A Cserhát túrára csábító messzelátói

A Börzsöny és a Mátra között elterülő Cserhátnak nincs kimondottan hegységjellege, csupán itt-ott látszanak markánsabb hegytömbök, melyek legmagasabbjai is mindössze 5-600 méterre emelkednek a tengerszint fölé, de ezekről a magaslatokról is remek kilátásban lehet részünk. Az erősen felszabdalt, dombsági jellegű táj sokszínűségét az itt egyszerre előforduló üledékes és a vulkánosság során felszínre tört kőzetek együttese alkotja, melyek helyenként látványos földtani érdekességeket, páratlan andezitcsodákat mutatnak, amelyeket változatos erdőtáj, illetve gazdag élővilág vesz körbe. E túrázásra csábító vidék rengeteg épített látványosságot is tartogat: mi ez alkalommal kilátótúrákkal invitálunk a felfedezésére.

Tornyok a cserháti kék út mentén
Az Országos Kéktúra mintegy 115 km-en keresztül kanyarog a Cserhátban, az itt vezető kék nyomvonal pedig három kilátót is érint, kettőt közvetlenül, a Romhányi-hegyen állóhoz viszont pár méteres letérést kell tennünk. Utóbbit Prónay-kilátónak hívják, amit az Alsópetényt és Romhányt összekötő OKT-szakasz féltávjánál, a 421 méteres lapos hegycsúcsra vezető kék háromszögön érünk el. Az erre járónak szinte bűn lenne kihagyni ezt a rövid és fáradságot nem igénylő kitérőt, hiszen innen fantasztikus madártávlatból szemlélhetjük a közeli és távoli tájakat egyaránt. A kilátó névadójáról és a környék egyéb látnivalóiról: A kék út kihagyhatatlan kitérője – Prónay-kilátó című cikkünkben olvashatsz.

Kitekintve a 26 méter magas kilátóból, a szemünk előtt körös-körül a Cserhát dimbes-dombos vidéke terül el, benne számos hangulatos településsel, de észak felé tekintve átlátunk a szomszédos Felvidék vonulataira is. Feltűnik a Selmeci-hegység jellegzetes csúcsa, a Szitnya, de tiszta időben távolabbi szlovák magaslatokat is megpillanthatunk. Valamivel nyugatabbra fordulva a Börzsöny emelkedik ki a tájból, ettől délebbre pedig a Visegrádi-hegység, a Pilis, majd a Naszály tömbje figyelhető meg. Délnek tekintve már a Gödöllői-dombság Cserháthoz hasonló dombvidéke hullámzik, keleti irányban a Szanda-hegy kettős csúcsa látszik, távolabb pedig a Mátra és a Karancs tömege húzódik.

A hegység keleti végein magasodik a Központi-Cserhát mintegy 5 km hosszan elnyúló gerince, amin a kék út is végigvezet, és amelyen a környék legmagasabb csúcsait sorakoztatja fel. Közülük a Purga (575 m) van a legközelebb a felhőkhöz, kilátó azonban nem itt, hanem a szomszédos Tepkén (567 m) épült, ahonnan a hegy meredekebb oldalai miatt jobban belátni az alattunk elterülő két völgybe. Ennek az égbeszökő toronynak a nem mindennapi történetéről az Görbeország tetején – Körpanoráma a Tepke kilátójából című cikkünkben olvashatsz

A megjelenésében igencsak indusztriális képet festő messzelátó körpanorámáját kelet felé a Mátra hatalmas, kéklő tömbje határozza meg, amely magasan az alattunk elterülő Zagyva-völgy fölé emelkedik. A hegyek előtt Pásztó, a 9000 fős város épületei csupán apró pöttyöknek tűnnek. Dél felé az Alföld, nyugaton pedig a Börzsöny távoli hegyei keretezik a látóhatárt, utóbbi előtt azonban a Cserhát szinte összes bércét felfedezhetjük. A sasszeműek többek között Hollókő várát is megpillanthatják.

Az égbenyúló kéz
A Felsőtold és Hollókő között vezető kék úton egy különös alkotásba botlunk. Első pillantásra nem is gondolnánk, hogy a földből kiálló kéz egy kilátó, sokkal inkább szobornak gondolnánk. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy déli irányba remek kilátás nyílik a Cserhát hullámzó vonulataira, a közeli Felső- és Alsótoldra, valamint az alattunk 20 hektáron elterülő Farkaskútvölgy csodálatos környezetére.

A Naszályon álló – egyébként csodás panorámát sejtető – geodéziai mérőtornyot nem vettük fel a kék út által érintett kilátók listájára, mert az ilyen létesítményekre hivatalosan tilos felmenni, ráadásul balesetveszélyesek is! Aki a Naszályon igazi panorámára vágyik, annak nem a hegy legmagasabb pontjára, hanem az attól pár száz méterre délnyugatra található Látó-hegyre kell ellátogatnia, ahonnan mesés távlatok nyílnak előttünk a Dunakanyar alsó részére

A Cserhát eldugott „Nagy” kilátója
Sok turista nem ismeri ezt a csendes környezetben álló nagyszerű kőtornyot, pedig csodás panorámáján kívül más vonzereje is van. A Magyarnádor határában réttel és akácossal körbevett Nagy-kilátó igazi kuriózumnak számít a környéken, ugyanis közel s távol sem találunk ekkora méretű természetjáró létesítményt, de még jelzett turistautat sem. Kicsit indokolatlannak is tűnik, hogy egy ilyen, kevésbé frekventált helyen ekkora, és tulajdonképpen többfunkciós turistatorony épüljön, de mondani sem kell, ezt a bakancsosok cseppet sem bánják.

A Gortva-Jójárt-kilátóra erősen hajazó betontorony ugyanis, hasonlóan mátrai társához, bivakszállásnak is felfogható, igaz, itt szerényebb körülményekkel kell beérnünk. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építmény kis ablakain keresztül elsősorban keleti irányba látunk ki. Lehet, hogy a legfelső szinten érdemes lett volna nagyobb kilátást engedő ablakokat kialakítani, de azért így is élvezhető a panoráma, amiben a Szanda jellegzetes csúcsaira, a Bikamáj-hegy és Sirató-hegy vonalaira, Magyarnándor házaira és a Rézparti-víztározó innen csupán foltnak tűnő víztükrére, továbbá a Mátra és a Karacs csúcsaira látunk rá.

A Sas-bérc páratlan tornya
A Bujákot és Herencsényt összekötő Palóc Piros túraútvonal mentén, a 466 méter magas Sas-bérc tetején egy kiemelkedő értékre lelünk, amihez fogható nincs még egy kis hazánkban. Ez a kilátó már első pillantásra is szemet gyönyörködtető. Az épület láttán megfeledkezhetünk annak alapvető funkciójáról, legszívesebben rögtön beköltöznénk a hajdanán valóban lakóépületként használt bástyaszerű toronyépületbe.

A kőtornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. A hazánkban nem megszokott stílusjegyeket képviselő toronyépület kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig a vadászoknak volt kialakítva szállásrész. A házat egészen az 1950-es évekig lakták, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett. Az erdészet a kétezres évek elején újította fel, és azóta áprilistól októberig ingyenesen látogatható kilátóként működik.

A Sas-bérci kilátó már önmagában megér egy túrát, de errefelé sok egyéb látnivaló is akad. Magával ragadó túracélpontokat találunk Buják környékén, ahol nem csupán a vadregényes környezetben álló vármaradványokat, hanem többek között földtani érdekességeket is láthatunk. Bér határában pedig különleges kőcsúszda és andezitömlés gyönyörködtet.

„Csillagösvényes” kilátó
Nógrád megye eldugott lankái között mondhatni igazi kincsekre lelhetünk. Csesztvén ugyanis nem csupán egy egyedi tematikájú kilátót, hanem páratlan kastélyt, és egy csodás Árpád-kori templomot is megcsodálhatunk. A falu fölé magasodó, mindössze 290 méteres Kövecses-hegyen álló Teréz kilátóhoz az égboltot bemutató, pár száz méter hosszú Csillagösvény tanösvény tábláit követve jutunk fel, aminek körlátképében elsősorban a Börzsöny, a Karancs, a Mátra vonulatai, továbbá a Felvidék jellegzetes terepi pontjai: a Szitnya, a Korponai Plató, a Vepor, vagy a Polyana határozzák meg, de természetesen déli irányban a Cserhát terepasztalára is rálátunk.

Miután kitekintettünk a Kövecses-hegy tetejéről, érdemes a már említett csesztvei kastélyt is megnézni, ami hazánk egyetlen Madách-emlékhelyének ad otthont. Itt élt családjával az író, a legenda szerint pedig a kastélyparkban álló (ma már sajnos fekvő), hatalmas krími hársfa alatt írta a „Tragédiát”, de az irodalomtörténeti adatok ezt cáfolják. A Madách-kúriától egy kőhajításnyira, a falu legmagasabb pontján áll Csesztve másik büszkesége, az 1212-ben felszentelt Árpád-kori templom, ami szintén felkeresésre méltó látnivaló.

Hívogató fatorony Legénd határában
Ez a messzelátó egy síknak ható környék mindössze 225 méteres földhátán áll, ahonnan egy nyugodt, már-már idilli végtelent pásztázhatunk a környékre jellemző megkapó csendben. Amíg a Cserhát más részei 500 méteres ormokkal és egyedi sziklatájjal büszkélkednek, addig Legénd határában nem ezek a tájelemek fognak lenyűgözni, inkább a Cserhát déli részét megformáló, szelíd lankák váltakozása ragadhatja meg az elmerengő szemlélődőt.

A Legéndi-kilátó széles és több fordulóból álló lépcsőházában egyre feljebb kapaszkodva rögtön feltűnik, a kivitelező nem spórolt a faanyaggal, továbbá szempont volt a kényelem is. Felérve a legfelső szintre elsőként a tágas, nagyobb kirándulócsapatnak is bivakszállást biztosító kilátóterasz a szembeötlő, és csak ezt követően emeljük tekintetünket a minket körülvevő tájra.

További kitekintőhelyek
Az eddig felsoroltakon túl remek kilátót találunk Dejtártól északra, az Ipolyhoz közeli Nagy-tó lápos környezetében, ahonnan a vizes élőhelyek madárvilágát figyelhetjük. A Szügytől délkeletre kiemelkedő Dudáska-hegyen (közel a Mária-úthoz) is találunk egy messzelátót, csak úgy, mint a Cserháthaláp fölötti Ördög-oldalban. Utóbbinál a Rézparti tározótól a mohorai határig, illetve a szandai ormokig pásztázhatjuk a terepet. A Cserhát északi részén található Szécsényi körút kilátó kissé futurisztikus szerkezetét a településtől keletre fekvő kopasz tájban kell keresnünk, továbbá a hegység délkeleti részén, Cserhátszentivánnak is megvan a maga panorámás fatornya.

A cikk először 2022 márciusában jelent meg.