Hírek

Mi legyen az Év Madara 2020-ban? - Elindult a szavazás

A kitüntető címért idén három bagolyfaj száll versenybe, melyek mindegyikét veszélyezteti a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság. A jelöltekre már lehet szavazni, az eredményt a jövő év első napján hirdetik ki.

Szerző:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/mme.hu
Fotó:
Adobe Stock
2019. június 26.

A kitüntető címért idén három bagolyfaj száll versenybe, melyek mindegyikét veszélyezteti a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság. A jelöltekre már lehet szavazni, az eredményt a jövő év első napján hirdetik ki.

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, annak ellenére, hogy nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt azonban valóban érdekesek.


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év Madara programot, melynek célja, hogy a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom szélesebb rétegei is megismerjék.


A jelöltek pedig a következők:


Erdei fülesbagoly


Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.
Hazai fészkelő-állománya 6 500 - 12 000 párra


Uráli bagoly


Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

Hazai fészkelő-állománya 160 - 260 párra tehető


Füleskuvik


Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek használatának csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.
Hazai fészkelő-állománya 300 - 600 párra tehető

Szavazni ide kattintva lehet. 

 

Kapcsolódó cikkek:

A búbos banka az Év Madara 2015-ben

Haris-nem csak bújkáló, de 2016 Év Madara is

A legszínesebb pinty 2017 Év Madara

Megvan a nyertes: a gólyatöcs az Év Madara 2019-ben

Cikkajánló