Túraajánlat

Körpanoráma a Börzsöny tetején

A Csóványos csúcsáról minden évszakban más arcát mutatja a táj. A bő fél évtizede újjászületett kilátótorony ráadásul egyszerre testesíti meg a múltat és a jövőt.

Szöveg és fotó:
Gulyás Attila
2020. február 19.

A Csóványos csúcsáról minden évszakban más arcát mutatja a táj. A bő fél évtizede újjászületett kilátótorony ráadásul egyszerre testesíti meg a múltat és a jövőt.

A Börzsöny legmagasabb pontja egész évben hívogató úti cél, aki azonban a 938 m magas csúcsra nem szeretne leizzadva megérkezni, annak az elmúlt évek korán jött nyarai alapján még egy-két hónapja van hátra, hogy szabaddá tegye magát. A hegyvidék mélyén lévő helyszín a legközelebbi civilizációtól, Királyréttől vagy Diósjenőtől is több mint hét kilométerre van. Elsőre nem tűnik túl soknak, pedig ennél nagyobb számot a hazai hegyvidékek közt aligha lehetne találni.

Földmérők bástyája

Az ország egészét feltáró alapponthálózat a 19–20. század fordulóján épült ki. Első lépésként meghatározott pontok magasságának megmérése volt, méghozzá az Adriai-tenger középszintjének a trieszti mércéjén 1875-ben meghatározott „0” szintjéhez viszonyítva. A földmérők innen teodolitokkal, azaz állványra helyezett, rendkívül pontos szögmérésre képes távcsövekkel, háromszögeléssel határozták meg a szomszédos pontok magasságát és távolságát.

A méréssorozat egyik legfontosabb eleme a nadapi szintezési ősjegy, amely hazánk geológiailag legstabilabb pontján, a Velencei-hegység gránit alapkőzetén áll, 173,8385 méter magasságban.

A közel másfél évszázaddal ezelőtt dolgozó szakemberek munkájáról sokat elmond, hogy ez az érték a mai, precíziós GPS-ek korában is pontosnak bizonyult.

apr-17 051-2

A torony eredeti állapotában

Fotó: Gulyás Attila

Az országos alapponthálózat sűrítése a következő évek fontos feladata volt, később pedig nem kevésbé nehéz munkát adott a kimért pontok védelme, leginkább kövekkel, tornyokkal és akár elkerítéssel. Sajnos az ilyen építmények a II. világháború alatt ideális lőállások, majd célpontok lettek, így a nagy részük elpusztult. Pótlásukra és a későbbi tartós védelmükre 1977 és 1984 között 107 vasbeton torony épült, egységes típusterv szerint. A 3,5 méter átmérőjű építmények magassága 8 és 30 m között változott. A hozzájuk tartozó pontok jól védett helyen, az alaptestekben találhatók, azonban a teodolitok munkaállomását a tornyok könnyen becélozható tetején alakították ki.

csovanyos001jpg-fd29e734-204705

A felújítás az eredeti torony köré épített kilátó alapozásával kezdődött

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Régóta egyértelmű volt, hogy ezek a zömmel hegytetőkön lévő pontok a turistautak csomópontjaiban egyben népszerű kirándulóhelyek is, a turisták sajnos mégsem tartoztak a tervezéskor figyelembe vett tényezők közé. A három és fél méter átmérőjű toronytetők szűkösek, meglehetősen ritka korlátokkal és szűk létrákkal, ennek megfelelően a tornyokat nehéz vasajtókkal zárták le, amelyek csak a földmérő szakemberek előtt nyílhattak meg.

feb-7-9 078-Pano-2

A kilátóvá alakított építmény öt éve szolgálja a természetjárókat

Fotó: Gulyás Attila

A tornyok tulajdonosa, a magyar állam nem sokat tett a helyzet megváltoztatásáért, a környező erdőket kezelő erdőgazdaságok azonban már több helyen is lehetőséget kaptak, hogy a tornyokat kilátóvá alakíthassák. Elsőként cikkünk főszereplője, a Csóványoson álló torony született újjá ebben a formában 2014 őszén, majd pár nappal később követte a Pilis mérőpontja is, utóbbi immár Boldog Özséb-kilátó néven.

Körpanoráma 960 méterről

feb-8 010-2

Az eredeti geodéziai funkció is megmaradt

Fotó: Gulyás Attila

Mára a hagyományos földmérés erősen visszaszorult, az alappontok hálózata azonban olyan nemzeti érték, amelyeket kár lenne veszni hagyni, ezért a tornyok felújításakor minden esetben megmaradt az eredeti funkció is. A Börzsöny tetején a kilátóvá alakítás a torony alaplemezének kiásásával kezdődött. Ennek méretét jelentősen megnövelték, és egy horganyzott acélszerkezetet építettek rá, amely minden oldalról körbeveszi az eredeti tornyot, felülről nézve acélkockává változtatva a betonkarikát.

feb-7-9 046-2b
Fotó: Gulyás Attila

A szabadon látogatható torony belsejében vadonatúj, biztonságos csigalépcső 133 lépcsőfoka vezet fel a hegy tetejétől a 22,5 m magasan lévő kilátószintre. A kettő között további három erkélyt is kialakítottak, amelyeket a torony oldalába vágott nyílásokon át lehet megközelíteni.

feb-7-9 047-2

Az újjászületett, napfényes belső lépcső

Fotó: Gulyás Attila
feb-7-9 044-2
Fotó: Gulyás Attila

A munka nagysága tehát alig maradt el egy teljesen új kilátó építésétől, cserébe viszont fennmaradhatott egy érdekes szerkezet, ami évtizedek múlva talán már csak egy letűnt kor különleges műszaki emléke lesz. A felső szinten természetesen teljes körpanoráma fogad: a föld görbületéből adódóan a horizont száz kilométernél is messzebb húzódik, bár igazán tiszta időt kell kifognia annak, aki ilyen messzire tekintene.

feb-7-9 084-1_stitch-2

A látszat nem csal, a Magas-Börzsöny a Csóványoson túl is ezernyi felfedeznivalót rejt

Fotó: Gulyás Attila
feb-8 003--Pano-2

Madártávlatból a Börzsöny kalderája, a háttérben pedig a Holló-kő gerince látható

Fotó: Gulyás Attila
feb-7-9 051-2

A távoli Dunakanyar

Fotó: Gulyás Attila

Szerencsére egy átlagos tél végi napon is pompás kép tárul elénk: A Naszály, a Visegrádi-hegység és a szlovák oldal hegyei és völgyei mellett ott tátong a lábunk alatt az Oltár-patak völgye, a Börzsöny vulkáni múltjából fennmaradt hatalmas kaldera.

feb-7-9 079-2v
Fotó: Gulyás Attila

A hegytetőre a Börzsöny szinte összes sarkából vezetnek utak: legnépszerűbb talán a Kéktúra ösvénye Királyrét felől, áthaladva a Foltán-vágás csodálatos bükkfa-oszlopcsarnokán; de érkezhetünk a Kéken Kóspallag felől is, a Nagy-Hideg-hegyen át. Aki kicsit vadregényesebb utat keres, északról, a kemencei Csarna-völgyből is érkezhet.

Bármelyik utat is választjuk, legalább hatszáz méteres szintemelkedésre, fél napra, sok egészséges mozgásra és élményre érdemes készülni.

A jelentős pénzösszegből született példás kilátó láttán csak remélni tudjuk, hogy akár szerényebb formában, de előbb-utóbb a fennmaradó 105 mérőtorony ajtajáról is lekerül a lakat, hogy egyszer kilátóként folytathassa pályafutását.

Cikkajánló