Keresés eredménye

A WWF Magyarország térképre rakta hazánk legkülönlegesebb, idős fákból álló természetes működésű erdőmaradványait.

Abban mindenki egyetért, hogy a medvehelyzet összetett, de persze mindenkinek van véleménye róla, függetlenül attól, hogy találkozott-e már medvével vagy nem. A WWF Magyarország podcastjában két olyan ember mesélt, akik jól ismerik az erdélyi medvéket.

Erdő és erdő között nagy különbségek lehetnek, és nemcsak egy természetszerető ember, de az ott élő állatok szemszögéből nézve is. A vadmacska különösen érzékeny az élőhelyi viszonyokra, akárhol nem érzi jól magát. De vajon egy egykorú, homogén erdőből viszonylag rövid idő alatt lehetséges „vadmacskabarát” élőhelyet varázsolni?

A WWF Magyarország igazgatója több mint 30 éve dolgozik a természetvédelemben, és el sem tudja képzelni, hogy valaha mással foglalkozzon. Azt mondja, a kiégéssel szemben mindenkinek meg kell találnia saját ellenszerét: az övé a kertészkedés és a túrázás, amikor abban a közegben lehet, amiért végső soron dolgozik. Sipos Katalinnal beszélgettünk a pályájáról, a WWF-ről, és arról, hogy a zempléni gyerekkor nem múlik el nyomtalanul.

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.

Idén augusztus 2-án jött el a túlfogyasztás napja, a világ fogyasztói eddigre használták fel a Föld éves erőforrásait, innentől minden nap ajándék, és búcsút mondhatunk a fenntarthatóságnak. Ha Magyarországot nézzük, ennél is kedvezőtlenebb a helyzet.

Megmérgezett sasok, lelőtt farkasok, határokon átcsempészett teknősök és ritka kaktuszok, panellakásban rejtegetett skorpiók. Csak néhány példa a természet elleni bűncselekmények áldozatai közül. Mit lehetne és kellene tenni ezeknek a bűncselekményeknek a visszaszorításáért? Erről rendeztek konferenciát a napokban Budapesten.

A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége segíthet a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas felmérésében.

Az Erdők Világnapja alkalmából bemutatjuk, mitől igazán különlegesek a Normafa környéki erdők. Remélve egyúttal, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy minél többen természetjáróként járjanak a Normafán.

Hallgasd meg a WWF Magyarország zöld podcastjában, hogy mi a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban, illetve, hogy ezt a konfliktust milyen módon lehet feloldani!

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás már itt van velünk.

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

Ez azt jelenti, hogy ha a bolygó minden lakója úgy élne, mint a magyarok, akkor ezen a napon feléltük volna a Föld éves tartalékait. A túlfogyasztás napja évről évre egyre hamarabb érkezik el, és ez ellen közösen kellene tennünk. A WWF Magyarország egy mobilalkalmazással segít a fenntarthatóság felé vezető úton.

A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.

A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.

Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.