Jelekre lett figyelmes a kutató egy mocsári teknős páncélján. Kiderült, hogy egy 2006-os genetikai vizsgálat jelzését őrzi a páncél. Ilyen visszafogásra korábban még nem volt példa.
A szokatlan felfedezés a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Barcsi borókás területén, a mocsári teknősök tojásrakó helyén végzett évenkénti felmérésekor történt – olvasható a nemzeti park oldalán. A még júliusban előkerült nőstényről kiderült, hogy egy 2006-ban genetikai vizsgálat céljából már egyszer befogták. A dolog érdekességét nem csupán az újra befogás, hanem a helyszín is adja.
A 2006-ban még csupán 10 éves teknős mindössze 75 métert távolodott el a 16 évvel korábbi befogás és szabadon bocsátás helyszínétől. Ez a tény is jól mutatja a mocsári teknősök ragaszkodását megszokott élőhelyükhöz.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2016-ban indította újra a Dráva-monitoring programot, ennek keretében történik a Barcsi borókásban és egyéb alkalmas Dráva-menti élőhelyeken a mocsári teknősök évenkénti felmérése is.
A teknősök számára kedvező vizes-mocsaras területek kiterjedése már a folyószabályozások óta jelentősen csökken, az utóbbi időszakban pedig a klímaváltozással járó szárazodás még inkább veszélyezteti a faj élőhelyeit. Ez a folyamat sajnos a Barcsi borókásban is szembetűnő, ahol a jelentős kiterjedésű Nagyberek az idei évre teljesen kiszáradt, miként a fellelt teknős élőhelyéül szolgáló tórendszer néhány tagja is, és valamennyi tóban kritikusan alacsonyra süllyedt a vízszint a nyár folyamán.
Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, amely elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát – ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él meg: szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni.
Sajnos a mocsári teknőst szerte Európában visszaszorítják a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos vetélytársai, a vörösfülű és a sárgafülű ékszerteknősök. A magyarországi teknősállomány egyelőre stabil, de elkezdték felmérését, hogy adott esetben hatékonyan védhessék. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
