Az Őrségi Nemzeti Park bölényállományát még 2017-ben alapították 12 példánnyal. Napjainkra a létszám már közel háromszorosára nőtt, és jó hír, hogy megvan az idei első borjú.
A kondorfai Hegy-Völgy Vadon területén megszületett az idei év első bölényborjúja. Az első napokat kissé elkülönülve töltötték anyjával, Siharával, de mára a teljes csorda védelmét élvezi az új jövevény, aki az Igrice nevet kapta – adta hírül közösségi oldalán az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.
Kondorfa határában a bölények félvad körülmények között élnek egy körbekerített 90 hektáros területen, ahová mi is ellátogattunk az elmúlt években és beszámoltunk a visszatelepítési programról, ezért aki többet is meg szeretne tudni az őrségi bölényekről, kattintson erre a cikkünkre.
A Kárpát-medence egykor kifejezetten gazdag bölényélőhely lehetett, de a honfoglalás időszakára a faj már javarészt az erősen erdősült területekre szorult vissza. Mátyás király még rendszeresen részt vett bölényvadászatokon Erdélyben és a Felvidéken.
A hajdan a Kárpát-medencében élő bölények a kárpáti alfajba tartoztak, mely már a késő középkorban kihalt. A másik két alfaj fokozatosan szorult vissza, a 20. század elejére már csak néhány fogságban tartott példány maradt. A síkvidéki alfaj 1919-ben tűnt el Lengyelországból, a Bialowiezai-erdőből, a hegyvidéki alfaj utolsó, vadon élő példánya 1927-ben pusztult el a Kaukázusban.
Az 1920-as évekre a síkvidéki alfajból kb. 50 állat maradt fenn az európai állatkertekben. Amikor a szabad természetből az utolsó bölény is kipusztult, akkor ezek közül az állatok közül válogattak össze 12 egyedet, amelyek közé belekerült egy hegyvidéki alfajba tartozó bika is. Célzott pároztatással a hegyvidéki bikától és a síkvidéki tehenektől született borjakat és azok leszármazottait ennek a síkvidéki és hegyvidéki vérvonalnak a keverékeként tartják nyilván. A kondorfai állatok ide tartoznak, a szalafői bemutatóterületen élő bikák azonban tisztán síkvidékiek.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
