Túraajánlat

Öt unaloműző barlang, amit az ősember is nagyon csípett

Érdekesek, nagyon régiek és remekül megközelíthetők - már ez is elég ahhoz, hogy a négy fal közötti heverészés helyett befűzd a bakancsodat, és hazánk barlangjait válaszd úti célul. A Turista Magazin most a Bükktől a Budai-hegységen át a Gerecséig térképezte fel a legjobb üregeket, amelyekben az ősember is jól érezte magát, és minden évszakban látogathatók.

Szerző:
Lénárt Léni
Fotó:
Gulyás Attila
2015. november 13.

Érdekesek, nagyon régiek és remekül megközelíthetők - már ez is elég ahhoz, hogy a négy fal közötti heverészés helyett befűzd a bakancsodat, és hazánk barlangjait válaszd úti célul. A Turista Magazin most a Bükktől a Budai-hegységen át a Gerecséig térképezte fel a legjobb üregeket, amelyekben az ősember is jól érezte magát, és minden évszakban látogathatók.

1. Ahol ezer sertés is simán elfér - Istállós-kői-barlang

Szilvásváradról és a Fátyol-vízesésről az is hallott már, aki még életében nem túrázott igazán, de arra csak kevesen vállalkoznak - még az erdőt gyakrabban látogatók közül is -, hogy a faasztal mellett ücsörgős kirándulást megfejeljék egy barlanglátogatással. Pedig aki ráveszi magát a Szalajka-forráshoz közeli barlang felfedezésére, nem fog csalódni: a háromszög alakú bejárat mögött egy hatalmas termet találhatsz, ahol bőven van időd elmélázni azon, milyen lehetett itt a tűz mellett melegedni több ezer évvel ezelőtt.

 

jul-28_039-2.jpg

 

Kőkori eleink ugyanis igen korán felfedezték maguknak a triász időszaki mészkőben kialakult üreget: 36 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyi ember, később, a cro-magnoni ember is szívesen időzött az 57 méter hosszú természeti képződményben, amit a leletek gazdagsága is bizonyít. Egy 80 mázsás tűzhely és az egyszerű kőszerszámok mellett mamutagyarból és csontból készült amulettek, illetve rénszarvas, barlangi oroszlán, ősbölény és farkas csontjai kerültek elő. Igen jó hallása lehetett annak az ősembernek is, aki a barlangi medve csontjából készült háromlyukú sípot készítette, amely öt hang megszólaltatására alkalmas.
Hogyan juthatsz el ide?
Szilvásvárad szélétől, a Szalajka-völgyben, egy 4,2 km-es tanösvény vezet az 1982-ben fokozottan védetté nyilvánított barlangig (aminek bejárása felkészültségtől függően kb. 2,5 órát vesz igénybe). A fehér négyzetben átlós kék sáv jelzést kell követni. A barlang szabadon látogatható.

 

 

 

Tudtdad?

 Fényes Elek közgazdasági statisztikai és földrajzi író találóan jegyezte meg geográfiai szótárában, hogy a barlangban legalább ezer sertés is könnyen elfér. Innen kapta a nevét a 959 m magas hegy is (kőistálló -Istállós-kő), amelynek oldalában a barlang található.

 

 

 

2. Az ősember és betyárok tanyája - Suba-lyuk barlang


Cserépfalu két ok miatt remek túracélpont: a településhez közeli kaptárkövek is bőven megérik az egynapos kiruccanást, de a községtől nem messze található Suba-lyuk barlangot is melegen ajánljuk, amelyben annak idején a Neander-völgyi ősember is nagyszerű élőhelyet talált magának kb. 71000-61000 évvel ezelőtt. A Hór-patak fölött 270 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő, triász mészkőben kialakult üregben 1932-ben találták meg elődeink első nyomait: egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontjaira bukkantak számos, ún. Moustérien kultúrához tartozó kőeszköz és jégkorszaki állat maradványai mellett.

 

teteneverdle.jpg

Fotó: Teteneverdle/indafoto.hu

 

A barlang egyetlen, 50 méter hosszú hatalmas csarnokból áll, és két kijárata van, amelyek a hegyoldalra nyílnak. Az itt élők olyan állatokra vadásztak, mint pl. a zerge, a nyúl és a mamut. A zsákmányt az elejtés helyszínén feldarabolták, a védelmet nyújtó barlangba csak a kisebb állatokat és a nyers húst vitték magukkal.
Hogyan juthatsz ide?
A legegyszerűbben Cserépfalu központjából (a Suba-lyuk Múzeum mellől) induló, 10 km hosszú, kb. 4,5 óra alatt bejárható, piros T jelzésű tanösvényen érheted el a barlangot. Ha még többet szeretnél megtudni a barlang egykori lakóiról és az ottani kutatásokról, akkor indulás előtt a múzeumot is érdemes meglátogatnod.


 

 

Tudtad?

A barlang a nevét egy helyi betyárról, Suba Mihályról kapta, más források szerint Suba Lukács volt a névadója. 1932 és 1945 között az elnevezését Mussolini-barlangra változtatták.

 
 
 

 

 

3. Őskori túra mozi helyett - Remete-barlang

A mozizás még mindig menő program, ha épp nincs jobb ötleted az idő tartalmas elütésére, de mi most jobbat ajánlunk neked: a fővárostól csak egy picit kell autóbusszal utaznod ahhoz, hogy egy 1 km-es túra után autentikus őskori környezetbe csöppenj. Nem máshol, mint a Budai-hegységben található Remete-barlangban, ahol a 20. század elejétől zajlottak ásatások, és számos őskőkorszaki leletet találtak, mint pl. dörzsölőköveket, kőbaltát, kő- és csonteszközöket.

 

stitched_006.jpg

 

A fokozottan védett természeti érték lelőhelyén a kutatók egy 74 cm-es, mészkőből faragott táblának is örülhettek, amely Mythrast ábrázolja bikaölés közben. A 25 méter hosszú, 6-7 méter magas barlang bejáratát lombok takarják, de az ösvényt, amely a bejárathoz vezet, a turistaútról könnyen észreveheted.
Hogyan juthatsz el ide?
A legkönnyebben Remeteszőlős felől lehet megközelíteni a barlangot: a fővárosból 157-es busszal a Csatlós utcáig kell gurulnod, onnan pedig egy 1 km-es túra keretében (végig az Országos Kéktúra jelzésén) kell haladnod a barlang bejáratáig. Az út közepes minőségű, sportbabakocsival is járható.

 

 

Tudtad?

A barlang elnevezése ahhoz a pálos szerzeteshez köthető, aki a rend 18. század végi feloszlatása után itt talált menedéket.

 

 

4. A sárkány mérges lehelete - Szelim-lyuk

Akik szeretik a talányos legendákat, és a helyszínen szeretnének a végére járni az őskortól a török korig keringő pletykáknak, nem is választhatnának jobb úti célt, mint a Tatabánya fölötti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban lévő Szelim-lyuk. Ami teljesen biztos, hogy a 45 méter hosszú és 14 magas képződményt a vízfolyás vájta ki a triász időszaki dachsteini sziklából, és fontos menedékül szolgált az ősember számára.

 

feb-23_008-2.jpg

 

Hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves lelete került elő innen, amely az ember jelenlétére utal a barlangban: többek között állati csontokat, tűzhelymaradványokat, elszenesedett fatöredékeket találtak a kutatók. A barlang kitöltése a több ezer éves leletek mellett a tatárjárás időszakából (13. sz). származó emberi csontokat is tartalmazott. Nem meglepő, hogy a történelem viharaiban időszakos menedékül szolgáló barlanghoz számos monda fűződik: az egyik szerint például a török időkben hét falu lakossága talált itt menedéket, de Szelim szultán állítólag a barlang bejárata előtt rakott máglya füstjével megfojtotta a benn lévő embereket. Azt is rebesgették errefelé, hogy a turbános török főúr itt rejtette el a kincseit, amit egy mérges leheletű sárkány őriz. A történetnek annyi valóságalapja van, hogy a Szelim-lyuk mélyén Kessler Hubert barlangkutató szén-dioxidot talált.
Hogyan juthatsz el ide?
A tatabányai Kő-hegyen álló Turul-emlékművet és a barlangot összekötő 1 km-es tanösvényen, amelyet akár a csemetével együtt is bejárhatsz. Az időutazáson a Gerecse természetföldrajzával és geológiájával is megismerkedhetsz.



 

 

Tudtad?

A számos legendához kapcsolódóan 2010 óta minden évben megrendezik a Szelim-napi regélő hagyományőrző programot.

 

5. Kőeszközkészítő ipar a Szinva-völgye felett - Szeleta-barlang


Azt már sosem tudjuk meg, hogy milyen látvány tárult 130 ezer évvel ezelőtt az ősember szeme elé, amikor egy combosabb vadászatról igyekezett visszafelé a Szeleta-barlanghoz, de az biztos, hogy ha a Szinva-völgye felett nyíló üreghez teszel túrát, a kilátásra sem lesz panaszod: a triász időszaki mészkőben kialakult barlanghoz vezető úton a Molnár-sziklában és a Bükk vonulataiban gyönyörködhetsz, a fokozottan védett inaktív forrásbarlang pedig különleges atmoszférájával varázsol el, ha erre jársz.

 

 

szeleta-barlang_czina_tivadar.jpg

Fotó: Czina Tivadar 

 

A 115 méter hosszú, 13 méter magas és 3 méter mély természeti képződményben végeztek először sikeres őskőkori eszközt feltáró ásatást hazánkban, amely során a pleisztocénben (2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 12 ezer éve ért véget) élt ősember nyomaira bukkantak. A leghíresebbek a jellegzetes, babérlevél alakú kőeszközök, amelyekről a Bükk hegység más barlangjaiban is virágzó kőeszközkészítő ipart Szeleta-kultúrának nevezték el. A pleisztocén rétegekben nagyszámú barlangi medve csontjára, tűzhely nyomaira, paleolit kőeszközökre bukkantak, a későbbi holocén rétegekből csiszolt kőeszközök, cserépedények maradványai, obszidián magkő került elő.
Hogyan juthatsz el ide?
A 4 km hosszú Szinva tanösvény a miskolci Herman Ottó Emlékparktól indul és a Szeleta-tetőn át Felső-Hámor fölött Lillafüredre vezet, érintve a fokozottan védett barlangot. A túrát kb. 3 óra alatt teljesítheted. A fehér négyzetben átlós kék sáv jelzés mellett a piros sáv és a piros négyzet jelzésű turistautak is a barlanghoz visznek.

 

 

 

Tudtad?

Ma, ha felkeresed a barlangot, a bejárat után abban a mélyedésben nézelődhetsz, ahol annak idején a 12 méteres mélységig hatoló feltárás befejeződött. Az oldalfalon, több méteres magasságban, fel fog tűnni egy éles fekete vonal is, amely azt jelzi, hogy a régészeti kutatások előtt hol volt a kitöltés eredeti szintje.
 

Kapcsolódó cikkek:

Lenyűgöző erdők Magyarországon, amelyeket látnod kell
Ámulatba ejtő szurdokok őszi csatangoláshoz

 

Cikkajánló