Muraszombat: zöld város karnyújtásnyira a határtól

Az Őrséget és a Vendvidéket néhány nap alatt bőven be lehet járni, ezért jól jön még egy-két klassz kikapcsolódási lehetőség, ha a környéken időzünk. Átugrani Muraszombatba például nem rossz ötlet, még kisgyerekkel sem. Mutatjuk, mit tud a szlovén város.

Szöveg:
2023. október 31.

Az Őrséget és a Vendvidéket néhány nap alatt bőven be lehet járni, ezért jól jön még egy-két klassz kikapcsolódási lehetőség, ha a környéken időzünk. Átugrani Muraszombatba például nem rossz ötlet, még kisgyerekkel sem. Mutatjuk, mit tud a szlovén város.

Őriszentpéteri szállásunktól mindössze 40 perc alatt érünk Muraszombat egyik fő látványosságához, a Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplomhoz. Az autóból kiszállva még nem is sejtjük, hogy a látogatásunkat jókora időugrások teszik majd izgalmassá a sokszínű településen, de ne szaladjunk előre. Egyelőre annyit veszünk észre, hogy egy viszonylag modern és rendezett városkába érkeztünk, ahol az emberek legfeljebb térdig érő kerítések mögött nézik otthonaikban a tévét ezen a békés szombat délelőttön.

A Muravidék székhelyeként számon tartott városban 20 ezren élnek, ezek közül magyarok ma már csak elvétve. Mindenhol szlovén feliratokat látunk, még a turisták kedvéért kihelyezett információs táblákon, térképeken is csupán itt-ott tűnik fel angol szöveg, magyarnak pedig se híre, se hamva.

Szombaton tartották itt a heti vásárt, és a Mura helyben van, így adta magát, hogy a város a Muraszombat nevet kapja. A település zöld városként hirdeti magát, ami első ránézésre is hihető, mert

átszövik a frissen festett bicikliutak, több helyen látunk elektromosbringa-bérlési lehetőséget, az utcákat sűrűn szegélyezik a fák, és egy rövid séta során is több kisebb-nagyobb parkot érinthetünk.

A város ősi temploma

Muraszombat feltérképezését a város legrégebbi templománál kezdjük, ami első pillantásra a zebegényire emlékeztet, csak kicsit talán puritánabb. Állítólag már 1071-ben emeltek itt vallási építményt, amit aztán persze számtalanszor átalakítottak, de 13. századi harangtornya máig megvan. Az évszázadok során volt román, majd gótikus, bővült oldalkápolnákkal, utoljára pedig 1910 és 12. között építették át, ekkorra nyerte el szecessziós és romantikus stílusjegyeit. 14. századi freskói és régi szentélye ma is láthatóak. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.

A templom után a belváros felé vesszük az irányt, ahol furcsa stíluskavalkáddal szembesülünk: vannak itt modern épületek, cuki kávézók, nagyon is 21. századi bárok, de látunk egy-egy klasszicista stílusjegyeket viselő társasházat, és sok helyütt a szocializmus kockakolosszusai is feltűnnek. Vidáman konstatáljuk, hogy van a városban élet, és még most, október végefelé sem látunk szabad széket a kiülős helyeken.

Elhaladunk egy kisebb parkba ágyazott háborús emlékmű mellett, majd megnézzük a mutatós neogót evangélikus templomot is, ezután egy hangulatos allén keresztül a kastély és a város legnagyobb – 9,5 hektáros – zöldterülete felé vesszük az irányt.

A kastély felejthető, de a park annál szebb

Ha valami renoválásra szorul a városban, az sajnos éppen az egyik legjelentősebb történelmi emlék, a Szapáry-várkastély. A négyszög alakú, barokk épület árkádos, kopott belső udvarán körbenézve nem feltétlenül kap az ember kedvet ahhoz, hogy betérjen, és a kiállítást is megtekintse. Idő és lelkesedés híján ezt most mi is kihagyjuk, de mint utólag kiderül, nem biztos, hogy sokat veszítünk, mert a helytörténeti tárlat nem mondható éppen interaktívnak, már az alapján, amennyi infó fellelhető róla a neten. Egyébként a kápolna és a barokk szalon is látogatható, felújításukkal valószínűleg szintén nem a közelmúltban foglalkoztak.

Egyes források szerint már a 13. században említették írásos dokumentumok a kastély elődjét, máshol azt olvashatjuk, csak 100 évvel később épült fel itt az első erősség. Mindenesetre annyi biztos, hogy az első nevesebb tulajdonos a Széchy család volt, majd a birtok a Batthyány családhoz került. A középkori várat a 16. században reneszánsz kastély váltotta fel. 1678-tól a Szapáry-khoz került, hozzájuk köthető a barokk átépítés, és mintegy két és fél évszázadon keresztül az övék volt a kastély. Úgy tartják, az épület a mai formáját a 18. században nyerte el.

A Szapáry-család Trianon után adta el a várat a helyi városi tanácsnak. A második világháború alatt a magyar katonaságé volt. Jugoszláv partizánokat tartottak itt fogva, de kivégzőhelyként is használták. Ma a Muravidéki Múzeum kapott benne helyet.

Érdemes egy nagy sétát tenni a kastély körülölelő Béke-parkban a háromszáz éves tölgyfák között. Találunk itt játszótereket, pihenőpadokat, a kastély előtt pedig hangulatos kis kacsaúsztató terül el.

Családoknak irány a muraszombati tó

A város déli szélén, hajdani kavicsbánya helyén, egy iparterület és az autópálya között mesterséges tó terül el, amit a környezvédelem jegyében nemcsak kocsival, de busszal és bérelt kerékpárral is könnyen el lehet érni. Talán itt találjuk a legtöbb gyerekbarát programot, ottjártunkkor is éppen egy iskolai osztály érkezett a tó szélén álló modern épület, az Expano interaktív kiállítását szemügyre venni. Úgy néztük, ez kicsit hasonló lehet, mint a Csodák palotája, ahol nemcsak bambulni, de játszani is lehet, miközben a Muravidék élővilágáról és hagyományairól kapnak információt emészthető formában a kölykök.

Ha gyerekkel érkezünk, muszáj lesz elidőzni a játszótéren vagy éppen a motorik parkban, ahol 35 különféle egyensúlyt, állóképességet, erőnlétet fejlesztő eszközt lehet kipróbálni. A tavon (aminek magyar neve nincs, szlovénül Soboško jezero) egyébként SUP-ozni, kajakozni, kenuzni, jó időben akár csobbanni is lehet. Van étterem, de ha romantikusabb és természetközelibb élményre vágyunk, egy dombocskán guszta piknikpavilonokban lehet letelepedni.


Cikkajánló