Azok számára, akik az idén a tavaszi, extra sűrű nyüzsgésben is tágas térre vágynak, sokszor nem marad más, mint újabb, szinte véletlenszerű helyek felfedezése, ahol egy-egy látványos építmény, szikla, vagy kilátópont helyett maga a táj a legfőbb látnivaló, megnyugtató távolságban a civilizációtól. Cikkünkben nyolc tippet adunk ezekhez, mellettük pedig talán a legfontosabb tanácsot: valóban érdemes célba venni az elsőre „nincs ott semmi” jellegű mezőket és dombtetőket!
Csokonyavisontai fás legelő
Az egykor Somogy nagy részét borító, végeláthatatlan tölgyerdők egyik utolsó hírmondója 1977 óta áll védelem alatt.
A megritkított őserdő hagyásfái közötti rétet évszázadokon át legeltetésre használták, később azonban a legtöbb hasonló területet visszahódította az erdő.
Itt azonban a természetvédelmi szakemberek egyelőre gépi erővel, távol tartják az érkező idegen növényzetet, és remélik, hogy a jövőben ismét tovább működhet a hely legelőként, megmentve az utókornak a tájhasználat ezen ősi formáját. A Csokonyavisonta és Somogytarnóca közti útról elérhető területen, mintegy egy kilométer hosszú, néhány száz méter széles sáv mentén csodálhatjuk meg az évszázados faóriásokat.
A legérdekesebb rész koordinátái: 46°02'53.9"N 17°27'12.0"E
A Zalakanyar panorámaútján
Zalabér falu határában, a híres Dunakanyar mellett szinte eltörpül a kevéssé ismert Zala-kanyarulat vidéke, pedig a táj itt sem kevésbé érdekes. A völgy szántóföldjei fölé az észak-déli irányú, párhuzamos dombsorok egyik legészakibb csúcsa, a 287 méter magas Borbás-hegy emelkedik. A dombokat borító, évszázados szőlők közt talán éppen a tavasz heteiben a legfelemelőbb sétálni, a zalabéri Szent Antal-kápolna tövében, vagy a tőle pár száz méterre álló kilátó mellett pedig naphosszat időzhetünk, és a városoktól mért nagy távolság okán, nem valószínű, hogy tömeggel találkoznánk.
A legérdekesebb rész koordinátái: 46°57'39.2"N 17°01'33.7"E
A Baglyas tetején
A Bakony délkeleti lábának dolomitból álló dombjai között a mészkővel ellentétben nem aprózódással, inkább kémiai mállással jön létre a talaj, igen csekély mennyiségben.
Az évmilliókon át tartó folyamat eredménye a hazánkban egyedülálló, erdők nélküli, végeláthatatlanul hullámzó, dombos, sziklás táj, ami mintha egy rermekrajzpályázatról kelt volna életre.
A különös, terméketlen vidék legmagasabb pontja a Várpalota és Bakonykúti közt emelkedő Baglyas, egykor katonai terület volt, csakúgy, mint a tőle nyugatra elterülő Rátóti-nagymező, ami jelenleg is a honvédség lőtere. A viszonylagos elzártság miatt a 351 m magas hegytető ma is alig ismert, pedig innen Székesfehérvártól a Tési-fennnsíkon át a Balaton-felvidékig látványos körpanoráma és sok-sok négyzetkilométernyi mező is vár, amelyek a tavasz hónapjaira lassan üde zöldbe borulnak.
A legérdekesebb rész koordinátái: 47°13'20.1"N 18°12'29.0"E
Zuppai panoráma
A Gerecse déli határán, Szárliget felett emelkedik a 384 méter magas Zuppa, amelynek csúcsáról a szemközti Vértes hegység északkeleti oldalát, a Vál-völgyet, Szárligetet és a távoli Tatabánya városát is láthatjuk. A hegytető sziklagyepén megpihenve, csak az alattunk tisztes távolságban futó Budapest–Bécs vasúti fővonal vonatai törik meg alkalmanként a csendet.
A legérdekesebb rész koordinátái: 47°28'56.1"N 18°32'19.9"E
Bogyiszlói vándorló fák
A Gemenci-erdő északi részén, Bogyiszló falutól keletre, az ország talán legősibb és legnagyobb kiterjedésű fás legelőjét találjuk. Az évszázados tölgyek egykor az itt legelő állatok és pásztoraik számára adtak árnyékot, manapság pedig esküvői fotózások, filmforgatások és nem utolsósorban a kirándulók pihenésének helyszíne a szinte végeláthatatlan terület.
A mező nevének eredete visszavezethető arra, hogy a terület egykor a Duna–Tisza közén feküdt, és a Duna bogyiszlói kanyarjának levágása után került a mai Tolna megye területére, a fák tehát „átvándoroltak” a Dunán.
A könnyen bejárható mező facsoportjai mellett a környező szántóföldek útjain, elsősorban dél felé, akár több kilométeres távolságban is találkozhatunk hasonló, csodálatos famatuzsálemekkel.
A legérdekesebb rész koordinátái: 46°23'36.1"N 18°51'45.4"E
Dédestapolcsány, Kastély-oldal
A Bükk-fennsík északi lábánál még az Országos Kéktúra útvonala is csak egyenesen áthalad, a környéken pedig nehéz elkerülni a forgalmas szituációkat: Bánkút, a Lázbérci-tó vagy a Kalica-tető behatárolt területét, hogy a közeli Szilvásváradot már ne is említsük. Dédestapolcsány határában, az útvonalra merőleges völgyek tetején ellenben óriásira nyílik a tér. Tardona felé indulva, a szebb napjaira váró Serényi-kastély feletti hegygerincen közel egy kilométer hosszan sétálva csodálhatjuk a Bán-patak völgyét, Mályinkát és a Bükk-fennsík meredek északi oldalát, és közben valóban minimális az esélye, hogy másokkal találkoznánk. A közelgő nyári hónapokban végeláthatatlan vadvirágos mező díszíti a domboldalat.
A legérdekesebb rész koordinátái: 48°10'29.2"N 20°30'11.4"E
Zemplén, Zsidó-rét
A Zempléni-hegység mélyén, az egyik legmagasabban fekvő mezőhöz vezető út, nem tartozik a könnyű és rövid ösvények közé, de a célban éppen ezért nem is kell társasággal számolni. A kéktúra útvonalán, Makkoshotykáról vagy Újhutáról a kék kereszt jelzésen is legalább két kilométeres túrával és jelentős szintemelkedéssel érhető el a mező, amelyről a Zempléni-hegység belső csúcsaira is kilátás nyílik. A több száz méteres kiterjedésű területen a valóban vízszintes terület ugyan viszonylag kevés, de piknikezéshez, sárkányeregetéshez, vagy egyszerűen csak egy csendes délután eltöltéséhez így is ideális helyszín, megnyugtató távolságban a civilizációtól.
A legérdekesebb rész koordinátái: 48°22'17.7"N 21°28'13.0"E
Mád, Királydűlő
Szerencsére már közismert, hogy a Tokaji borvidék legértékesebb, édes borokat adó dűlőit korántsem csak a névadó Tokaj-hegy oldalában találjuk. A Zempléni-hegység délkeleti lejtői ugyancsak kiváló termőterületek, de nem is feltétlenül kell hosszan utazni Sárospatak felé ahhoz, hogy lássuk őket.
A hegység legdélibb sarkán, a Bodrogzug felett nemcsak végtelen szőlősorok, de felemelő panoráma is vár a 300 méter fölé nyújtózó földek közt.
A Kakas-hegy nyergében emellett tágas, sík mező is vár, amit a hosszabb sétára vágyók akár a Disznó-kői kilátó irányából is elérhetnek.
A legérdekesebb rész koordinátái: 48°11'37.8"N 21°19'38.3"E
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
