A kaszpi haragossikló helyzete elkeserítő. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén az Év Hüllője kampánnyal szeretné felhívni a figyelmet erre a ritka állatra.
A kaszpi haragossikló hazánk legnagyobbra növő kígyója, mérete akár a két métert is meghaladhatja, és olyan vastagra is nőhet, mint egy női csukló. Nevét nem véletlenül kapta: ha veszélyben érzi magát, szembefordul a támadójával, és igyekszik megfutamítani, de csak ritkán harap, leginkább akkor, ha megfogják. Tűhegyes fogai miatt kellemetlen a harapása, de nyoma alig marad.
Igyekszik elkerülni az embert, így nem valószínű, hogy összefutunk vele.
Magyarországon a Szársomlyón él, illetve a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradányokon (Paks, Dunaújváros, Dunakömlőd stb.) és a Budai-hegységben, azon belül is a Sas-hegyen, a Budaörsi kopárokon és Pesthidegkúton.
Színeivel (ezüstösen fénylő barnásszürke) jól beleolvad a környezetébe, hátpikkelyei közepén sárga csíkok láthatóak, amelyek jól elrejtik a száraz fűben. Nagy, barna szemei vannak, hasa halványsárga, torka fehér.
Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a honlapján, és nem hazudnak. Az alábbi videóban a haragossikló egy másik kígyót fogyaszt el:
Emellett gyíkokat, madarakat, kisebb emlősöket eszik. Egy-egy példány több hektárnyi területet jár be rendszeresen, egy vadászportya akár több napig is eltarthat.
A kaszpi haragossiklók hibernációban töltik a telet, októberben bújnak el és március közepe után jönnek elő. Április második felében kezdődik a siklónász. Látványos a „kígyótánc”, amikor a hímek megküzdenek egymással a párzás jogáért: ilyenkor egymásba fonják a testüket és lökdösődnek, miközben egymás mellett haladnak. Nagyobb kárt nem okoznak egymásban. A nőstény 5-12 tojást rak a nyár elején, amiből augusztus végén, szeptemberben kelnek ki a kiskígyók.
Élőhelyeinek elvesztése, a házi macskák és kutyák, illetve a forgalom veszélyei miatt a kaszpi haragossikló mára nagyon ritka lett. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. 2011-ben kezdődött az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának haragossikló-védelmi programját, most pedig elindul az év hüllője kampány, melynek keretein belül változatos programokkal szeretnék ráirányítani a figyelmet erre a hüllőre: rajzpályázattal, előadásokkal, kirándulásokkal.
Ha szeretnél részt venni a kétéltű- és hüllőtérképezési programban, kattints ide, így feltöltheted az általad észlelt siklókat, más hüllőket, kétéltűeket.
Az MME cikkében még több izgalmas infó kiderül a kaszpi haragossiklóról.
