Hírek

Szeged boszorkányszigetének története

A helynevek sok esetben a történelem lenyomatai, amelyek az események mellett gyakran az ember hitvilágáról és gondolkodásmódjáról is árulkodnak. Mementói lehetnek hétköznapi dolgoknak, ünnepélyes alkalmaknak vagy tragédiáknak, és ha ismerjük történetüket, sokszor többet is elárulnak a kor emberéről, mint azt elsőre gondolnánk. A szegedi Boszorkány-sziget is egy ilyen helynév, amely egyszerre őrzi a legendák rejtélyét és a dokumentált történelem véres valóságát.

Szerző:
Lánczi Péter
Fotó:
Papdi Balázs
123rf.com
2018. december 7.

A helynevek sok esetben a történelem lenyomatai, amelyek az események mellett gyakran az ember hitvilágáról és gondolkodásmódjáról is árulkodnak. Mementói lehetnek hétköznapi dolgoknak, ünnepélyes alkalmaknak vagy tragédiáknak, és ha ismerjük történetüket, sokszor többet is elárulnak a kor emberéről, mint azt elsőre gondolnánk. A szegedi Boszorkány-sziget is egy ilyen helynév, amely egyszerre őrzi a legendák rejtélyét és a dokumentált történelem véres valóságát.

A boszorkányüldözésről a legtöbb embernek a babona, a „sötét középkor” és az emberi tudatlanság jut eszébe. Hazánkban annak ellenére is ez a kép él a köztudatban, hogy Magyarországon a boszorkányperek eleve később kezdődtek, a legintenzívebben pedig a 18. században folytak. A Szeged déli részén fekvő Tisza-ártér is ez idő tájt kapta a Boszorkány-sziget elnevezést, ami hazánk talán leghíresebb, de kétségtelenül a legtöbb áldozattal járó boszorkányperének állít emléket.

 

Fotó: Pappdi Balázs
Fotó: Pappdi Balázs

 

A legenda szerint az itt kivégzett 13 ember valóban boszorkány volt, hiszen a máglyán állva némán és gúnyosan tűrték a lángokat, és egyetlen feljajdulást sem hagyta el a torkukat. Miután elhamvadtak, a maradványok között 13 amulettet találtak, és a hamuban arcok bukkantak fel, majd tűntek el a széltől, amely a fák lombjait is úgy suhogtatta, hogy az az emberi beszédet idézte.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 

Később is furcsa dolgokat tapasztaltak az erre járók, ezért az elátkozottnak hitt helyet kerülték. A Boszorkány-sziget azóta is csak egy elhagyatott, erdős terület, ahol állítólag az áldozatok halálának évfordulóján még manapság is lehet hallani a titokzatos hangokat. A fennmaradt bírósági periratok alapján egyben biztosak lehetünk: 1728. július 23-án ezen a helyen valóban embereket égettek meg, akiknek jól dokumentált esete bepillantást enged a 18. század eleji Magyarország és Szeged város életébe, illetve nem utolsósorban az ember természetébe. Hogy pontosan mi vezetett a történtekhez, hogyan zajlottak az áldozatok kihallgatásai, milyen tortúrán kellett átesniük, mielőtt máglyahalált haltak, arról a Turista Magazin decemberi számában olvashattok.

 

A DECEMBER-JANUÁRI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED. 

Cikkajánló