Túraajánlat

Török emlékek nyomában kerékpárral a Zselic déli lankáin

Szigetvárról mindenkinek beugrik Zrínyi Miklós – és talán ellenfele, Szulejmán szultán – neve, de tudtad, hogy a városban két dzsámi van, igazi török lakóházat is találhatsz, a közelben pedig a Magyar–Török Barátság Parkban sétálhatsz? Gondoltad volna, hogy a Zselic legdélebbi nyúlványain egy szőlőhegy rejti az egyik legnagyobb oszmán szultán síremlékét?

Szerző:
Abelovszky Tamás
2021. július 12.

Szigetvárról mindenkinek beugrik Zrínyi Miklós – és talán ellenfele, Szulejmán szultán – neve, de tudtad, hogy a városban két dzsámi van, igazi török lakóházat is találhatsz, a közelben pedig a Magyar–Török Barátság Parkban sétálhatsz? Gondoltad volna, hogy a Zselic legdélebbi nyúlványain egy szőlőhegy rejti az egyik legnagyobb oszmán szultán síremlékét?

A dombok közötti csendes falvakban hajdani főúri famíliák kisebb-nagyobb kastélyai állnak új, múltjukhoz és történetükhöz méltatlan funkciót betöltve, vagy éppenséggel teljesen elfeledve. Szerencsére a zselici kisvasút ma is zakatol, a somogyhárságyi pincesoron bor készül, a kilátóból Szlavóniáig ellátni, a túra végén pedig meg lehet pihenni Szigetvár fürdőjében. Van miért ellátogatni a szelíd dombok közé.

Szigetvár mindenki számára elsősorban az ostromról és Zrínyi nevéről ismert. A török világban legalább ennyire ismert az ellenfél, I. (Nagy) Szulejmán itteni haláláról, ráadásul számos török emlék is felfedezhető a városban. Rögtön az első az úgynevezett Török ház (vagy Karavánszeráj), amely az egyetlen épen maradt török lakóház Magyarországon a hódoltság idejéből. Hogy pontosan milyen funkciót töltött be, az ma már nem tudható, de lehetett vendégfogadó, karavánszeráj vagy Korán-iskola is. Az épület látogatható, a felső szinten egy török lakóház rekonstruált berendezése látható (az eredeti vakolat részleteivel és a jellegzetes szamárhátívben végződő falfülkékkel egyetemben), az alsó szinten lévő tárlókban a kalligráfia-, a kávé-, az üveg- és a miniatúraművészetbe nyerhet bepillantást a látogató.

Templomként reinkarnálódó dzsámi

A következő török emlék egy dzsámi, amely furfangosan katolikus templomnak álcázza magát. A Szent Rókus-plébániatemplomhoz hátulról közelítve azonban a figyelmes szemlélőnek feltűnhetnek a szamárhátíves ablakok, illetve a főhajó négyzetes alaprajza. Ali pasa dzsámija ma már a város keresztény híveit szolgálja, kissé átalakítva, megtoldva egy templomtoronnyal, de azért helyenként a belső térben is érezhető az oszmán építészet hatása, például a sarkokat díszítő sztalaktitok esetében. Szigetvár elfoglalását követően a harcokban jelentős szerepet játszó janicsár aga, Müezzinzáde Ali kezdte építtetni a dzsámit, amelyben Szigetvár visszavívásáig muszlim hitélet zajlott száz éven keresztül. A dzsámit katolikus templommá szentelése előtt lőportárként használták.

A harmadik török emlék egy várbéli dzsámi, amely az 1566-os csatáról és Zrínyi kirohanásáról híresült el. A Habsburg Miksa ellen vonuló Szulejmán szultánt a horvát származású Zrínyi Miklós (azaz Nikola Šubić Zrinski), a vár kapitánya próbálta feltartóztatni, a sokszoros túlerő ellenére. Az ostrom egy hónapig tartott (előbb az új városrész esett el, majd az óváros is tarthatatlanná vált, így a maroknyi védő a várba szorult vissza), török oldalon 25 000, magyar oldalon 2500 áldozatot követelve. A szultán az ostrom közben, szeptember 6-án hunyt el, halálhírét azonban csak jóval később közölték az ostromló sereggel. Zrínyi Miklós – látva a reménytelen helyzetet – szeptember 8-án néhány száz katonája élén kitört a várból (három katona kivételével mindenki a harcmezőn maradt), és azóta is hősként tisztelik mind hazánkban, mind Horvátországban. A vár jelenlegi formáját a török időkben nyerte el, és még ma is a 16. századi földvárak jellegzetességeit viseli magán. A kapun átjutva érünk az udvarra, amelynek közepén Szulejmán szultán dzsámija áll. E köré épült az „Andrássy-kastély” (csak a népnyelv nevezi kastélynak, igazából egy alaposan kibővített földszintes, tornácos parasztházról van szó, amelyhez az Andrássy családnak volt köze a két világháború között). A kastélyban ma múzeum működik, a vár és a város történelmét, a török–magyar háborúk korát mutatja be az állandó kiállítás.

A turbéki türbe titka

A várat elhagyva a fürdő mögött igyekszünk kifelé a városból. A túráról visszatérve fáradt izmaink lelazítására tökéletes lehet a komplexum, amely nyári strandfürdőt, uszodát, termálvizes medencéket, élménymedencét és gyógyfürdői szolgáltatórészleget egyaránt felvonultat, de most irány a Zselic! Szigetvár határában folytatódik a török emlékek sora. A Magyar–Török Barátság Park 1994-ben, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján török kezdeményezésre és török forrásokból jött létre. A helyszín kiválasztása nem véletlen: az 1520-tól kezdve 46 éven át regnáló szultán a szigetvári csata közben vesztette életét, egyikeként annak a két, az Oszmán-dinasztiából származó uralkodónak, akik nem Törökországban hunytak el. A hagyomány szerint a szépen gondozott park helyén állhatott a török fővezéri sátor, most az ellenfelek két hatalmas, bronzba öntött feje, egy stilizált türbe és egy keleties jellegű kút fogadja a látogatót. A kellemes környezetben elhelyezett információs táblákon sok szó a hódoltság idejéről nem esik, a valóban sokrétű török–magyar kapcsolatokat más események idézik fel.

Egy másik hagyomány szerint a turbéki kegytemplom (amely a zselici német, a környékbeli magyar, a szigetvári bosnyák és a Dráva menti horvát lakosság hitéletének egyik központja volt a 18. századtól kezdve) helyén volt valaha a szultán türbéje. A Szigetvár-Zsibótra vezető úton elhaladunk a kis templom mellett, amelynek a falán török nyelvű emléktábla is hirdeti a ma már megcáfolt elméletet – de nem kellett messzire menni a valódi temetkezési hely megtalálásához. Egy 2013-ban indult kutatás a turbéki szőlőhegyen azonosított be egy 3-4 ha területű, oszmán kori rommezőt, majd az ásatások felszínre hozták a szultán valószínűsíthető temetkezési helyét, az ahhoz kapcsolódó derviskolostor maradványait és a körülöttük elterülő zarándoktelepülés nyomait. Szőlőhegy egyébként Szigetvár csendes, hangulatos külterülete hétvégi házakkal, szőlőkkel, gyümölcsösökkel – ezeket egyszer csak erdő váltja, és egy széles szekérúton gurulhatunk Mozsgóig, ahol a focipálya mellett találjuk a Szent-kút elnevezésű forrást. A kútból, amelyben valaha egy Mária-szobor állt, eredetileg meríteni kellett a vizet; a 2001-ben történt felújítás óta egy faragott sziklán át folyik ki a víz. A látogatókat dombormű fogadja, amely Szűz Máriát és a kisdedet ábrázolja.

A községben egy kastély áll (szociális otthon üzemel benne, de korábban kollégium és traktorosiskola is volt), amelynek már a 18. században volt elődje egy nagy méretű úri lak formájában, amelyet a 19. század közepétől a területet birtokló Biedermann család bontatott el, majd építtetett a helyére egy, az igényeinek megfelelő épületet. A kastélyt Lechner Ödön tervezte, sajnos hajdani fénye mára megkopott (pl. hiába keresnénk Zsolnay-féle díszcserepeket a tetőn), ahogy a kastélyparké is, amelynek egyik éke a dísztó volt.

A tavacska – amelynek partján fürdőház és hattyúház állt, a közepén lévő szigetet pedig pedig úgynevezett japán híd kötötte össze a parttal – ma is megvan.

A park fényét még romos állapotában is emeli a családi temetkezési kápolna, amely szerencsére a kerítéshez közel található, így az utcáról is megcsodálható a román kori templomok stílusát idéző építmény, amely carrarai márványból készült oszlopokkal, bronzkapujával és falfestményeivel valódi kis ékszerdoboz lehetett.

Az ibafai papi pipa papi fapipa

Almáskeresztúrra kis forgalmú aszfaltúton gurulhatunk tovább, ami nem csoda, mert zsákfaluba érkezünk pár km megtételét követően. A falu főutcáját kettéosztó patak kellemes hangulatot kölcsönöz a településnek, amelyet a temető mellett egy földúton hagyunk el Ibafa irányába. A szekérúton valaha a sárga turistajelzés vezetett át a szomszédba, de ezeket a jelzéseket ma már többnyire hiába keresnénk, a térképre érdemes támaszkodni ezen a szakaszon (bár egyetlen helyen kell csak gondolkodni az útirányon: egy, a szántóföld és egy erdősáv határában található elágazásban jobbra kell fordulni). Ibafa leginkább a fapipáról híres, amelynek egy kis múzeumot is szenteltek a templom szomszédságában. Szépen faragott tajtékpipák, úgynevezett hamis tajtékpipák, porcelánpipák, az „ibafai fapipa” másolata, dohánytartók, tűzgyújtó szerkezetek, különböző műhelyekből származó, változatos cseréppipák, kínai ópiumpipa, különféle gyufatartók, pipaszárak is láthatók a kiállítóhelyen, ahol nem lehet kihagyni a dal meghallgatását sem, amelyről elhíresült a falu: „Az ibafai papnak fapipája van, ezért az ibafai papi pipa papi fapipa.”

A szomszédos Almamellékre csendes utacska vezet át. Az első épület, amellyel a falu határában találkozunk, egy csinosan felújított állomásépület. 1900. november 9-én adták át a forgalomnak a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalat, amelynek egyik állomása volt Almamellék – az utolsó vonat 1976. december 31-én csattogott végig a Zselicet átszelő sínpáron. A vonalhoz csatlakozó kisvasút (az Almamelléki Állami Erdei Vasút, azaz a „Zselici Csühögő”) azonban szerencsére ma is működik a turisták legnagyobb örömére. A szerelvény az egykori állomásépület elől indul. Magában az indóházban az erdei vasútról szóló kiállítást rendeztek be, amely azokon a napokon látogatható, amikor a kisvasúti szerelvények is közlekednek.

A faluban a templomnál kell jobbra fordulni, innen részben aszfaltozott, részben dózerút vezet Szentlászlóra, miközben elhaladunk Almamellék temetője mellett is, ahol számos régi sírkő sorakozik katonás rendben a távolabbi kerítésnél. Szentlászlón szintén a templomnál, fordulunk jobbra, majd a 67-es utat keresztezve egy rossz állapotú aszfaltúton indulunk tovább Kishárságy (Somogyhárságy településrésze) felé. Az aszfaltút egy majorság mellett szekérútra vált, ezt kell követni anélkül, hogy bármilyen irányba letérnénk róla. Kishárságyon a Zichy-kastély a falu közepén található, a visszafogott küllemű épületet jelenleg nem használják semmire, valószínűleg hosszabb ideje üresen áll, látszik rajta az elhagyatottság.

Makovecz és Zrínyi találkozása

Somogyhárságyra visz tovább az utunk, ahol a község központjából érdemes egy kitérőt tenni a temető irányába, ahol a hangulatos pincesor mellett egy kilátó csábít rövid megállásra. A kis panorámatoronyból a Zselic lankáira lehet letekinteni, kelet felé a Mecsek tömbje tűnik fel, délen pedig, a Dráva síkján túl, a Daruvártól Diakovárig húzódó Papuk hegyvonulata a horvátországi Szlavóniában. A kilátóval szemben, a falu temetőjében áll egy érdekes, kör alaprajzú kripta, amely Festetics-mauzóleum néven ismert.

Szigetvár felé tartva még Somogyviszlón és Somogyapátin kell áttekerni (utóbbi határában találjuk a Dél-Dunántúl második legnagyobb víztározóját, amely ma leginkább halastóként ismert), hogy elérjük a várost, túránk végpontját. Ismét átgurulunk a Zrínyi téren (az egykori dzsáminak a többi épülettől eltérő tájolása szembeötlő), majd a József Attila utcán tekerve egy eltéveszthetetlen épületet érdemes még alaposabban szemügyre venni a fürdőben történő lazítás előtt. A Vigadó épülete Makovecz Imre keze nyomát viseli magán, a mester maga így vallott erről a munkájáról: „Ez a munka nagy élvezet volt számomra, nemcsak azért, mert a művelődési házba besűrítettem mindent, amit a szakmában tanultam […] Ez a ház szakmai tevékenységemnek egyik csúcsa, mindazok az elemek, amelyekre valaha is rátaláltam, itt szerepelnek, sőt, még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is.” Ez utóbbi elemet erősíti az épület előtt Zrínyi Miklós szobra, amely határozottan mutat irányt a járókelőknek, enyhe kontrasztban a Vigadó körülötte tornyosuló tömbjével.

Török emlékek Szigetvár környékén

A 150 éves török uralomnak Szigetváron szokatlanul sok emléke maradt fenn.

  • A Török ház az egyetlen épen maradt török lakóház Magyarországon.
  • A mai Szent Rókus-plébániatemplom dzsámiként kezdte pályafutását.
  • A várban is találunk egy dzsámit.
  • A turbéki szőlőhegyen a közelmúltban tárták fel Szulejmán szultán temetkezési helyét.
  • A 67-es út mellett a Magyar–Török Barátság Park várja a látogatókat.
Megközelítés

Szigetvár a 6-os főút mellett fekszik, illetve itt ér véget a Somogy megyét átszelő, észak–déli lefutású 67-es út is. Vasúton a Pécs–Nagykanizsa-vonalon közlekedő vonatokkal érhető el a túra kiindulópontja.

A cikk a Turista Magazin 2020 július-augusztusi számában jelent meg.

Cikkajánló