Magasba emelt vaskalitka hegyi horizonttal – megnéztük az új dorogi kilátót

Ketrecbe zárt távlatok

Dorog fekvése kétségkívül indokolttá tesz egy kilátót, hiszen hegyek veszik körül, a Pilis ráadásul éppen itt a leglátványosabb, sziklás, szinte függőleges letöréseivel hazai viszonylatban kifejezetten zord képet mutat Dorog hátterében.

Főleg ez a látvány határozza meg az új, 16 m magas dorogi Aknatorony-kilátó panorámáját, no meg a körben tetőig felhúzott vasketrec, amitől enyhén átélhetővé válnak egy állatkerti sas mindennapjai a madárröpdében. A fémháló miatt nehézkes átélni a teljes térélményt és egyben befogadni az egészet, de a rácshoz közelhajolva azért el lehet merülni a táj közelebbi és távolabbi részleteiben.

A rácsra egyébként az esetleges öngyilkossági kísérletek megelőzése érdekében volt szükség, de a tériszonyosoknak is jó szolgálatot tesz: a sűrű háló miatt el vagyunk választva a mélységtől, így jó egy óra után tűnt csak fel, hogy az északi oldalon, a lépcsőház mellől kilépve a kb. 15 méteres magasság fölött topogok. Ezt a szélső járdát leszámítva mindenhol eltakarja a teljes mélységet a szerkezet fémszövevénye.

És az emlegetett részletek: északon a Helembai-hegység rögje mögött a Börzsöny emelkedik a legmagasabbra, jobbra fordulva pedig Dorog és a Palatinus-tó mögött a Pilis vonulata nyújtózik, hogy aztán a Pilis-tető erdős tömbjében egyszerre emelkedjen a legmagasabbra, és tűnjön el a szemünk elől. Hiszen a hegységet a Budai-hegységgel összekötő Zajnát-hegyek kitakarják a többi részét, ettől jobbra pedig már a Nagy-Szénás csoportja emelkedik.

Meghatározó eleme a kilátásnak a szomszédban zúgó mészkőbánya, aminek csaknem teljes udvarát látjuk, mögötte már a Nagy-Gete emelkedik a dombok fölé. Északon most csak a Bátorkeszi-hát lankáit láttuk, de tisztább időben alighanem a selmeci-hegységi Szitnya is feltűnik, és állítólag szerencsések még valamelyik Tátra csúcsait is láthatják (hogy az Alacsonyét vagy a Magasét, azt látatlanban nem merem megtippelni).

Az Aknatorony-kilátónak jelentőséget biztosít az is, hogy a közelben nincs társa – a szemközti Kis-Strázsa-hegyen van, de az gyakorlatilag nem látogatható –, így a Pilis északi végének látványát magaslati perspektívából csak innen láthatjuk.

Dorog láthatóan igyekszik a túrázókra és szénbányászati múltjára építeni turisztikai vonzerejét. A kilátó melletti táblán is ismertetett Dorogi séta igazolólapját a vasútállomáshoz közeli Rheimann Bányászattörténeti Miniverzumban lehet megvásárolni, az útvonal a város nevezetességein vezet végig, érintve a kilátót is. A teljesítők kedvezményeket kapnak a város egyes szolgáltatóinál, illetve aknatornyos relikviákhoz jutnak. De vannak itt kalapácsos jelzésekkel felfestett, bányászati tematikájú túraútvonalak is, és dolgoznak azon, hogy túramozgalmat indítsanak, ami a másik két aknatoronyból kialakított kilátó, a tatabányai és az oroszlányi „testvértorony” látogatásával lesz teljesíthető.

A mélység kiszolgálójából a magasság kedvelőinek célpontja

Ahogy már a nevéből és szerkezetéből is sejthető, az Aknatorony-kilátó is bányákból érkezett, közel száz éves, és a Dorog körüli aknákban használták. Utolsó „állomáshelyéről”, Tokodaltáróról 1981-ben szállították át ide, a Kálvária-hegy tetejére, hogy jól látható helyen hirdethesse a település bányász jellegét. (A szállításról készült fotó külön történet, a Discovery Channel gépszörnyein nevelkedett közönségnek pedig szórakoztató színfolt: a platós ZIL egy kérdéses rögzítésű, egytengelyes utánfutó segítségével mozgatja a torony csonka vázát, amiről az oldalsó támasztólábakat szemmel láthatóan leszerelték.) A korábban itt állt kápolnát felrobbantották.

Egészen 2025-ig nem lehetett feljutni a toronyra, mementóként magasodott a város fölé csupán, ekkor azonban európai uniós pályázati forrásból a környezetével együtt felújították és átépítették. A kilátó mellé hagyományos pad-asztal garnitúrákat, wifit szóró, telefontöltési lehetőséget biztosító okospadot, illetve tájékoztatótáblákat helyeztek. Parkolni a murvás Panoráma úton, nem sokkal a kilátó előtt lehet (a torony mellett csak egy mozgáskorlátozottaknak kialakított parkoló fért el), de érdemes inkább lent, a Hősök tere környékén parkolni, és onnan, a frissen, direkt az új attrakció miatt erre vezetett Kéktúrát követve, a Kálvária szintén újonnan kialakított sétányán felkapaszkodni a kilátóhoz.

A kilátó panorámaszintje és lépcsőháza gombnyomásra felkapcsoló világítást kapott, ezért éjjel is érdemes meglátogatni. (Ünnepnapokon pedig az egész tornyot kivilágítják, legalábbis a város felőli oldalon.)