Kilátók, amelyek már csak fotókon léteznek

A Fortepan gyűjteményéből olyan kilátókról válogattunk képeket, amelyek ma már nem léteznek, vagy legalábbis nem ebben a formában. Virtuális kilátótúra Soprontól Miskolcig.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Fortepan
2024. március 8.

A Fortepan gyűjteményéből olyan kilátókról válogattunk képeket, amelyek ma már nem léteznek, vagy legalábbis nem ebben a formában. Virtuális kilátótúra Soprontól Miskolcig.

  • Muck-kilátó, Soproni-hegység

Az egykori Muckmesszelátó 1906-ban épült meg. Névadója Muck Endre, erdőmester-erdőgondnok, akit a „soproni erdők atyjának” is neveznek, és akinek nagy szerepe volt a Soproni-hegység turistaútjainak kialakításában.

A 23 méteres kilátótorony alsó része egy romantikus várromot idéző kőépület volt, amiben egy szobát is kialakítottak, a háromemeletes tornyot pedig a Sopron város által adományozott tölgyfából építették meg.

A kilátót 1936-37-ben menedékházzá alakították, majd az 50-es évektől, a Vasfüggöny elzárta azt a turisták elől, és az épület a határőrség pihenőháza lett, tetején pedig egy határőrizeti megfigyelőpontot alakítottak ki. A kilátó farésze már nincs meg, de a kőépület még ma is áll, és egyszer valamikor talán újra kilátó lehet majd belőle.

  • Rácz György-kilátó, Miskolc

Miskolc emblematikus látnivalója az Avasi-kilátó, ami 1963-ban épült meg. A közelben azonban már korábban is álltak kilátók. Az első, a Rákóczi Ferencről elnevezett fakilátót a fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából emelték, de az építmény elég kérészéletű volt, ugyanis néhány hónap után el kellett azt bontani, mert – ahogy azt a miskolcadhatott – blog írja, már akkor is rozoga volt, amikor átadták. (A blogon erről a kilátóról is láthattok felvételt.)

Később aztán többször is felmerült egy új kilátó megépítésének gondolata, erre végül 1934-ben került sor. A „székely stílusú” fazsindelyes torony tervezője Szeghalmy Bálint, az ő nevéhez fűződik a miskolci Deszkatemplom is, amelyről mi is írtunk nemrég. A kilátót hivatalosan Rácz György miskolci mágnásról nevezték el, aki vagyonának egy részét a városnak adományozta, hogy abból egy róla elnevezett kilátót építsenek. A köznyelv azonban ezt a kilátót is, elődjéhez hasonlóan Rákóczi-kilátónak nevezte. Az építményben először 1942-ben keletkezett tűz, de akkor a kilátó még menthető volt, 1956-ban azonban egy újabb tüzet már nem élt túl. Az avasi kilátók történetéről itt olvashatsz hosszabban.

  • Vörös Tihamér-kilátó, Naszály

A Vác közelében magasodó, megsebzett oldalú hegyen, a 652 méter magas Naszályon ma csak természetes kilátópontokról csodálhatjuk a panorámát, bár van itt egy geodéziai mérőtorony, de abba elméletileg nem lehet felmenni. Egykor azonban állt itt egy hivatalos kilátó is, a Vörös Tihamér-kilátó, amit 1925. októberében avatták fel. A szükséges faanyag és a terület a váci püspökség ajándéka volt. A Vörös Tihamér nevét viselő kilátó tövében később kis védkunyhót is létesítettek.

A fából készült, 22 méter magas kilátót a Magyar Turista Egyesület Váci Osztálya állította, ennek alapítója, első elnöke, illetve az MTE alelnöke is volt Vörös Tihamér. Az avatóünnepségen több mint ötszáz megjelent előtt Cholnoky Jenő, neves földrajztudós, az MTE elnöke is beszédet mondott, aki a fotó közepén látható.

  • Vass József-kilátó, Kékestető

A Kékestetőn 1888-ban épült meg a képen látható fából készült kilátó, amelynek névadója Dr. Vass József, az akkori népjóléti miniszter volt. A 20 méter magas torony tetejére 80 lépcső vitt fel, és tiszta időben a Magas-Tátra vonulata is jól kivehető volt, ezért is becézték a kilátót Messzelátónak vagy Tátralátónak. Az építményt 1938-ban életveszélyessé nyilvánították, és a 2. világháború alatt lebontották. Utána sokáig nem épült új kilátó, a Kékes tévétornyot 1981-ben adták át, de a kilátórészét csak később alakították ki.

  • István-kilátó, Jakab-hegy

A Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye a Pécstől nem messze található Jakab-hegy, ahol viszonylag kis helyen sok érdekes látnivalót találni, és persze a kilátás is fenséges, például a Zsongor-kő híres sziklájáról.

1892-ben a hegyen egy kis kő kilátó is épült. Az István-kilátó ezen az 1915-ös fotón még ereje teljében van, ma azonban már csak a szebb időket látott kőtorony áll. A 2000-es évek elején még megvolt a lépcső is, bár már akkor is roskatag volt, felmenni rá nem volt veszélytelen, ma azonban már csak a kövek maradtak. A romos építmény körül a fák is felnőttek már, így kilátás ma már emiatt sem lenne. Hogy mennyi maradt mára a kilátóból, azt ide kattintva láthatod.

Cikkajánló