Hírek

Szabadtéri kiállítás nyílik a budai Várnegyedben

Május 24-én, a Régészet napján új kiállítás nyílik a budai Várnegyedben. Az október 31-ig tartó kiállításon a látogatók bejárhatják a magyarországi erődépítészet egyik legkorábbi emlékének tartott Erdélyi bástya feltárt helyszínét, és megismerhetik gazdag leletanyagát.

Szerző:
MTI/TM
Fotó:
Szigetváry Zsolt / MTI
facebook.com / Várkapitányság Nonprofit Zrt. Régészeti Igazgatósága
2019. május 24.

Május 24-én, a Régészet napján új kiállítás nyílik a budai Várnegyedben. Az október 31-ig tartó kiállításon a látogatók bejárhatják a magyarországi erődépítészet egyik legkorábbi emlékének tartott Erdélyi bástya feltárt helyszínét, és megismerhetik gazdag leletanyagát.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

 

A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt található ingatlan kertje - amely évtizedeken át megközelíthetetlen volt a Várba látogatók számára - öt hónapon keresztül egy régészeti sétánnyal és a lőportárban kialakított interaktív kiállítással várja a látogatókat. Az első bástya - Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című régészeti tárlat másik kiállítása a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában található, ahol a látogatók megismerkedhetnek az ásatás során előkerült arany- és ezüstpénzekből álló két kincslelettel és a korabeli élet használati tárgyaival is.


Itt kezdte el IV. Béla a királyi rezidencia építését

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI


A budai Vár Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épületét elsősorban az 1848/49-es forradalom eseményei kapcsán ismerik az emberek. Az utcafrontra néző József lovassági laktanya 1820 körül épült, itt raboskodott Kossuth Lajos, és 1848-ban a forradalmárok ebből az épületből szabadították ki Táncsics Mihályt.


Az épület 1920 után az épület a Pénzügyminisztérium használatába került, majd 1948-ban háborús jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett. Az egykori börtönben az amerikai nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak, majd háborús veteránokat szállásoltak el itt elsősorban rekreációs céllal. Az ingatlan 2014-ben került ismét magyar tulajdonba.


Az épület mögötti terület tudományos, régészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű. A tatárjárás után IV. Béla király itt kezdte el építeni a királyi rezidenciát. Az oklevelekben magna curia regis, antiqua curia regis vagy németül Kammerhof néven szereplő épületegyüttes a falakkal körbevett terület északi részén állt. Több királyunk is megfordult itt, majd 1381-ben a királyi udvar átköltözött a mai királyi palota területére, az uralkodó az itteni épületeket pedig a pálos kolostornak adományozta.


Veteményeskert az Erdélyi bástya helyén

 

Fotó: facebook.com / Várkapitányság Nonprofit Zrt. Régészeti Igazgatósága
Fotó: facebook.com / Várkapitányság Nonprofit Zrt. Régészeti Igazgatósága


Zolnay László régész 1962-ben kapott engedélyt az amerikaiaktól arra, hogy megkezdje a terület kutatását azzal a céllal, hogy megtalálja a korai királyi rezidencia maradványait. A feltárás fontos és látványos maradványokat hozott napvilágra, de az Erdélyi bástyánál csak kisebb területet tudott kutatni, mivel a tengerészgyalogság veteményeskertje épp itt helyezkedett el.
Az Erdélyi bástya több szempontból is érdekes, 1530 után Szapolyai János király hadmérnökei ezen a területen valósították meg a klasszikus olaszbástya egy kezdetleges formáját, amely a magyarországi erődépítészet egyik legkorábbi emléke.


A BTM Vármúzeumának régészei 2018 augusztusában kezdtek kutatást az Erdélyi bástya területén, amelynek eredményeként rendkívül értékes épített és tárgyi leletanyag került napvilágra. A fal déli szakaszán felvonóhidas gyalogos kapu került elő, és a kapu felett a felvonóhíd felhúzásához szükséges bronzcsiga, valamint a belső oldalon lévő kapupántok és a reteszelő vályú is az eredeti helyén maradt meg. Az ásatások során két komoly kincslelet is előkerült: a bástya egykori falának közelében és a falban több száz európai és török ezüstpénzt, valamint hét török aranyérmét is találtak a régészek.


A fevonóhidas kaput sikerült megmenteni

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI


A területen álló lőportár épületében interaktív kiállítótér várja a látogatókat, ahol megtekinthető az ásatások során előkerült tárgyi leletek egy része. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek megismerkedhetnek a régészet, a korabeli hadviselés és erődépítés rejtelmeivel, animációk és tablók segítségével végigkísérhetik az Erdélyi bástya történetét, és betekintést nyerhetnek a korabeli emberek mindennapjaiba.

 

A másik helyszínen, a BTM-ben rendezett kiállítás fókuszában a Zolnay László régész vezette 1962-es ásatás legszebb darabjai és a 2018-ban előkerült leletanyag áll. A látogatók itt tekinthetik meg az arany- és ezüstpénzekből álló két kincsleletet és a korabeli élet legkülönbözőbb használati tárgyait. Szintén itt tekinthető meg a szinte teljesen ép felvonóhidas kapu, amelyet az összes tartozékával együtt sikerült megmenteni.

 

Kapcsolódó cikkek:

Kalandtúra a budai várban

Nevezetes budapesti fák nyomában

Svábhegytől Budafokig- a budai bor nyomában

 

Cikkajánló