Programok

Már nyílnak a lótuszok a szegedi füvészkertben

Az indiai lótuszok a kert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A következő hétvégén, augusztus 5-én és 6-án ismét megrendezik a Lótusz napokat, sok keleti hangulatú programmal.

 

Szerző:
sokszinuvidek.24.hu/TM
Fotó:
Zalatnai Márta
Pálvölgyi Krisztina
lotusznapok.hu
2017. július 31.

Az indiai lótuszok a kert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A következő hétvégén, augusztus 5-én és 6-án ismét megrendezik a Lótusz napokat, sok keleti hangulatú programmal.

 

A zöld levelek és a több száz hatalmas rózsaszín virág szinte teljesen beborítja a vízfelületet, de már láthatók a később beérő, makkokat tartalmazó zuhanyrózsa vagy darázsfészek formájú terméscsoportok is. A virágokat a látogatók - kedvező időjárás esetén - egészen ősz kezdetéig megcsodálhatják.

 

 

Az állomány csaknem egyidős a botanikus kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre. A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.

 

 

 

A Lótusz napokat most augusztus 5-én és 6-án tízedik alkalommal rendezik meg. Táncbemutatót szerveznek, amelyre Indiából is érkeznek művészek, és a hangfürdők, meditációs koncertek sem hiányozhatnak a programok közül.

 


Az érdeklődők szakvezetéses túrán ismerkedhetnek Ázsia növényvilágával. Jóga- és harcművészeti bemutatókkal, masszázzsal, henna- és arcfestéssel, kézműves vásárral is várják a látogatókat, akik a rendezvény mandalájának elkészítésébe is bekapcsolódhatnak. A keleti kultúrához elválaszthatatlanul kapcsolódó, testi, lelki feszültségoldó módszerekről, technikákról színvonalas előadásokat tartanak majd, és jó néhány módszer a helyszínen is kipróbálható.

 


A vendégek bepillantást nyerhetnek a koreai, japán és kínai teázási kultúrába, hallhatnak tradicionális taiko-bemutatót (japándob), a kínai, tibeti és indonéz tájakat pedig úti beszámolók idézik meg. 

 

 

Ezért is érdemes elmenni a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjébe

Három éve alakították ki a tó körül a japánkertet, ahol sétaösvényeken barangolva, fahidakon átkelve lehet megcsodálni a bambuszokat, cseresznyefákat, nőszirmokat, a tavon lévő szigetre besétálva pedig japán juharok, rododendronok, azáleák között találja magát a látogató.


2014-ben nyílt meg a nagyközönség számára a felújított trópusi üvegház, amely nemcsak azért figyelemreméltó, mert itt található az ország egyik leggazdagabb páfránygyűjteménye, a különböző látványelemek is megérnek egy misét. Az üvegház szélén körbefutó galériáról például egészen új perspektívából veheted szemügyre a tündérrózsákat, kancsókákat, vízijácintokat.


A 17 hektáros kert egyes részein más-más tematika szerint rendezték össze a növényeket, van például nyitvatermő gyűjtemény, gyógynövény- és fűszerkert, rózsakert, trópusi lepkekert, sásliliomos és levendulás is.

 
 

A szegedi füvészkert nyitvatartásáról és jegyárairól ide kattintva tájékozódhatsz!

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Trópusi pillangók karnyújtásnyira Szegeden

Két óra alatt bejártunk három kontinenst

Magyar fejlesztésű fotósles a füvészkertben

Most a legszebb a Jeli Arborétum

Hóvirágtenger a kétszáz éves angolparkban

 

 

Cikkajánló