Hírek

Lesújtó adatokat kaptunk a Földünkről

A WWF Magyarország nemrég nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül: ha a jelenlegi tendencia változatlan marad, az évtized végére a gerincespopuláció-vesztés elérheti a 67 százalékot.

Szerző:
TM/WWF sajtóesemény
Fotó:
Gálhidy László/WWF Magyarország
Tiszatarján - WWF Magyarország
Fritz Pölking/WWF
Civertan Grafikai Stúdió
Vaszkó Csaba/WWF Magyarország
WWF Magyarország
Chris Martin Bahr/WWF
Edwin Giesbers/WWF
2016. november 2.

A WWF Magyarország nemrég nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül: ha a jelenlegi tendencia változatlan marad, az évtized végére a gerincespopuláció-vesztés elérheti a 67 százalékot.

Fotó: Gálhidy László/WWF Magyarország
Fotó: Gálhidy László/WWF Magyarország

A WWF hozzájárulása az erdőtörvényhez fontos előrelépést jelent a szálaló típusú erdőgazdálkodás kiterjesztésében

 

Jelenlegi életmódunkat nem tudja kiszolgálni a Föld. Veszélyben vannak a gerinces fajok, közöttük leginkább az édesvizek populációi. Ezek legfőbb oka az emberi tevékenység. „2012-re 1,6 Földre lett volna szükség ahhoz, hogy az emberiség által az év során elfogyasztott természeti erőforrások és a természet által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások újratermelődjenek.” Ez áll többek között a WWF Magyarország október végén nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyből az is kiderült, hogy a Földön található gerinces fajok populációi 58%-kal szorultak vissza, míg az édesvizekben előfordulóknál 81%-os csökkenést mutattak ki.

 

Élő Bolygó Jelentés

 

Fotó: Tiszatarján - WWF Magyarország
Fotó: Tiszatarján - WWF Magyarország

Tiszatarjánban az ártéri élőhely állapotának karbantartását az idetelepített, őshonos vízibivalyok végzik


A 25 éves WWF Magyarország a sajtónak is bemutatta az október 27-e éjféltől mindenki számára elérhető Élő Bolygó Jelentést, és a tendencia megváltoztatása érdekében azt sürgeti, hogy másképp bánjunk a természeti erőforrásokkal. A legnagyobb veszélyt az élőhelyek pusztulása, a fajok túlzott kizsákmányolása, a környezetszennyezés és az invazív fajok térnyerése jelenti.

 

Míg a szárazföldi veszteségek megjelenése évről évre egyenletes, az édesvizeknél már drasztikus a folyamat, főleg a folyók esetében, azok sérülékenysége miatt. Megóvásuk nagyon nehéz, a folyószabályozások miatt a vándorló fajok több mint 70%-a van veszélyben. A tengeri élőhelyeknél szintén szomorú a helyzet, ott a túlhalászat okozza a legnagyobb problémát, illetve a korallzátonyok - fontos élő, szaporodó és táplálkozóhelyek - pusztulása. A jelentés legsokkolóbb adata, hogy ha ez a tendencia nem változik, az évtized végére a gerincespopuláció-vesztés elérheti a 67 százalékot.

 

Ellenállóbb bolygó kellene

 

Fotó: Fritz Pölking/WWF
Fotó: Fritz Pölking/WWF

A WWF Magyarország személetformáló kampányokkal igyekszik felhívni a figyelmet az erdei nagyragadozók szerepére az egészséges erdei ökoszisztémában


A születésnapi jubileumi rendezvényen a 25 éves magyarországi WWF eddigi eredményeit is ismertette. Sipos Katalin, WWF igazgatója szubjektíven kiemelt pár, a szervezet számára fontos projektet, mint a kerecsensólyom, a hód és a naplás-tavi teknősök megmentését, a farkas-kutatásokat, valamint a társadalmi párbeszéd elindítását az erdei nagyragadozókról. A hiúz, a farkas és a medve fontos szereplői az erdei élőhelyek rendszerének, és pár éve újra megjelentek hazánkban. Megtudtuk, hogy újra kell tanulnunk a velük való együttélés szabályait, hogy hogyan legeltessünk állatokat, miként kerüljük el őket kiránduláskor stb.

 

A szervezet fontos sikereként említette meg az erdőtörvény 10. paragrafusát, amelynek köszönhetően 150 000 hektár állami erdei területen értek el tarvágástilalmat, illetve a Szabadság-sziget projektet, ahol sikerült visszaállítani a mellékág természetes állapotát, megszabadítani a területet az invazív növényfajoktól, és őshonos fajok telepítésével visszaállítani mintegy 5 hektárnyi természetes állapotú erdőterületet.

 

fotó: Civertan Grafikai Stúdió
fotó: Civertan Grafikai Stúdió

A Szabadság-sziget mellékága újra hajózható és mintegy 5 hektárnyi erdőterület rehabilitációja is megtörtént

 

A lakosság bevonása

 

Fotó: Vaszkó Csaba/WWF Magyarország
Fotó: Vaszkó Csaba/WWF Magyarország

Tiszatarjánban a közmunkaprogram keretein belül az invazív gyalogakác letermelése folyik, amit ezután biomasszaként hasznosít a település


A WWF szakemberei tudják, hogy munkájuknak fontos és elengedhetetlen része a lakosság bevonása. Erre szükség is van, mert egy új hazai közvélemény-kutatás szerint (amit 18-59 éves, városi lakosság körében végeztek) csökkent a környezetvédelemmel kapcsolatos érdeklődés és társadalmi érzékenység. "A lakosság túlnyomó része (42%) ugyanis mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság csupán 16%-a vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet- és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további egyötödük (21%) érdeklődik, a fennmaradó egyötödöt (21%) viszont hidegen hagyják a zöld témák"- áll a WWF közleményében. Bár egyre többen gondolnak az ivóvíz-takarékosságra, húzzák ki vagy teszik készenléti állapotba a nem használt műszaki eszközeiket és gyűjtik szelektíven a hulladékot, de hosszú távon már nem tekintenek előre, nem keresik különösképpen a fair-trade termékeket, és nem támogatják rendszeresen - se pénzzel, se a munkájukkal - a környezetvédő szervezeteket sem. 

 

Hogy unokáink is ehessenek

 

Fotó: WWF Magyarország
Fotó: WWF Magyarország


A  WWF három hazai hírességet is elhívott egy kerekasztal-beszélgetésre, aminek témája a „Hogyan teremtsük meg az egyensúlyt saját életünkben gyermekeink jövőjéért? kérdés volt. Janicsák Veca, énekesnő elmondta, hogy ő már nem eszik húst, mert tudja, hogy az állatok nagyüzemi tartása, a húsételek feldolgozása és szállítása mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha mégis vesz a családtagoknak, a vendégeknek, akkor azt környékbeli gazdálkodóktól teszi. Szeretné, ha a kislánya megtanulná tőle, hogy hogyan kell szelektíven hulladékot gyűjteni, komposztálni, mivel a példamutatásban hisz. Erdei Zsolt, világbajnok ökölvívó szerint kifejezett közöny érezhető ma a társadalomban ezen a területen, ezért ő minden interjújában megemlíti ennek fontosságát. Szerinte mindenkinek először a saját háza táján kéne rendet tennie, akár szó szerint. Varga Livius, a Quimby együttes alapító tagja szerint ezek a környezetvédelmi problémák közvetlenül érintik majd az unokáink élőhelyét, ételének minőségét, sőt ételének mennyiségét is.

Bár a Homo sapiens védettségstátusza jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján még „nem fenyegetett”, de könnyen az lehet... Ha kíváncsi vagy az Élő Bolygó Jelentésre, ide kattintva megnézheted.

Kapcsolódó cikkeink:

Senmmi nem tölt fel annyira, mint a természet

Megmenthetjük a bolygót, a kérdés az, van-e rá időnk

Cikkajánló