Keresés eredménye

A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.

A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.

Három egyszerű kérdés helyes megválaszolásával és egy kis szerencsével a tiéd lehet az ajándékcsomagjaink egyike.

Az emberiség természetromboló tevékenysége nemcsak a Föld élővilágára, de saját egészségünkre és életünk minden területére tragikus hatást gyakorol. A WWF idei Élő Bolygó Jelentése is ezt támasztja alá. Vajon értjük a jelzéseket, képesek vagyunk elindulni a cselekvés útján és alkalmazkodni az új korhoz?

A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.

Erre a kérdésre ad választ a WWF új kiadványa. Megtudhatjuk többek között, hogy a farkasok veszélyt jelentenek-e a turistákra, és hogy biztonságban vannak-e a haszonállatok.

Tiszaug gyönyörű fekvésű alföldi falu, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán. Egyik oldalról a Tisza, a másikról annak holtága öleli. A Tiszát övező galériaerdő néhol egészen vadregényes, hatalmas nyárfákkal és a fátyolként aláhulló vadszőlővel. Január közepén épp egy ilyen erdőrészleteket vágtak ki. A miértekre kerestük a választ.

Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.

Akkor neked találták ki a WWF csütörtöki rendezvényét, amelyre három darab páros belépőt sorsolunk ki.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a WWF Magyarország közreműködésével 6 részes animációs kisfilmsorozatot készített Mi fán terem az erdő? címmel, mely a természetközeli erdőgazdálkodás alapelveit mutatja be a nagyközönség számára is érthető formában.

A WWF új tanulmánya szerint egy ember élete során körülbelül 20 kg mikroműanyagot fogyaszt el. Ez a mennyiség nagyjából két nagy méretű kukába férne el. Hogy mindennek milyen egészségügyi következményei vannak, azt egyelőre még nem tudjuk.

Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?

Megrendítő képsorozat bukkant fel az interneten kihalófélben lévő állatokról, annyi pixelből áll az adott állatfaj fotója, ahány példánya fennmaradt.

Az erdők biodiverzitásáról készült első globális állapotfelmérés szerint több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt. Ennek a hatalmas veszteségnek a hatása túlnő a vadvilágon.

Tavaly még augusztusban volt, idén július 29-re esik. Mostantól a Föld csak hitelezi nekünk az erőforrásait.

Magyarország fokozott veszélyben van, de a WWF szerint megfelelő intézkedésekkel lehetne csökkenteni az aszálykárokat.