Az utóbbi napokban tömegesen jelennek meg kertekben, parkokban, erdőkben. Nagyok, barna színűek, nem túl szépek (de ez ízlés kérdése), éjjel érkeznek, és nem járnak egyedül. De mit kell tudni róluk, és miért lett belőlük hirtelen ilyen sok?
Pár napja tele vannak a netes fórumok és a közösségi oldalak olyan kérdésekkel, hogy mi ez a rengeteg lepke a környezetünkben? Az utóbbi időben ugyanis országszerte több városban tömegesen tapasztaltak repkedő éjjeli lepkéket, ami felkeltette az emberek kíváncsiságát. Többen is érdeklődtek a szerkesztőségünkben, hogy milyen rovarok ezek, és miért hemzsegnek most ilyen sokan?

Szárnyfesztávolsága 35–40 mm, nevét a felső szárnyain lévő jellegzetes görög gammához hasonlító mintáról kapta

Utánajárva ennek a furcsa jelenségnek, kiderült, hogy ezek a méretes, barna színű, leginkább sötétedés után vagy éjszaka röpködő rovarok nem mások, mint a gamma-bagolylepkék, vagy becsületes nevükön ezüstgammás aranybaglyok (Autographa gamma).
A szakirodalom szerint nevét az elülső szárny közepén látható ezüstös foltról kapta, amely a görög gamma kisbetűjére emlékeztet.
Ha alaposabban szemügyre vesszük a sötétbarna szárnyakat, feltűnnek benne a különböző árnyalatú szürkés, barnás, bronzosan vagy óarany fényben csillogó mezők.

Májustól augusztusig rajzik, és időről időre, többéves ciklusokban előfordulnak „gradációs robbanások”, amikor hirtelen megnő a populáció nagysága. Ennek eredménye a mostani „invázió”

Mint megtudtuk a Magyar Természettudományi Múzeum bejegyzéséből, ez „a faj vándorlepke, azaz minden év tavaszán Dél-Európából északra vonul, ott szaporodik, majd az utódok visszatérnek a Földközi-tenger környékére.” Régóta jelen van Magyarországon, de míg a régebbi idők keményebb, fagyos telei megakadályozták a tömeges áttelelésüket, addig a mostani enyhe telek lehetőséget adnak a gamma-bagolylepkéknek, hogy átvészelve a hideg évszakot, megtelepedjenek hazánkban, és állandó populációt hozzanak létre.
Miért vannak most ilyen sokan?
A vándorló lepkefajok, így az ezüstgammás aranybaglyok jellemző tulajdonsága is, hogy évről évre jelentősen változhat a felbukkanó egyedek száma. Egyszer meglehetősen ritka, máskor meg – mint idén is – tömeges a megjelenésük, rajzásuk. De ez nem egyedi és megismételhetetlen jelenség, hiszen volt már erre példa, 2018-ban szintén sok volt belőlük itthon, illetve a 2016-os francia foci-vb-n még Ronaldónak is szeme elé került egy példány:
A faj egyébként májustól augusztusig rajzik, és időről időre, többéves ciklusokban előfordulnak „gradációs robbanások”, amikor hirtelen megnő a populáció nagysága. Ennek eredménye az idei látványos „invázió” országszerte.
Tömeges megjelenése ellenére mégsem nevezhető inváziós fajnak.
Egyrészt, mert mostani nagymértékű elszaporodása nem lesz tartós, és várhatóan nem fog károkat okozni az őshonos állatvilágban.

Április-májusban délről érkeznek vándor egyedei, majd júniustól novemberig két vagy három nemzedéke is kifejlődhet

Ráadásul teljesen ártalmatlan, főként virágnektárt és hullott gyümölcsök nedvét szívogatja, így a beporzásban fontos szerepet játszik.
A kifejlett állapotú gammabagoly (imágó) kárt nem okoz, a hernyója viszont okozhat.
Polifág kártevő, azaz hernyója nagyon sokféle lágyszárú növény levelét elfogyasztja. A hernyók túlzott elszaporodása veszélyes lehet a termesztett zöldségfélékre, de vegyszeres kezelés legfeljebb súlyosabb esetekben, tömeges hernyórágás esetén javasolható.

A kifejlett lepke ártalmatlan, a hernyók tömeges jelenléte viszont már gondot okozhat a kertekben

Adódik a kérdés, hogy akkor mit tehetünk ellenük? A szakemberek azt mondják, nem sokat. Esetleg feromoncsapdákat alkalmazhatunk, melyek lehetővé teszik az első egyedek megjelenésének észlelését. Kiirtani azonban nem lehet őket, és a legjobb, ha kivárjuk azt a pár hónapot, amíg a rajzás tart (májustól augusztusig). Emberre ugyanis nem veszélyesek, max. a kertünkben termő zöldségfélénknek, például a paradicsomnak lesz rosszabb éve miatta.