Túraajánlat

Sóstó, ahol a természet és a város összeér

Különös hely a székesfehérvári Sóstó. Itt egyszerre lehetünk bent a városban és kint a háborítatlan természetben. Legalábbis így érzi az ember, amikor a hatalmas nádasban kialakított pallósoron sétál, mindössze két kilométerre a belvárostól.

Szöveg és fotó:
2020. október 21.

Különös hely a székesfehérvári Sóstó. Itt egyszerre lehetünk bent a városban és kint a háborítatlan természetben. Legalábbis így érzi az ember, amikor a hatalmas nádasban kialakított pallósoron sétál, mindössze két kilométerre a belvárostól.

A „kint a vad természetben”- érzés persze illúzió, hisz, ha megfordulunk, és elnézünk a másik irányba, a szélben lengedező nádszálak mögött ott áll a fehérvári stadion óriási, modern épülete, a másik irányban panelházak látszanak a távolban, a forgalmas út túloldalán fényreklám villódzik diszkréten, innen nézve, mintha keretbe foglalnák azt a nádszálak. Szóval, a város és a természet itt tényleg egymás mellett él, de úgy tűnik, elég jól megvannak így együtt.

Bürühidak a nádasban

Vacak volt az idő ezen a szombaton, de mindenképpen szerettünk volna kirándulni kicsit, egy öt és fél éves ovissal azért nem ártanak az aktivitást is igénylő programok. Jól beöltöztünk, és reméltük, legalább az eső eláll, mire odaérünk. Szerencsére így is lett, a hideg szél így már nem is volt olyan zavaró. A stadion parkolójából pár lépés után máris a nádasban találtuk magunkat. Az éppen akkor zajló fociedzés hangjai egyre távolodtak, helyüket szélsuhogás és fura madárhangok vették át.

Sóstó három eltérő jellegű táj határán fekszik. Nyugatról a mocsaras Sárrét, délről az Észak-Mezőföld homokos, löszös tájai, északról pedig a város, illetve a Zámolyi-medence határolja. Ennek köszönhetően igen gazdag és változatos természeti értékeket találhatunk itt.

A 218 hektáros Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület fele országosan védett.

Egy összesen nyolc kilométer hosszú tanösvény várja itt a látogatókat. Négy alapútvonalat alakítottak ki, de ezeket tetszőlegesen variálhatjuk, hisz az utak itt-ott kereszteződnek, átfednek kicsit. Mi az Északi tókört választottuk, ennek hossza kicsit több mint két kilométer és a terület legmozgalmasabb részén, az Északi-tó környékén halad. Ami külön izgalmas, hogy több helyen bürühidakon, vagyis fapallókból épített hídszerű építményeken át vezet az út.

Halászoknak, vadászoknak és mindenki másnak

A Sós-tó a Sárvíz mocsaraként alakult ki, de vize, a mélyben fakadó alkálisós források miatt régen sós volt, innen is ered a név. Ha visszatekintünk a környék múltjára, egy nagyon mozgalmas és sokrétű viszony tárul fel Székesfehérvár és Sóstó között.

A történeti forrásokban 1713-ban bukkan fel először Sóstó neve, amely már akkor is a város tulajdona volt. Ekkoriban persze még nem kirándulóhely volt, a halászat, rákászat, vadászat sokkal jövedelmezőbb tevékenységek voltak, amelyeknek a jogát a város bérbe adta.

Árvízvédelmi és közegészségügyi okokból a mocsarakat az 1730-as években lecsapolták, majd száz évvel később, a reformkor idején megkezdődött egy, a városi polgárság pihenését szolgáló park kialakítása, bár a módosabb polgárok továbbra is leginkább vadászni jártak ki ide. A leggyakrabban elejtetett apróvadak a fogoly, a fürj és a szárcsa voltak.

A 19. században a tó környékének egy részét katonai célokra hasznosították, építettek lőportornyot és katonai lövöldét, később eperfaiskolát is kialakítottak itt, majd a 20. század elején a sportcélú hasznosítás is megjelent, ekkor kapott helyett a tó északi részén a Székesfehérvári Torna Club sporttelepe.

Tele van értékkel

A tavat fürdőhelyként is használták, bár ez a 2. világháború után megszűnt, a nádas egyre nagyobb térhódítása, illetve a szennyvizek bevezetése miatt. A tó állapota az elhanyagoltság és a szennyvíz évtizedeken át történő bevezetése miatt egyre rosszabb lett.

A déli területeken található felhagyott homokbánya számára azonban jót tett a zavartalanság, ugyanis ezekben az időkben természeti értékekben gazdag élőhelyek alakulhattak ki, többek között partifecske-és gyurgyalag költőteleppel.

A területet 1990-ben nyilvánították védetté, a Sóstó átfogó rehabilitációja 2018 tavaszán fejeződött be.

Ennek keretében többek között költőszigeteket alakítottak ki az Északi-tóban és megoldották a tó vízutánpótlását is. Ezt részben a város tisztított és foszfátmentesített szennyvizének felhasználásával oldják meg, de a szomszédos stadion tetején összegyűlő csapadékvizet is idevezetik.

Növények tekintetében a leglátványosabb időszak májustól júliusig tart, amikor egymás után nyílnak az orchideák. Az itt élő 12 fajból kiemelkedik a hússzínű ujjaskosbor, a mocsári kosbor és a mocsári nőszőfű, amelyek nagy tömegben fordulnak elő. Jelentős értéket képvisel a terület madárvilága is, több tucat madárfaj fészkelése bizonyított, a kócsag-és gémfélék mellett olyan fokozottan védett fajok is megjelent már itt, mint a gólyatöcs és a feketenyakú vöcsök, a tó közepén kialakított nagy sirályszigeten pedig több száz védett dankasirály és fokozottan védett szerecsen­sirály költ.

Élmények kint és bent

Bár az október vége nem számít a leglátványosabb időszaknak errefelé sem, ennek ellenére ilyenkor is megéri ide eljönni. Madárlesek, két kilátótorony, interaktív táblák és játékok sokasága várja a látogatókat, no és persze a természet, ami ha visszafogottabb is már ilyenkor, azért így is szép és tartogat érdekes látnivalókat.

Érdemes túra előtt vagy után a stadion oldalában kialakított látogatóközpontba is betérni. Előtte van egy kis játszótér, mellette egy kilátó és egy kellemes napozóterasz, amit most persze nem tudtunk kihasználni, de nyáron szuper lehet.

A látogatóközpontban a természetvédelmi területet bemutató kis kiállítás mellett a gyerekek interaktív természetismereti játékokat is kipróbálhatnak. Ez utóbbit érdemes belekalkulálni az előzetes tervekbe, mert nem lehet egykönnyen kimozdítani innen a gyerekeket. Itt tudunk térképet is kérni a természetvédelmi terület útvonalairól és látnivalóiról, bár ezt a sostoszekesfehervar.hu oldalon is le lehet tölteni. A látogatóközpont munkatársai hétvégéken vezetett ökotúrákat is szerveznek, ezekkel kapcsolatban érdemes előzetesen a honlapon tájékozódni. Itt egyébként megtaláljuk az egyes útvonalak részletes leírását is, az állomásokkal és az azokkal kapcsolatos infókkal.

Cikkajánló