A jövőkutatók szerint 2050-re már több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Ezek jó része olyan műanyagrészecske, mely szabad szemmel nem is látható. A mikroműanyagok azonban méretük ellenére globális környezeti problémát jelentenek. Hogy pontosan mekkorát, arról azonban egyelőre még keveset tudunk.
A WWF új tanulmánya szerint egy ember élete során körülbelül 20 kg mikroműanyagot fogyaszt el. Ez a mennyiség nagyjából két nagy méretű kukába férne el. Hogy mindennek milyen egészségügyi következményei vannak, azt egyelőre még nem tudjuk.
Bárhol kutatják, keresik, mindenhol ráakadnak a mikroműanyagokra, a tengerektől kezdve a csapvízen át az emberi bélrendszerig. Sőt ott is találnak, ahol egyáltalán nem is számítanak rá, például az esőcseppekben.
A legszennyezettebb térségek között populáris nyaralóhelyek is szerepelnek, például Barcelona, Marseille, a törökországi Kilikia tartomány, Tel-Aviv és Velence tengerpartja.
Sanszos, hogy idén szomorú rekordot dönt a Kiskörei Vízerőműnél elakadt szemét mennyisége, amelyről Ljasuk Dimitry egy megindító videót készített a napokban. Megrázó látni, ahogy a végeláthatatlan hulladék között kiskacsák kutatnak élelem után. Dimitry célja nem az elrettentés, de szeretne üzenni nekünk, embereknek, hogy óriási a felelősségünk.
A műanyagok az élet számos területén bizonyultak hasznos anyagnak, de mértéktelen fogyasztói szokásaink következtében hulladékká válásukkal rengeteg problémát okoznak. A Hulladék Munkaszövetség nagyböjti kampányával arra bíztat mindenkit, hogy szorítsuk vissza a műanyagok használatát és előzzük meg a pazarlást.
A vizsgálatot a Washingtoni Állami Egyetem kutatója végezte, az eredmények pedig abban segítenek, hogy pontosabban felmérhessék a mikroszálak - eddig alig ismert - környezeti hatásait.
Az eldobott PET-palackok és a szélben szálló nejlonzacskók problémájával nap mint nap szembesülünk, s bár jól tudjuk, hogy valamit tennünk kellene, a megoldás még várat magára. Mindeközben egy új veszélyforrásról, a mikroműanyagokról is egyre többet hallani.
A Parányi Plasztiktalány Projekt keretében már több hazai folyó mikroműanyag-tartalmát megmérték, most ősszel a Duna is sorra került. Az eredmények azt mutatják, az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában van a legtöbb mikroműanyag, köbméterenként 50 részecske.
Műanyaghálóba tekeredett őzt és PET-palackba szorult borzot találtak. A szakembereknek most sikerült időben kimenteniük a bajba jutott állatokat. De járhattak volna sokkal rosszabbul is. Ezért se szemeteljünk a természetben, meg máshol se!
Hatalmas hulladéksziget alakult ki PET-palackokból és egyéb háztartásiműanyag-hulladékokból a ferencszállási Maros-szakaszon. A bejelentő a hulladekvadasz.hu-nak küldte el a megdöbbentő fotót a helyszínről.
A parányi mikroműanyagokra ma már egyre több kutatás irányul. Megtalálták már azokat mindentől távol eső, hegyi tavakban, kimutatták vízi élőlények szervezetéből, és azt is vizsgálják, vajon ránk, emberekre milyen hatással vannak.
Elsőként végezték el a mikroplasztikok mintavételét és vizsgálatát hazánkban a Tiszán, és az eredmény nem túl szívderítő. Szemétszedés ide vagy oda, sajnos, amit egyszer eldobnak, az nyomot fog hagyni.
Az összeállításunkban szereplő látványosságok a bányászati tevékenységnek köszönhetik létüket, mégis látványosak, érdekesek, sőt szépek is.
Megpróbálunk néhány olyan dolgot is mondani az esztergomi várról, amit nem biztos, hogy mindenki tud.
A Helembai-hegység tömbjét bejáró túránkat érdemes kiegészíteni a Kovács-patak völgyének felfedezésével.
