
A Normafa másik arca: az „őserdő”
Az Erdők Világnapja alkalmából bemutatjuk, mitől igazán különlegesek a Normafa környéki erdők. Remélve egyúttal, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy minél többen természetjáróként járjanak a Normafán.
Az Erdők Világnapja alkalmából bemutatjuk, mitől igazán különlegesek a Normafa környéki erdők. Remélve egyúttal, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy minél többen természetjáróként járjanak a Normafán.
Hallgasd meg a WWF Magyarország zöld podcastjában, hogy mi a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban, illetve, hogy ezt a konfliktust milyen módon lehet feloldani!
Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás már itt van velünk.
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.
Ez azt jelenti, hogy ha a bolygó minden lakója úgy élne, mint a magyarok, akkor ezen a napon feléltük volna a Föld éves tartalékait. A túlfogyasztás napja évről évre egyre hamarabb érkezik el, és ez ellen közösen kellene tennünk. A WWF Magyarország egy mobilalkalmazással segít a fenntarthatóság felé vezető úton.
A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.
Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.
A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.
Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.
Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?
Mit ér egy fa – hova jutunk az ültetéssel és hova a pusztítással? A WWF Magyarország által szervezett, WWF Corner beszélgetéssorozat második rendezvényén ezt a témát járják körül a szakértők. Játssz velünk és nyerj két jegyet erre az izgalmas programra.
A világ leghíresebb főemlőskutatója, az ENSZ békenagykövete a nyár legforróbb napjain látogatott Budapestre, hogy beszédet mondjon a Szigeten, majd gyerekekkel ültessen fákat a Sas-hegyen. Ez utóbbi eseményen találkoztunk vele.
A túlfogyasztás világnapjának dátuma évről évre egyre korábban érkezik el, tavaly augusztus 1-jére esett, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja.
Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját. Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl azonban ma már nem mehetünk el szó - és tettek - nélkül amellett, hogy ezek az értékek az emberi tevékenység miatt eltűntek vagy kritikus állapotba kerültek.
A Mi Bolygónk című, nyolcrészes dokumentumfilm sorozat egy történet a varázslatos földi élővilágról, az ember és a természet kapcsolatáról és arról, hogy hogyan óvhatjuk meg veszélybe került természeti kincseinket. A film, melynek narrátora David Attenborough, már elérhető a Netflixen.
Március 30-án este fél 9 és fél 10 között a Föld számos pontján kihunynak a fények. A 60 perc sötétség szimbolikus, felhívja a figyelmet arra, hogy itt az ideje, hogy mindenki környezettudatos döntéseket hozzon az életében.
Az idei WWF-jelentés szerint sorsdöntő pillanatokat élünk most meg, hisz mi vagyunk az első nemzedék, amelynek tagjai tisztában vannak azzal, hogy a szakadék szélére sodortuk a bolygónkat. És mi vagyunk az utolsók is, akik talán még tudnak tenni valamit ellene.
A vizes élőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-án tartjuk a Vizes Élőhelyek Világnapját.
Az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. Ha a helyzet nem javul, a hazai vizek emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe.
Idén március 24-én lesz a WWF jegyezte Föld Órája akció. A megszokott lámpaoltáson kívül most három kihívás teljesítésével is csatlakozhatsz az eseményhez.
Az ország egyik legjobb gerinctúrája
A Cserhát apró falvainak felfedezése bringáért kiált. Adunk egy kis ízelítőt erről a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékről.
Helyszíni riportunkban utánajártunk e különleges település vonzerejének.