Az egyik leglátványosabb őszi virágunkkal országszerte, de viszonylag kis számban találkozhatunk.
Nem nehéz kiszúrni a kornistárnicsot: 4-5 centis, élénkkék sziromlevelei már messziről feltűnnek. Mostanában, augusztus végén, szeptember elején szórja el a magjait, amelyek a tavaszi fagyok után csíráznak ki – írja a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, ahogy ők fogalmaznak, a „láprétek őszi szépségéről”. A kornistárnics egyébként mocsárréteken és hegyi réteken, időnként nádasokban, eredeifenyvesekben, valamint szőrfű gyepekben is megjelenik. (Utóbbi a hegy- és dombvidéki területeken növő mészkerülő gyepnövényzet.)
A növényt régen tüdőtárnicsnak is nevezték, mert tüdőbaj kezelésében alkalmazták. 20-60 cm-re nő meg, szára elágazó. Sok évig virágzik magányosan vagy kisebb csoportokban. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Zászlóshajó fajnak választották, ami azt jelenti, hogy élőhelye megőrzésének szempontjából is fontos a védelme. Ha ugyanis védjük a kornistárnicsot, más fajoknak is kedvezünk. A faj a szürkés hangyaboglárka, a buglyos szegfű, a vérfű hangyaboglárka és a nagy tűzlepke populációinak fennmaradása miatt is fontos. Előbbi a növény bimbójába rakja a petéit, utóbbiak pedig jellemzően kedvező életfeltételeket találnak ott, ahol a kornistárnics is jól érzi magát.
