Módosultak a turistautak a Csörgő-völgy Erdőrezervátumban

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tapasztalatai szerint a Csörgő-völgy Erdőrezervátum területén az utóbbi évtizedben egyre többen térnek le a jelzett turistautakról. Márpedig az erdőrezervátumok elsődleges rendeltetése, hogy emberi hatások nélkül váljon vizsgálhatóvá bennük a természetes erdei életközösség viselkedése. Ezeken a helyeken az emberi jelenlét minden formája ellentétes az erdőrezervátumok létrehozásakor kitűzött célokkal, azaz a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség behatások nélküli fejlődésével, természetes folyamatainak megfigyelésével.

Ezért a háborítatlan természeti és az erdődinamikai kutatások érdekében, valamint a jogszabályi kötelezettségek alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezte a Magyar Természetjáró Szövetségnél (MTSZ) az erdőrezervátumon átvezető, jelzett turistautak egyes szakaszainak módosítását, illetve megszüntetését. Ez fontos volt, hiszen konkrétan a Csörgő-völgy Erdőrezervátum élővilága kiemelkedő értékkel bír: mintegy két tucatnyi védett növényfaj, valamint nyolcvannál is több védett és fokozottan védett állatfaj otthona ez a fokozottan védett természeti terület.

Turistaút-változások

Az évek óta tartó egyeztetések fő célja emiatt az volt, hogy a turistautakat elterelje a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének belsejéből, de olyan módon, hogy a túrázók továbbra is bepillantást kaphassanak a gazdasági hasznosításból kivont természeti környezet különleges hangulatába.

Ezért az Ágasvár felől Mátraszentimrén át Lajosházáig vezető zöld négyzet jelzésű turistaút változatlan marad, és továbbra is lehetőséget biztosít a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének látogatására, ugyanis annak az északi peremén kanyarog. A Mátrakeresztes felől érkező piros sáv jelzésű turistaút viszont ezentúl nem érinti azt, hanem a nyugati határán, a korábbi piros kereszt jelzésű turistaút nyomvonalán fordul északnak Ágasvár felé. Változik a Fallóskúttól erre vezető zöld sáv, valamint a (nem az MTSZ kezelésében lévő) Mária út nyomvonala is: ezek a Csörgő-patakot átszelve ezentúl szintén az eddigi piros kereszt jelzés nyomvonalán kalauzolják a gyaloglókat Ágasvár felé.

A piros kereszt jelzés így indokolatlanná vált, helyét a fentiek szerint a piros és zöld sáv veszik át. A módosítással összehangolva ezen, az Ágasvári turistaházhoz vezető turistaúton a - főleg esőzések alkalmával tapasztalt - balesetveszély elkerülését, azaz a biztonságosabb bejárhatóságot biztosítandó egy meredek, nagyjából 180 m hosszú szakaszon az MTSZ turistaút területi felelősei idén tavasszal farönkökkel megtámasztott lépcsőt is kialakítottak.

Az erdőrezervátum magterületének belsejében a természeti környezet háborítatlanságának megteremtése érdekében két rövidebb turistaút szűnik meg. Az egyik a látogatók elől rácsokkal eddig is elzárt Csörgő-lyuk barlanghoz vezető piros barlang jelzésű, a másik a piros kör jelzésű turistaút, amelyet valójában már évekkel ezelőtt felszámoltak, de a terepen helyenként még megtalálható jelzéseit most tüntették el végleg az MTSZ munkatársai.

Felhívjuk a kirándulók figyelmét, hogy

A változásokról az MTSZ online felületein (mtsz.org, termeszetjaro.hu) elhelyezett figyelmeztetések mellett az érintett terület négy belépési pontján kihelyezett táblák is tájékoztatják a túrázókat, illetve felkerültek az MTSZ turistaút-nyilvántartásába is.

Az erdőrezervátumról

Az erdőrezervátumok alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség, az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása. További célja - mindennek biztosításával - a megismerést célzó monitorozás és kutatás, hogy vizsgálhatóvá váljon egy természetes erdei életközösség emberi behatások nélküli fejlődése.

Az erdőrezervátumok alapfelmérése és egységes monitorozása közcélú feladat, amelyet a nemzetipark-igazgatóságok és az Agrárminisztérium támogat. A programot 1997 óta az Ökológiai és Botanikai Intézet koordinálja. A programban országosan 63 erdőterületet jelöltek ki, ahol a kiválasztott erdőtípusra jellemző, a természeteshez közeli állapotú erdei életközösségek megtalálhatók, és ahol a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség megóvása és az erdődinamikai kutatások megvalósíthatók. Az erdőrezervátumok kijelölésekor kiemelt cél volt, hogy bennük minden más célú emberi jelenlét megszűnjön.