Tudod, miért került bojt a sapka tetejére?

Megjött a télies idő, előkerültek a fiókok és a szekrények mélyéről a sapkák – de tudod, miért himbálózik bojt a tetejükön? A mókás kis pamacs több ezer éves utat tett meg, mire divatos dekoráció lett.

Szöveg:
2025. november 30.

Megjött a télies idő, előkerültek a fiókok és a szekrények mélyéről a sapkák – de tudod, miért himbálózik bojt a tetejükön? A mókás kis pamacs több ezer éves utat tett meg, mire divatos dekoráció lett.

Ahogy beköszönt a hideg, előkerülnek a kötött sapkák. De vajon abba belegondoltál már, hogy miért van bojt a tetejükön? Első ránézésre talán csak egy játékos kis textilgombócnak tűnik, amely megvicceli a gravitációt, és minden lépésnél ide-oda billeg. Valójában ennél jóval összetettebb a kép, a bojt története ugyanis több ezer évre nyúlik vissza.

A pompon titkos élete

Egyes feltételezések szerint a bojtsztori a vikingekkel indul.

A 8–11. században élő skandináv harcosok kultúrájából fennmaradt egy apró szobrocska, amelyet 1904-ben találtak Södermanlandban.

A szobor Freyr istent ábrázolja – karkötővel, magabiztos férfiassággal és… pomponos sisakkal. Hogy miért, azt a kutatók máig csak találgatják. Elképzelhető, hogy a bojt a sisak varrásait fedte el, vagy hogy a nålebinding, az ősi tűkötési technika miatt alakult így a fejfedő formája. De az is lehet, hogy a vikingek egyszerűen tudták, amit mi is: a pompon feldobja az összképet.

Színek, rangok, bojtok

A bojt azonban nemcsak az istenek, hanem a katonák életében is fontos szerepet kapott. A 15–16. századi Angliában a Monmouth-sapka apró dudora már a modern pompon előfutárának tekinthető.

Napóleon gyalogságában pedig a bojt színe azt jelezte, ki melyik századhoz tartozik

– a zöldtől a világoskéken át a liláig számos árnyalat szolgált „élő térképként” a csatatéren.

A tengerészek szintén a pompont választották társul. Nem dekorációnak: a hajók szűk, fémből készült belső tereiben szolgáltak hasznos sapkakiegészítőként, ahol a bojt sok fejfájástól védte meg őket – szó szerint. Ha egy matróz túl gyorsan emelte fel a fejét, a puha csomó tompította a becsapódást.

A pompon szó is francia eredetű, a 19. században terjedt el, és onnantól megállíthatatlan karrierbe kezdett.

A római katolikus papok birétumán (papság által használt négyszögletes fejfedő), a skótok bonetján és a katonák egyenruháján is feltűnt – mindig kicsit más funkcióval, mindig ugyanazzal a gömbölyű bájjal.

A nagy gazdasági válság: szegényes idők, kreatív bojtok

A modern bojtos sapka azonban nem a harctérről hódította meg a világot, hanem a 20. század eleji gazdasági válságból nőtte ki magát. A pompon olcsó, mégis látványos díszítésnek számított, ami néhány maradék fonalból is elkészíthető volt – így sok sapkakészítő választotta ezt a módot, hogy egy kis életet leheljen a téli öltözetekbe.

A popkultúra évtizede, amikor a bojt trend lett

Aztán jött az 1960-as évek popkultúrája, ahol a zenészek – többek között a The Monkees tagja, Michael Nesmith – segítettek újra divatba hozni a bojtos fejfedőt. A pompon ekkor már nem védett, nem jelzett, egyszerűen csak menő volt. És az is maradt.

A bolyhos kis gömb, ami a hideg napokat is vidámabbá teszi

Ma a bojt már minden formában létezik: apró, hatalmas, fonalból, szőrméből vagy műszőrméből készült változatokkal találkozunk, és egyetlen funkciója maradt: hogy egy kis játékosságot csempésszen a téli napokba. De akármit is hinne a modern divatimádó, a bojt eredete legalább olyan gazdag, mint a fonalak, amelyekből készül. Úgyhogy, amikor legközelebb felveszed a bojtos sapkádat, tudd: a fejed tetején egy több ezer éves történet ugrál ide-oda.

Személyes különvélemény a bojtos sapkákhoz

A bojtos sapkák univerzumában úgy vélem, az egyik antidizájn vadhajtás volt az 1980-as évek elején megjelent kötött sapka-sál egyben, hosszú lófarokszerű nyúlvánnyal, melynek a végén bojt fityegett.

Volt, aki sálsapkának, csősálnak nevezte, de a kígyósapka és űrhajós sapka névvel is illették.

Bárminek is nevezzük, szerintem minden gyerek utálta, és csak addig hordta, amíg a szülők látták, az első saroknál rögtön lekapta. Nekem piros-fehér-kék színben volt, és azt rühelltem benne a legjobban, hogy egyrészt iszonyúan viszketett tőle a homlokom, másrészt a fiúk az isiben állandóan lerángatták a fejemről. Való igaz, hogy jó meleg volt, cserében viszont minden kisgyerek úgy nézett ki benne, mint egy kalácsképű űrhajós. Ez az abszurdnak bátran nevezhető sapka a kabátujjon áthúzott, gumiszalaggal összevarrt egyujjas kesztyűkkel tudott teljessé válni a 80-as évek divatvilágában.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Cikkajánló