Hírek

Sarki jégtől a bélrendszerig - mikroműanyagok mindenhol

Bárhol kutatják, keresik, mindenhol ráakadnak a mikroműanyagokra, a tengerektől kezdve a csapvízen át az emberi bélrendszerig. Sőt ott is találnak, ahol egyáltalán nem is számítanak rá, például az esőcseppekben.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
123rf.com
2019. augusztus 28.

Bárhol kutatják, keresik, mindenhol ráakadnak a mikroműanyagokra, a tengerektől kezdve a csapvízen át az emberi bélrendszerig. Sőt ott is találnak, ahol egyáltalán nem is számítanak rá, például az esőcseppekben.

Idén tavasszal Thaiföld partjainál egy árva dugong bébi sodródott partra, mely egy csapásra az ország kedvence lett, miután világgá repítették azt a fotót, amin a Mariumnak elnevezett állat hálásan bújt a gondozójához.


Egy tengeri tehén halála


A tengeri tehenek közé tartozó bájosan bumfordi dugong már önmagában is végtelenül aranyos, mintha egy bálna és egy tehén szerelméből született volna. A dugong napjait leginkább a víz alatt, tengeri fű legelészésével tölti, és mindössze pár száz darab él belőlük Thaiföld partjainál.

 

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


Mariumot miután felerősítették, úgy tervezték, szabadom engedik, a nyolchónapos állat azonban augusztus közepén elpusztult. A boncolás során kiderült, hogy a fiatal dugong halálát fertőzés okozta, mely a gyomrában és a beleiben talált műanyagdarabkák miatt alakult ki. Marium halála ismét csak ráirányította a figyelmet az egyszer használatos műanyagok és a természetben felhalmozódó hulladékok problémájára.


Egy véletlen felfedezés


Az elmúlt években felgyorsult a műanyag hulladékok és a mikroműanyagok kutatása, és ezzel párhuzamosan egyre több információnk is van a probléma nagyságáról. Az egyik legfrissebb kutatás egy véletlennek köszönhető. Gregory Weatherbee az amerikai kormányzati az Geológiai Kutatóprogram kutatója mikroszkóppal elemezte a coloradói Sziklás-hegységben gyűjtött esővízmintákat. Eredetileg nitrogénszennyeződéseket keresett, legnagyobb meglepetésére azonban színes mikroszkopikus műanyag szálakat és darabkákat talált.

 

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock

 

Nemrégiben német és amerikai kutatók az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákból mutattak ki mikroműanyagokat. A Bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatói szerint a parányi mikroműanyagok a szaharai porhoz vagy a virágok pollenszemcséihez hasonlóan a légkörben több ezer kilométernyi távolságot is megtehetnek.


Keveset tudunk még


Az egyszer használatos műanyagok túlzott elterjedése mellett a legnagyobb probléma, hogy a használt műanyagok 90%-a nem kerül újrahasznosításra. A kutatások még mindig kezdeti stádiumban vannak, arról például nagyon kevés információnk van, hogy mikroműanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com


Az ausztrál New Castle-i Egyetem kutatásából azt már tudjuk, hogy a környezetünkben található műanyagszennyezése következtében minden ember átlagosan egy bankkártyányi, vagyis 5 grammnyi műanyagszemcsét fogyaszt el minden egyes héten. Mikroműanyagokat kimutattak már mindenféle vízben, a folyóktól és tavaktól kezdve a talajvízen át a csapvízben és az ásványvízben is. Ez utóbbiban egyébként a többszörösét mutatták ki a csapvízben található mikroműanyag-mennyiségnek.

 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által a napokban kiadott jelentés szerint, az eddigi vizsgálatok, alapján úgy tűnik, a vízben található mikroműanyagok a most kimutatott mennyiségben nem jelentenek egészségügyi kockázatot az emberre. Rögtön hozzá is teszik azonban, hogy tudásunk egyelőre nagyon korlátozott, a teljes képhez sokkal több kutatásra és egységes módszertanra lenne szükség.

 

Kapcsolódó cikkek:

A mikroműanyagok már mindenütt ott vannak

Tele van a Tisza műanyaggal

Egy év, egyetlen befőttesüvegnyi szemét

Egy hét alatt egy bankkártyányi szemét csúszik le a torkunkon

Cikkajánló