Programok

A természet bámulatos műsora - Tiszavirágrajzás

Hetek óta tűkön ülve vártuk, mikor kapjuk a hírt, hogy indulhatunk a tiszavirágok násztáncát megnézni. Végül június 21-én jött a telefon, másnap, szombaton csúcsrajzás várható Tiszakürt közelében, Tiszainokánál. Megnéztük, nem bántuk meg, hatalmas élmény volt. 

Szerző:
Joó Annamária
Fotó:
Somogyvári D. György
Farkas Alexandra
Tálas László
Nagy Loránd István
2019. június 25.

Hetek óta tűkön ülve vártuk, mikor kapjuk a hírt, hogy indulhatunk a tiszavirágok násztáncát megnézni. Végül június 21-én jött a telefon, másnap, szombaton csúcsrajzás várható Tiszakürt közelében, Tiszainokánál. Megnéztük, nem bántuk meg, hatalmas élmény volt. 

A várakozás felfokozza a lelkesedést és az elvárásokat. Nem tudom, mások ezzel hogy vannak, de nálam bejött ez a vágyfelfokozás a kérészek kapcsán, ahogy június 10-étől szinte mindennap arra vártam, hogy zöld utat kapjak a természettől, és végre részese lehessek e kifejletten rövid életű rovarok látványos násztáncának. Kíváncsian olvastam a hnp.hu/tiszaviragzas és a tiszaviragzas.hu oldal híreit, kétnaponta telefonon érdeklődtem Tálas Lászlónál, a Tiszakürti Arborétum vezetőjénél az aktuális helyzetről, de csak nem akartak a kérészek beindulni. Hol a Tisza magas vízállása, hol a heves esőzés szólt közbe, és már kezdtem feladni, amikor jött a hír: szombaton csúcsrajzás lesz.

 

 

Délután négykor aztán közel hatvanadmagammal izgatottan és „rajosan” ott ültem a Tiszakürti Arborétum egyik termében, ahol László egy fotókkal illusztrált, érdekes előadással felvezette, mi várhat ránk kérészügyben a tiszainokai partszakaszon. A hangulat szemmel láthatóan fokozódott, és fél 5-kor már a gáton gyalogoltunk a 2,5 kilométerre levő célállomásunk felé. Az időjárás is mellettünk volt, szikrázó napsütés és semmi az időjósok által beígért, esőtől duzzadó hasú, sötét felhőkből. Ami jó jelnek tűnt, mert egy kiadós zivatar bizony el is moshatta volna a várva várt rajzást.

 

Gyaloglás a gáton Tiszainoka felé

 

Balra a növényekkel dúsan terített Tisza ártere húzódott, jobbra az arborétum hatalmas fái nyújtózkodtak az ég felé. A gátséta közben láttunk három ugráló őzbakot eltűnni a sűrű erdőben, két szertelenül röpködő búbosbankát és egy fejünk felett elsuhanó nagy kócsagot. De sajnos rendületlenül és milliószámra jöttek a mocsaras, pangó víz felől a szúnyoghadak is, amelyek szinte felhőként kísértek minket. Fülbe zümmögtek, csíptek, mindenhol, ahol értek: arcon, nyakon, lábon, karon. A szúnyogriasztó spray meg se kottyant nekik (legalábbis nálam), és a hosszúnadrágon, ingen is átszúrtak. A kérészrajzásról visszafelé jövet, napszálltakor pedig még többen lettek, még keményebben támadtak. A szúnyoginvázióban trappolva, közel 30 fokban, kapucnis héjkabátban és sállal az arcomon már nem is tűnt akkora butaságnak egyik jó barátom tanácsa: „Menj méhészruhában és hálós sapkában, akkor tuti megúszod, hogy felfaljanak!”

 

Mindenki izgatottan várja a tiszavirágrajzás kezdetét a tiszainokai révnél

 

No de hagyjuk is ezeket az életünket megkeserítő, fránya vérszívókat, mert mi most egy sokkal különlegesebb rovar, a tiszavirág násztáncát jöttünk megcsodálni a Tisza partjára. 5 órakor Tiszainoka kikötőjében mintegy 100 ember várta türelmetlenül, hogy elkezdődjön a rajzás. Mindenki feszülten figyelt, mikor látja meg az első példányt, majd utána a vízen a többi százat, ezret, százezret, esetleg milliót… Mert erről a ritka, védett rovarról érdemes tudni, hogy Európa legnagyobb testű kérészfaja (a kifejlett példány szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert, hossza pedig akár 10-12 centi is lehet), amely napjainkra csak a Tiszában és néhány mellékfolyóján (Körös, Maros, Bodrog) található meg tömegesen.

 

Kérésztelep

 

A tiszavirágok lárvái az agyagos padozatot, illetve az agyagos, víz alatti partfalakat kedvelik, ahol U alakú járatokba ássák be magukat, és itt fejlődnek 3-4 évig. Miután befejezik lárvaéletüket, kilökik magukat a járatokból, majd a felszínre jutnak. Ekkor megkezdődik közismerten rövid felnőttkori életük. A hímek a víz felszínére felérve ún. szubimágókká alakulnak, és kirepülnek a partra, fákra, levelekre vagy akár egy tiszavirágrajzást néző kezére, nadrágjára, ahol még egyszer vedlenek, hogy ezután már imágókként kezdjék meg násztáncukat. A hímek ilyenkor nem válogatnak a „tereptárgyakban” - meséli László -, neki volt már olyan rajzása, hogy a szakállán is vedlett egy példány. A nőstények ezt a kissé macerás szubimágókört kihagyják, és rögtön a víz felszínén imágóvá alakulnak.

 

A hím szubimágó vedlése kb. két percig tart

 

Ezt a 2-3 perces átalakulást többedmagammal a parton nekem is volt szerencsém közelről végignézni. Nehéz szavakba önteni az élményt, de tényleg fantasztikus volt pár centiről látni, és a tenyeremben érezni, ahogy egy hím kérész az életéért, a szaporodásért küzd; apró lábaival kapaszkodik, hullámmozgással „lerugózza” bőrét, majd elrepül. Nem mondom, hogy nem jutottak eszembe e néhány perc alatt az Alien vagy A légy című horrorfilm bizonyos képei, de a bizarr érzést pillanatok alatt felváltotta a csodálat e rendkívüli élőlények iránt.

 

És kezdődik az új élet, irány a „csajok”...

 

A kifejlett, ivarérett tiszavirágok innentől kezdve csak a szexnek és a szaporodásnak élnek. Rövid felszíni életük alatt nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni.

 

Parádés násztánc a Tiszán

 

Víz felett cikázó násztáncukat már csónakban ülve, a parttól 3-4 méterre láthatjuk. Kezdetben csak néhány egyed röpköd a víz felszínén, de alig telik el 10 perc, és egyre többen érkeznek. A nőstények szexferomont bocsátanak ki, amely odavonzza a hímeket. Édeskés illatot hoz a szellő, állítólag ez a nőstények feromonillata. Egy-egy nőstényt már tucatnyi hím vesz körül, virágszerűen. Erről a képről kapta a nevét a népnyelvben a tiszavirágrajzás - mutatja a jelenséget László.

 

 

Az idén Tiszainokánál nincs extrém erős rajzás, de kit érdekel, így is gyönyörű. 2009-ben milliós volt a kérészek száma, június 22-én, a napi rajzáscsúcson, fél 7 körül „csak” több százezren vannak. László szakavatott szeme szerint zömében nőstények. A nőstény kérészek a part melletti megtermékenyítés után a folyó középvonalában - folyásiránnyal szemben - ún. kompenzációs repülést végeznek, amelynek során, illetve a végén elkezdik szórni a petéiket.

 

Tömeges rajzás, mintha hó hullana

 

Egy nőstény 6-8000 petét is lerak a fodrozódó vízre, és amint a peték leérnek a mederaljzatra, kezdődik újra az egész elölről. 3 vagy 4 év lárvaélet, 2-3 órás felszíni élet a szaporodásra kihegyezve, a biológiai küldetés befejezése után pedig az elkerülhetetlen pusztulás. A természet rátesz még egy lapáttal a „körforgás csodájára”, mert a peték éppen azon a helyen érnek a fenékre, ahol elődeik élték lárvaéletüket. Így azok, akik az idén valami miatt lemaradtak volna az elő-, fő- vagy utórajzásról, egy év múlva, június közepe táján nagy valószínűséggel részt vehetnek rajta. Ha a természet, az időjárás és a kérészek is úgy akarják, ismét lesz tiszavirágrajzás.

 

 
Tiszavirág
A tiszavirág (Palingenia longicauda) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A természet védelméről szóló törvény értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Tartsuk ezt szem előtt!

De addig is, amíg nincs „tiszavirágzás”, itt egy tavalyi videó Mariann jóvoltából, amelyben közelről láthatod egy tiszavirág átalakulását, egészen az elrepülés pillanatáig.

 

 

 

 Tiszavirágszobor Szegeden - Farkas Pál alkotását 1998-ban avatták fel a Huszár Mátyás rakparton

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Egy kérész csodálatos átváltozása 2 percben - videó

Rendőri felügyeletet kapnak a kérészek

Arborétum a Tisza-parton 

  

Cikkajánló