Idén még hamarabb jött el a túlfogyasztás napja

Évről évre előrébb araszol a naptárban az a dátum, amikor elérjük a túlfogyasztást; mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, a bolygó tartalékait éljük föl.

 

Szerző:
WWF sajtóanyag
Fotó:
123rf.hu
2016. augusztus 8.

Évről évre előrébb araszol a naptárban az a dátum, amikor elérjük a túlfogyasztást; mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, a bolygó tartalékait éljük föl.

 

A Global Footprint Network adatai szerint augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének.

 

 

Mitől függ a túlfogyasztás mértéke?
• Mennyit fogyasztunk;
• Mennyire hatékonyan termelünk;
• Mennyien vagyunk;
• Mennyi természet áll rendelkezésünkre.

 

Az ezredforduló óta mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükség.
„A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid-kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak. Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó erőforrásaihoz”- közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

 

Az időpont egyre korábbi, de legalább kisebb ütemben mozdul előre
A Föld népességének és így fogyasztásának növekedése miatt - különös tekintettel a szénkibocsátásra - a Túlfogyasztás Világnapjának időpontja korábbra került: az idei augusztus 8-ához képest 2000-ben még késő szeptemberben volt. A jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb, mint évente egy napra csökkent, míg a 70-es évek elején még átlagosan évi 3 napról beszélhettünk.
 
 

 

 

„Jó hír, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költenünk. Az egyetlen erőforrás, amiből még mindig többre lenne szükségünk, az a döntéshozói elszántság” - állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója.

 

 

A túlhasználat nem tartható
Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. Az 1970-es évek óta a túlfogyasztás valósággá vált, feléljük természeti tőkénket ahelyett, hogy a kamatokat használnánk. A túlhasználat csak egy ideig lehetséges, a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak, ahogy már most is tapasztaljuk sok helyen a vízhiányt, a sivatagosodást, a talajeróziót, a fajok sorozatos kihalását és az éghajlatváltozást.
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

Mennyi marad Földünkből?

Mérgező vegyületre bukkantak a Tiszában

Rekordot döntött a 4. PET Kupa

Veszélyben Magyarország legidősebb erdei

Cikkajánló