Hírek

Hungarikum lett a tiszavirág, de eltűnhet a faj, ha nem vigyázunk

A tiszavirág négyszáz éve még egész Európában elterjedt volt, ma jelentős állományai már csak a Tiszában és a Rábában ismertek. Megfelelő intézkedések nélkül összeomolhat az egyik legveszélyeztetettebb európai kérészfaj állománya.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock
2020. május 25.

A tiszavirág négyszáz éve még egész Európában elterjedt volt, ma jelentős állományai már csak a Tiszában és a Rábában ismertek. Megfelelő intézkedések nélkül összeomolhat az egyik legveszélyeztetettebb európai kérészfaj állománya.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú, a szőregi rózsatő és a klasszikus magyar szablyavívás mellett a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, ami reméljük, a faj fokozottabb védelmét is elősegíti majd. Bár a tiszavirág legerősebb állományai nálunk élnek, a megfelelő élőhelyek védelme nélkül a faj itt is veszélybe kerülhet.

AdobeStock_331395659
Fotó: Mladen Mitrinovic / Adobe Stock

A lárvának fontos szerepe van a folyók életében

„A tiszavirág látványos rajzása révén közismert kérészünk, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy lárvája az imágóvá vedlést megelőzően három éven át az agyagos partfalban él és a folyóvizekben rendkívül fontos szerepet tölt be, úgy is, mint a szerves anyagokat kiszűrő táplálkozása révén a víz tisztítója, úgy is, mint más szervezetek, például a halak tápláléka. A faj klasszikus élőhelye a folyókanyarulatok külső ívén levő szakadópart, ahol a sodorvonal közel halad a parthoz, de kisebb számban a folyó más élőhelyein is előfordul.

A megfelelő élőhelyeken kialakuló telepekben néhány folyamkilométeren milliós számban élhetnek tiszavirágok

– írja Prof. Dr. Lengyel Szabolcs az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Tisza-kutató Osztályának tudományos főmunkatársa az ÖK közleményében.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) rajzása már a korai természettudósok figyelmét is felkeltette. Az első, bizonyosan ezt a fajt érintő leírás majdnem négyszáz éves (CLUTIUS 1634). A faj ekkor még egész Európa-szerte elterjedt volt, Clutius is a mai Hollandia területén figyelte meg azt. A tiszavirág korábban Nyugat-és Közép-Európa nagy részén előfordult, de a 19. és 20. század során elterjedési területének jelentős részén kipusztult. A faj utolsó megfigyelése a franciaországi Loire-ból 1922-ből, a Rajna német és holland szakaszáról 1952-ből, a Dunából pedig 1974-ből származik.

foto-hnpi-a4150714-76096
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Eltűntek a szakadópartok

A kipusztulás okai főként a folyószabályozások, a meder-átalakítások, a partvédelmi művek (például partbiztosító kövezés, sarkantyúk) építése voltak, amelyek a faj klasszikus élőhelyének számító szakadópartok eltűnéséhez vezettek, míg kisebb mértékben valószínűleg a szennyezések is szerepet játszhattak.

A legóvatosabb becslések szerint is a faj az egykori európai elterjedési területének legalább 95%-áról eltűnt.

A faj biztos előfordulásának számító Tisza és Rába mellett 2015-ben a Dunában, Gönyűnél is felfedeztek egy kisebb állományt. A faj bizonytalan előfordulásait jelezték a Dnyeper és a Dnyeszter folyókból, a Duna-deltában és a Prut folyó moldovai szakaszain is. Németországban próbálkoztak már a faj visszatelepítésével, eddig azonban nem jártak sikerrel.

Érdemi lépések kellenek a faj fennmaradásához

A közelmúltban végzett genetikai vizsgálatok során kiderült az is, hogy a tiszai és a rábai állomány között genetikailag eltérés van, ennek oka az lehet, hogy ezek az állományok eltérő menedékterületen vészelték át az utolsó jégkorszakot. A rábai populáció valószínűleg a valamikori nyugat-európai állomány utolsó megmaradt képviselője lehet.

A tiszavirág igazi hungarikum-faj, azonban a faj európai kipusztulását okozó veszélyeztető tényezők ma is fenyegetnek.

– figyelmeztet az Ökológiai Kutatóközpont közleménye.

Egy vizsgálat szerint például a partvédő kövezéssel ellátott szakaszokon feleannyi lárva kel ki, mint a természetes partszakaszokon, de a hidak, műutak környékén tapasztalható fényszennyezés is hozzájárulhat az élőhelyek leromlásához.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 65, 110, 32, 73, 110, 118, 97, 115, 105, 111, 110, 32, 111, 102, 32, 76, 111, 110, 103, 45, 116, 97, 105, 108, 101, 100, 32, 77, 97, 121, 102, 108, 121, 32, 40, 80, 97, 108, 105, 110, 103, 101, 110, 105, 97, 32, 108, 111, 110, 103, 105, 99, 97, 117, 100, 97, 41, 32, 105,
Fotó: Adobe Stock

Ha nem történnek érdemi beavatkozások a faj élőhelyeinek védelmére, a természetes folyódinamika fenntartására, összeomolhat az állomány. Ennek elkerülésében és a faj fennmaradásában Magyarországnak óriási felelőssége van.

Cikkajánló