Így kelnek ki a kiscsukák az ikrából

Több százezer ikra kavarog a keltetőben, aztán mindből egy-egy ficánkoló, apró csuka bújik elő. Ilyet még biztosan nem láttál, de most megnézheted nálunk videón.

Fotó:
Szendőfi Balázs
2020. április 16.

Több százezer ikra kavarog a keltetőben, aztán mindből egy-egy ficánkoló, apró csuka bújik elő. Ilyet még biztosan nem láttál, de most megnézheted nálunk videón.

Már több érdekes kis részletet láthattatok nálunk Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes készülő filmjéből, amely a Ráckevei-Soroksári-Duna élővilágát fogja bemutatni. A harcoló szürke gémek és a nappal vadászó vidra után ezúttal egy érdekes jelenetet láthattok arról, hogyan kelnek ki a kiscsukák a mindössze 3 mm-es ikrákból. A jelenet nem a természetben játszódik, ugyanis bevett szokás halak esetében, hogy kicsit besegítenek a szaporodás folyamatába. Mivel a csuka kedvelt horgászhal, fontos, hogy meg is maradjon a Ráckevei-Dunában élő önfenntartó csukaállomány. A mesterséges szaporítással a cél az, hogy ezt az állományt megerősítsék, pótolják.

Bár a csukák esetén a megtermékenyülés természetben is igen hatékony, 60-70%-os, mégis szükséges, hogy minél több életképes ivadék legyen, mert a kikelés után nagy a veszteség. A csukaivadékok között elég jelentős a kannibalizmus, és sok ragadozó hal is csemegézik belőlük. De az emberi tevékenység is veszélyt jelent, a hajók verte hullámok miatt sok zsenge ivadék pusztulhat el.

A videón a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség keltetőjét láthatjuk, ahol programozott módon végzik a szaporítást.

Előbb hormoninjekcióval oltják be a csukákat, így szinkronizálható, hogy kb. négy nap alatt egyszerre ovuláljon az összes anyahal, így egymás után egy alkalommal le lehet őket fejni. Ennek köszönhetően a kikelés is nagyjából egyszerre fog történni, nem „nő szét” az ivadékállomány, és az egyforma méretű ivadékokat könnyebb gondozni.

Nagyjából két hétig voltak a neveldében a leendő kiscsukák, ebből egy hétig voltak ikrák, és egy hétig „lárvák”, vagy szakszerűbben zsenge ivadékok. Az önálló táplálkozás megkezdésekor, amikor a szikzacskójuk tartalmát már felélték, beleengedték őket a Ráckevei-Dunába és mellékvizeibe.

Kezdetben planktonikus szervezetekkel táplálkoznak majd odakint, utána hamar áttérnek a ragadozó életmódra, egymást is megeszik.

„Egyébként nemcsak csukát, hanem harcsát, süllőt, pontyot is szaporítanak. Idén pedig először terveznek gazdaságilag kisebb jelentőségű, de természetvédelmi szempontból értékesebb vagy másutt kevésbé szaporított halakat is szaporítani ilyen módon, például compót, széles kárászt, vörösszárnyú keszeget” - tudtuk meg Szendőfi Balázstól, akitől még biztosan sok érdekes videót fogunk kapni a jövőben is.


Cikkajánló