Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás már itt van velünk.
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.
Ez azt jelenti, hogy ha a bolygó minden lakója úgy élne, mint a magyarok, akkor ezen a napon feléltük volna a Föld éves tartalékait. A túlfogyasztás napja évről évre egyre hamarabb érkezik el, és ez ellen közösen kellene tennünk. A WWF Magyarország egy mobilalkalmazással segít a fenntarthatóság felé vezető úton.
A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.
Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.
A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.
Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.
Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?
Mit ér egy fa – hova jutunk az ültetéssel és hova a pusztítással? A WWF Magyarország által szervezett, WWF Corner beszélgetéssorozat második rendezvényén ezt a témát járják körül a szakértők. Játssz velünk és nyerj két jegyet erre az izgalmas programra.
A világ leghíresebb főemlőskutatója, az ENSZ békenagykövete a nyár legforróbb napjain látogatott Budapestre, hogy beszédet mondjon a Szigeten, majd gyerekekkel ültessen fákat a Sas-hegyen. Ez utóbbi eseményen találkoztunk vele.
A túlfogyasztás világnapjának dátuma évről évre egyre korábban érkezik el, tavaly augusztus 1-jére esett, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja.
Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját. Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl azonban ma már nem mehetünk el szó - és tettek - nélkül amellett, hogy ezek az értékek az emberi tevékenység miatt eltűntek vagy kritikus állapotba kerültek.
A Mi Bolygónk című, nyolcrészes dokumentumfilm sorozat egy történet a varázslatos földi élővilágról, az ember és a természet kapcsolatáról és arról, hogy hogyan óvhatjuk meg veszélybe került természeti kincseinket. A film, melynek narrátora David Attenborough, már elérhető a Netflixen.
Március 30-án este fél 9 és fél 10 között a Föld számos pontján kihunynak a fények. A 60 perc sötétség szimbolikus, felhívja a figyelmet arra, hogy itt az ideje, hogy mindenki környezettudatos döntéseket hozzon az életében.
Az idei WWF-jelentés szerint sorsdöntő pillanatokat élünk most meg, hisz mi vagyunk az első nemzedék, amelynek tagjai tisztában vannak azzal, hogy a szakadék szélére sodortuk a bolygónkat. És mi vagyunk az utolsók is, akik talán még tudnak tenni valamit ellene.
A vizes élőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-án tartjuk a Vizes Élőhelyek Világnapját.
Az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. Ha a helyzet nem javul, a hazai vizek emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe.
Idén március 24-én lesz a WWF jegyezte Föld Órája akció. A megszokott lámpaoltáson kívül most három kihívás teljesítésével is csatlakozhatsz az eseményhez.
Ahogy közeledünk az Őrséghez, az idő egyre vacakabb, a felhők lassan már a földig érnek, a Rábánál pedig az eső is elered. A meleg vargányaleves és a dödölle aztán helyrebillenti a hangulatomat, és megbékélek az időjárással is. Végül is, november van, az Alpok szomszédságában járunk, a ködös ősz pedig remekül áll az Őrségnek.
A fenti cím valószínűleg sokak számára az abszolút lehetetlen kategóriába tartozik. Pedig nem az. Erről a táborfalvai lőtéren mi magunk is meggyőződhettünk. Avagy lássuk, hogyan férnek meg egymás mellett a tankok és a túzokok.
Kalandvágyó felnőttként elindultam azon a bizonyos úton.
A kéktúrás relikviákat nézegetve kiderül, hogy miért is lett legenda a kéktúra.
Összeszedtünk pár kevésbé ismert tényt és adatot a Kékről.
