Tudástár

Most van szükség összefogásra a Balaton-felvidékért

A Balaton-felvidék lankáin, szőlők és több száz éves présházak mellett leheveredni egy pohár borral, rálátással a magyar tengerre - ebben az életérzésben máshol nincs része az embernek. Az idill azonban egy ideje már veszélyben forog. 

Szerző:
Hidvégi Brigi
Fotó:
Gulyás Attila
2017. május 3.

A Balaton-felvidék lankáin, szőlők és több száz éves présházak mellett leheveredni egy pohár borral, rálátással a magyar tengerre - ebben az életérzésben máshol nincs része az embernek. Az idill azonban egy ideje már veszélyben forog. 

A telkek felaprózódnak, megszaporodtak a nyaralóházak vagy éppen az elhagyott, elvadult területek. Szerencsére egyre többen ismerik fel a helyzetet és kezdenek harcba a szőlők megmentéséért, de egyelőre nem tudni, mi lesz a végkifejlet.

 

A Csobánccal szemközti Köves-hegyen telepedünk le egy kis kőpadon Pető Piroskával, aki környezetmérnökként és borászként igazán a szívén viseli a balaton-felvidéki szőlők sorsát. Igyekszik minden erővel felhívni rájuk a figyelmet, és már hosszú évek óta az értékek megőrzésén és bemutatásán dolgozik - meséli. Éppen egy olyan helyen ülünk, ami - amellett, hogy kevesen ismerik, így békesség és csend uralja a tájat - a Tapolcai-medence egyik legszebb panorámáját tárja elénk, közvetlenül alattunk pedig egy hagyományos, bakművelésű szőlős terül el.

 

apr-12-13_051-2.jpg

A Köves-hegy egyik legöregebb...


„Ez ma már nagy ritkaság a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok mellett. Nem éri meg, és család, munka mellett nehéz is megoldani a művelést, de persze azért van, aki még küzd és elvégzi a megörökölt teendőket” - mondja Piroska. Egy másik pozitív példa is rejtőzik a közelben, a Bács-hegyen: egy addig elhanyagolt, magasan fekvő területre egy borász család éppen tavaly telepített szőlőt. Sajnos a legtöbben anyagi okok miatt nem vágnak bele hasonlóba.

 

apr-12-13_046-2.jpg

...és legújabb szőlője 


Manapság az a jellemző, hogy a régi szőlőket benövi a bozót, az erdő, a kedvező helyen fekvő, panorámás telkeket pedig felvásárolják, nyaralót építenek rá, és a szőlővel nem törődnek. Törvény szerint ugyan építési engedély itt csak szőlőműveléssel, borturizmussal összefüggő építményre adható, és előírás, hogy a terület nyolcvan százalékán szőlőnek kell lennie, sokszor érhető tetten, hogy ami papíron például gazdasági épület, a valóságban nyaralóként működik, a tűzivíztározó élőben inkább feszített víztükrű úszómedence, a szőlő meglétét pedig egy idő után már senki nem ellenőrzi.

 

apr-12-13_079-2.jpg


A helyi szőlészek, borászok felismerték, hogy a helyzeten csak összefogással lehet változtatni, így az utóbbi időben egyre több egyesület születik a szőlőterületek, illetve a minőségi bortermelés védelmében, és szerencsés esetben az önkormányzatok is támogatják a kezdeményezéseket - tudjuk meg Piroskától. Így van ez például Balatonakaliban, ahol 2010-ben hozták létre a Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesületet.

 

Bor és mandula

 

apr-12-13_089-2.jpg

A balatonakali dűlő bora és a cégérről visszaköszönő családi présház

 

Az utunk tehát innen Balatonakaliba vezet, a Barátcsuha Borházhoz. Ott a tulajdonossal, Nagy Imre borásszal beszélgetünk, aki nem mellesleg az említett egyesület elnöke is. A történelmi szőlőhegyet a településhez tartozó Fenye- és Les-hegy, valamint a Horog-völgy alkotják, itt kanyarog az a 8 kilométeres borút, amelyet végig járva lélegzetelállító panorámában lehet része az érdeklődőknek, közben pedig különleges, 18-19. századi műemlék pincéket vehetnek szemügyre, és természetesen kóstolásra is nyílik lehetőség. Az önkormányzat Akaliban rendkívül nyitott a probléma megoldására, az egyesületet többek között az útvonalak kiépítésében, illetve táblák, térképek létrehozásával is segítette. Kijelölték a megóvásra szoruló dűlőket, és ezekre vonatkozóan megfogalmazták azokat a szabályokat, amelyek a kultúrtáj és az értékek fennmaradását célozzák.

 

apr-12-13_110-2.jpg

 
Április első hétvégéjén tartották a „VII. Akali bor napja mandulavirágzáskor” elnevezésű rendezvényt, amire idén különösen sok látogató érkezett. A mandulás ételek, az előadások, a fotó- és festménykiállítás mellett a legnagyobb vonzerőt a nyitott pincék jelentették. Az esemény sikerességéből kitűnik, hogy a település jó úton indult el, most már csak arra lenne szükség, hogy minél többen kövessék a példát.

 

Tájba simuló műemlékek

 

apr-12-13_102-2.jpg

 

Nagy Imre elvezet minket családi pincéjükhöz, ami nagyjából háromszáz éve áll a Fenye-hegyen, és generációról generációra öröklődik. Az épület egyébként nem csak esztétikai szempontból érdekes. A bortároló rész olyan, akár egy páncélterem: ajtaján kölykes zárszerkezet található, ami úgy működött, hogy a tulajdonosnak egy lyukon benyúlva billentyűket kellett megfelelő helyzetbe igazgatni ahhoz, hogy a fa rigli elhúzódjon, és az ajtó nyitható legyen. Emellett a vastag deszkák, gerendák abszolút betörésbiztossá tették a helyiséget.

 

apr-12-13_067-2(1).jpg

Kölykes zár védi a borász egész éves munkáját


A pince mellett aztán lehetőségünk nyílik kicsit többet beszélgetni: a borász felidézi, milyen volt egykor a közösségi élet a szőlőhegyeken, amikor az itteniek egyik pincéből a másikba látogatva töltöttek el egy-egy kellemes estét. Ma már nem ennyire összetartóak a helyiek, több az idegen is. A nyaralók és a szőlészek időnként összetűzésbe keverednek, előbbiek például nehezményezik, ha utóbbiak kora reggel traktoroznak. „Viszont ha nincs szőlő, pont az a hangulat és sajátosság vész el, amiért elvileg ide jöttek” - mutat rá Piroska.

 

apr-12-13_069-2(1).jpg


Nem csak maga a szőlő, az épületállomány szintén páratlan gazdagságú és rendkívül veszélyeztetett. Meglátogatjuk a környék egyik legszebb védett épületét is, azt a kétszintes, végig alápincézett présházat, amit nem bontottak le vagy változtattak meg, hanem értékőrző módon rendbe tettek és felújítottak. Lehet ezt így is.

 

apr-12-13_104-3(3).jpg

 

A Balaton több, mint strand

 

A mencshelyi Halom-hegy jó példa arra, hogy egy balatoni nyaralás nem csak a naptejről, a vízibicikliről és a hekkről szólhat, sőt, a cél, hogy észre vegyük, a Balatonhoz nem kizárólag nyáron érdemes ellátogatni. Mi is megnézzük a Balaton-felvidékre nyíló talán legteljesebb panorámát a Kossuth-kilátóból, amit 2015-ben újítottak fel. Sajnos nekünk nincs most szerencsénk, de azt mondják, tiszta időben akár a Mecsekig ellátni a tetejéről. Mellette szabadtéri színpadot, geológiai bemutatóhelyet és tanösvényt is kialakítottak.

 

apr-12-13_117-2(1).jpg

Mencshely és környéke a Halom-hegyi kilátóból 


Végül az egyik legszebben megőrzött, funkciójában legjobban megmaradt szőlőhegy, az örvényesi Öreg-hegy atmoszférájába kóstolunk bele. Itt pályázat útján, Piroska segítségével hoztak létre értéktárat, és ezekre alapozva szerveznének turisztikai programokat, amelyek szintén nem csak a tipikus balatoni szezonra szólnak. Ezzel szemben ott van például Pécsely, amely bár elsőosztályú adottságokkal és rengeteg értékkel bír, területén mégis sok helyen műveletlen földek, elhagyott ingatlanok, bozótosok váltogatják egymást.

 

apr-12-13_133-2(1).jpg

Az örvényesi szőlőhegy 


Piroska szerint a megoldás összetett: a szőlőknek úgy lenne jövőjük, ha visszaszorítanák az ingatlanspekulációt, hasznosítanák a felhagyott területeket, kordában tartanák az árakat, jobban támogatnák azokat, akik földet szeretnének művelni, és szükség lenne nagyobb volumenű összefogásra is. A természeti, geológiai adottságokat, a látványosságokat szintén ki lehetne használni ahhoz, hogy az embereknek ne csak nyaranta legyen kedvük a Balatonra utazni. És persze lehetne egész évben borkóstolás, nyitott pincék, rendezvények, vezetett túrák - valami már elkezdődött, de még hosszú az út. A Balaton-felvidék sorsa most dől el. 

 

Aki körbevezetett minket: Pető Piroska
Kép

Okleveles környezetmérnök, borász, aki gyerekkora óta kötődik a Balaton-felvidékhez. Nagy hatást gyakorolt rá dr. Laposa József Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken című könyve, amit a kezdetektől fogva gyakran forgat. Később a borászat rejtelmeibe, a geológiába, a műemlékvédelembe és a néprajzba is beleásta magát. Számos településen készített egyedi tájérték katasztert, és a nemzeti értékekkel és hungarikumokkal kapcsolatos értéktárak létrehozásában is részt vett. A Balaton-felvidék egyedi tájértékei Facebook-oldalon a táj különlegességeire hívja fel a figyelmet hangulatos fotókkal és a témát érintő cikkekkel. Hamarosan új weboldalt is indít, ami a www.petopiroska.hu domainen lesz elérhető.

(Fotó: Dancs István)

 

Kapcsolódó cikkeink:

Vulkanológiai tanösvény is lesz a Balaton-felvidéken

Bazaltorgonák tövében - Kaán Károly kulcsosház

Eldugott templomromok a Balaton-felvidéken

Cikkajánló