappal később Makkoshotykán az élelmiszerbolt ajtajában nyúzott vándorba botlottam. Ráismertem Arnoldra, akivel végül egy kocsmában bonyolódtunk többórás beszélgetésbe.
Telt házas gálán adták át a Highlights of Hungary díjait február 17-én a Toldi Klubban. Az ötvenhárom jelöltből a negyedik legtöbb szavazatot az Országos Kékkör megújult pecsételődobozai kapták.
A Highlights of Hungary kreatív verseny kiválasztottjai között szerepelnek a kéktúra új pecsételődobozai. A pecsételődobozokat jelölő kurátort, Finta Sándort, Budapest főépítészét kérdeztük többek között arról, hogy ő miért tartotta fontosnak, hogy bekerüljenek a kéktúradobozok a jelöltek közé.
A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) az Országos Kékkör (OKK) fejlesztése során jelentős mértékben megváltoztatta, arculatilag és tematikáját tekintve pedig megújította a hazai útirányjelző táblarendszereket.
Ha Mátra és vártúra, akkor első helyen kétségkívül Sirok áll.
Kékes – az ország legmagasabb pontja, amelynek meghódítása nagy kihívás minden bringás számára.
Van a Mátrában egy település, amelynek neve egybeforrt a kommunizmus áldozatainak emlékével.