A kánikula és a szárazság egyre nagyobb problémát okoz a madaraknak is. A BirdMania egy posztban magyarázza el, hogy hogyan kell megfelelően itatni, és hogy miért nem ördögtől való a ráetetés a gólyáknál.
A madarak kerti itatásáról már mi is írtunk korábban, a BirdMania posztjából pedig most azt tudhatjuk meg, hogy hogyan segíthetjük specifikusan a gólyákat ezen a téren. Ezeknek a madaraknak ugyanis minimum napi egy liter vizet, vagy még többet kell felhordaniuk a fészekbe fiókánként, amit nemcsak itatásra, hanem locsolásra, tehát hűtésre is használnak.
Ha van a közelünkben aktív gólyafészek, aminek a környékén nincs nyílt víz, érdemes tehát segítenünk a gólyát. Fontos a helyszín megválasztása: olyan területre helyezzük ki az itatót, amit a gólya egyébként is ismer és látogat, és nincs ott gépjárműforgalom vagy kutya.
Itatónak egy szélesebb ládát válasszunk, ne vödröt,
ugyanis a gólya kanalazva iszik. Gondoljunk a kisebb madarakra is, akik szintén látogatni fogják az edényt: rakjunk bele egy akkora követ, ami kilóg a vízből, de jól elérik róla, és szükség esetén ki tudnak rá mászni, így nem fulladnak bele. Naponta cseréljük a vizet, ami rakhatunk almaecetet (10 literenként fél decit), hogy lassabban poshadjon.
Ami a gólyák etetését illeti, a BirdMania ebben azt az álláspontot képviseli, hogy gólyát etetni nemcsak hogy nem káros, de kifejezetten hasznos is. „Egy gólyafióka felneveléséhez a kikeléstől kirepülésig terjedő kb. 70 nap alatt 50 kg eleség kell. Igen, egy 5 fiókás fészek 2,5 mázsa (!) gilisztát, tücsköt-bogarat, ebihalat, pockot, gyíkot, egeret fogyaszt el. Plusz a szülőknek is kéne enni valamit” – írják a posztban.
A klímaváltozás magával hozza a táplálékhiányt, ráadásul a kirepült gólyák túlnyomó része elpusztul, az első pár hétben 100-ból már 25-30 áramütötten végzi.
Összességében talán ha 8 éli meg a 100-ból a felnőtt kort, és ennek a hatalmas pusztulásnak nagyobbik része nem a „természet rendje”, hanem közvetlen, közvetett emberi behatás eredménye, így muszáj mindent megtenni a kirepülő fiókák számának növelése érdekében
– vallják.
Tapasztalataik szerint az etetéstől a gólya nem szelídül meg és a vonulási viselkedés is megmarad, elég csak Szofira gondolni, aki minden évben elindul Afrikába, a nyarat viszont a madármentőknél élő párjával, Macussal tölti.
A BirdManiánál nemrégeiben személyesen is jártunk, a róluk szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
