Keresés eredménye

Magyarország vizesélőhelyeinek mára több mint 90%-a eltűnt. Hogy hogyan száradt ki az ország, különösen az Alföld, és milyen lehetőségek lennének a helyreállításra, arról mesél egy új rövidfilm, amit a vizes élőhelyek világnapja (február 2.) alkalmából mutattak be a napokban.

Ez nem egy vicc kezdő mondata, hanem egy valós szituáció, ami bizonyára régen gyakran előfordult az európai élőhelyeken is. A két faj együttes visszatérte nyomán most újból kapcsolatba kerülhetnek. Nemrég egy vadkamera felvétel is készült róluk.

Ezúttal két nagyragadozót kapott lencsevégre az egyik kihelyezett vadkamera.

A WWF Magyarország igazgatója több mint 30 éve dolgozik a természetvédelemben, és el sem tudja képzelni, hogy valaha mással foglalkozzon. Azt mondja, a kiégéssel szemben mindenkinek meg kell találnia saját ellenszerét: az övé a kertészkedés és a túrázás, amikor abban a közegben lehet, amiért végső soron dolgozik. Sipos Katalinnal beszélgettünk a pályájáról, a WWF-ről, és arról, hogy a zempléni gyerekkor nem múlik el nyomtalanul.

Március 23-án este fél 9 és fél 10 között jön a Föld órája, amikor világszerte kihunynak a fények. A WWF arra buzdít, hogy idén ezen a napon válassz egy környezetbarát kikapcsolódási formát.

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.

Hol ezer, hol háromezer körüli egyedszámról beszélnek Szlovákiában, a támadások állítólag jelentősen megszaporodtak az utóbbi időben, tavaly igazoltan történt halálos eset, és a medvekérdés fontos politikai témává nőtte ki magát a választási kampányidőszakban. Mi a helyzet a medvékkel a határon innen és túl?

A kutyák nemcsak a farkasok életnyomait találhatják meg hatékonyabban, de segíthetnek az illegális elejtések felderítésében is.

A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.

Ez azt jelenti, hogy már nyár közepén elhasználtuk a bolygó egy évre elegendő erőforrásait.

Hallgasd meg a WWF Magyarország zöld podcastjában, hogy mi a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban, illetve, hogy ezt a konfliktust milyen módon lehet feloldani!

Legyen szó folyóink csobogásáról vagy akár szarvasaink bőgéséről, mostantól csak egy gombnyomásodba kerül, hogy felcsendüljenek. A WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió albumot adott ki a természet hangjaival.

A Léptem applikáció elsőként számolja ki egyéni lábnyomunkat a hazai viszonylatok tekintetében, sőt, rögtön segít is csökkenteni azt személyre szabott tippekkel és érdekes kihívásokkal.

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

Ez azt jelenti, hogy ha a bolygó minden lakója úgy élne, mint a magyarok, akkor ezen a napon feléltük volna a Föld éves tartalékait. A túlfogyasztás napja évről évre egyre hamarabb érkezik el, és ez ellen közösen kellene tennünk. A WWF Magyarország egy mobilalkalmazással segít a fenntarthatóság felé vezető úton.

A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.

A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.