Tudástár

Kint vagyunk a jégből - az erdőgazdaság válaszol

Az elmúlt hetekben történt katasztrófa és következményei minket természetjárókat is foglalkoztatnak. Számtalan kérdés merült fel bennünk, aggódva erdeink állapota miatt, többen segíteni szeretnénk. Kérdéseinkre most részletes válaszokat kaptunk.

Szerző:
Pilisi Parkerdő Zrt.
2014. december 17.

Az elmúlt hetekben történt katasztrófa és következményei minket természetjárókat is foglalkoztatnak. Számtalan kérdés merült fel bennünk, aggódva erdeink állapota miatt, többen segíteni szeretnénk. Kérdéseinkre most részletes válaszokat kaptunk.

Mi okozta a kárt?
A jégkár a december első napjaiban esett ónos eső következtében alakult ki.
A 400 m feletti területeken több tonna jég rakódott az egyes fákra, ami miatt sok helyen kidőltek a fák, letörtek az ágak.

 

Volt-e már ilyen?
A jégkár sajnos ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában tél eleji vagy végi időszakban, november végén és februárban jelentkezik. Legutóbb 2011-ben, illetve 2004-ben volt gazdaságilag is jelentősebb jégkár, azonban azok csak kisebb térségeket érintettek. Ilyen típusú, az ideihez mérhető károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.


Milyen súlyos a kár?
A Parkerdő által kezelt 60 ezer hektár erdőből kb. 20 ezer hektár erdőterület érintett, ebből 7-8 ezer hektár súlyosan.

 

Várható-e az erdők további károsodása?
A kidőlt, holt faállományról az élő, lombos állományra nem terjed károsító hatás, várható viszont a sérült fák további pusztulása, mert a rovaroknak és gombáknak nem tudnak megfelelően ellenállni. Várható továbbá, hogy sok, csak részben érintett fa a későbbiekben törik, dől ki, illetve, hogy a lombkorona-sérült fák a későbbiekben kevésbé bírják például az aszályt. A jégkárral sújtott területeken a mortalitás magasabb lesz egy ideig.

 

dsc_0847(2).jpg


Várható, hogy a lombkorona-sérült fák a későbbiekben kevésbé bírják például az aszályt.

 

Mi a kárfelszámolás menete?
Jelenleg az erdészeti és turistautakon végzünk veszélyelhárítást, ezzel párhuzamosan részletes kárfelmérés zajlik. Ezt a kármentesítés, a sérült faanyag elszállítása követi. A helyreállítási munkálatok várhatóan egész jövő évben tartani fognak.

 

Mikorra tisztítják meg a turistautakat?
Folyamatosan dolgozunk a turistautak megtisztításán, járhatóvá tételén. Becsléseink szerint körülbelül 500 km utat kell takarítanunk, ez a munkálat áthúzódik a jövő évre.

 

Természetvédelmi szempontból nem lenne jobb otthagyni mindent?
A kármentesítés során három alapelvre kell figyelemmel lennünk: az erdei ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére (védelmi funkció), a balesetveszély elhárítására (szociális funkció), és a gondos erdőgazdálkodásra (vagyongazdálkodási, gazdasági funkció). Az erdei ökoszisztéma védelmének elvét szem előtt tartva az adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk, annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, s amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A károsodott állami erdőterületeken az erdő látogatása jelenleg rendkívül balesetveszélyes, ezt az állapotot meg kell szüntetni. A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk. A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú területeken csak a baleset- és életveszélyes, valamint vagyont veszélyeztető esetekben, illetve erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén folytatunk. Szintén hagyunk vissza letört, ledőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély (5-10% körüli). A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők  változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint a közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állami erdőgazdálkodó a faanyagtermelésből finanszírozza. A jégkár ugyanis középtávon a jövőbeli fakitermelési lehetőségeket csökkenti. Ezt a problémát viszont úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk és a korábban tervezett fakitermelési beavatkozásokat későbbre ütemezzük. Tekintettel kell lenni a helyi közösségek faanyagszükségleteire és a munkalehetőségek biztosítására is. Az erdőgazdálkodó mint szakember az adott területen elvégzendő feladatokat az előbbiekben felvázolt összetett elvrendszer segítségével, az adott helyen érvényes, aktuális súlyokkal állapítja meg.

 

10620191_755680257844920_5476502248920286679_o.jpg

 

A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk


Milyen típusú károk keletkeztek?
A kárnak háromféle alaptípusa jelentkezett: koronatörés (részleges vagy teljes), törzstörés, valamint dőlés (gyökerestől vagy részlegesen). Jellemzően a 30-50 éves lombos fák törtek derékba, mert ezeknél a koronaátmérő és a törzsátmérő egymáshoz viszonyított aránya és a törzs teherbíró képessége együttesen kedvezőtlen. Az ennél idősebb lombos fák és fenyők esetében inkább a korona károsodott.

 

Hányan dolgoznak a kárelhárításon?
Az első héten a Pilisi Parkerdő Zrt. 150 munkatársa dolgozott a közutak járhatóvá tételén. A hatékony kármentesítés érdekében folyamatosan szervezzük át az esedékes erdészeti munkálatokat, jelenleg több száz erdész és fakitermelő dolgozik a kármentesítésen.

 

Milyen hatást gyakorolt a jégkatasztrófa a vadállományra?

A vadak számára nem okozott katasztrófát a jég, mivel az erdők alsóbb régióiba húzódtak, most pedig a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra.

 

Megelőzhetőek lettek volna-e a katasztrófa következményei jobb erdőgazdálkodással, az öreg, beteg, sérült fák korábbi eltávolításával?
Minden károsodott, ami jég alatt volt, függetlenül az állomány korától, fafaj összetételétől, természetességi és egészségi állapotától. Leginkább középkorú, a 40-50 éves állomány károsodott. A katasztrófa következményeit nem lehetett megelőzni. Ilyen típusú károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

 

dff.jpg

 

Az első héten a Pilisi Parkerdő Zrt. 150 munkatársa dolgozott a közutak járhatóvá tételén

 

Van-e lezárás az erdőben? Az alábbi útvonalat érinti-e az erdő lezárása?
A Pilisi Parkerdő Zrt. saját csatornáin (honlap, Facebook-oldal) és a médián keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt az erdőlátogatási tilalom alá eső területekről. Jelenleg a Pilis, a Budai- és a Visegrádi hegység erdeiben van érvényben erdőjárási tilalom. Az alsóbb régiókat és a veszélymentesített területeket folyamatosan megnyitjuk a látogatók előtt. A látogatható részekről folyamatosan tájékoztatunk.

 

Sokat kirándulunk az erdőben, az erdő helyreállításában szeretnénk önkéntes munkánkat felajánlani, milyen módon végezhetek önkéntes munkát a helyreállításban?
Az önkéntes felajánlásokat a Pilisi Parkerdő Zrt. nagyon köszöni, jelenleg azonban az erdők baleset- és sok helyen életveszélyesek. Munka kizárólag megfelelő védőfelszerelés és szakismeret birtokában végezhető. A későbbiekben a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezett körülmények között biztosítja az önkéntesek tevékenységét, amelyről saját csatornáin (honlap, Facebook-oldal) és a médián keresztül tájékoztatja az érdeklődőket.

 

Lehet-e akciósan megvásárolni a letört-kidőlt faanyagot, lehet-e akciósan, „szedd magad”-hoz hasonlóan gyűjteni a letört ágakat?
Jelenleg a baleset- és életveszély miatt a Pilisi Parkerdő Zrt. teljes területén erdőlátogatási tilalom van érvényben. A jégkárosult erdőkben a turistautak is rendkívül veszélyesek, nemhogy a fagyűjtés. A mostani jégkár során a Pilisi Parkerdő Zrt. éves fakitermelési tervének megfelelő mennyiségű faanyag károsodott. Pontos nagyságrendet a mostani kárfelmérés fog meghatározni, ennek ismeretében lehet tervet készíteni a faanyag hasznosításáról. A törött faanyagban van értékesebb ipari fa és tűzifaminőség is, ennek megkülönböztetése a szakemberek feladata. A károsodott területeken a faanyag ledöntését és feldarabolását csak szakemberek végezhetik, ugyanis a feszülő fák fokozott balesetveszélyt jelentenek.
 

 

Cikkajánló