Hétvégén rendezik meg az Öböl-átúszást a Balatonon. A Balatonfüred és Tihany közötti 3 km leúszására évről évre több ezren vállalkoznak. De vajon ki teljesítette először ezt a távot, és ki volt az első, aki átúszta a Balatont?
Kevesen gondolják, de az ideérkezők számára a Balatonnál sokáig nem a tó volt a legnagyobb vonzerő. Balatonfüred például a 18. század második felében lett igazán felkapott, de népszerűségét nem a Balatonnak köszönheti, hanem az itteni savanyúvizes forrásoknak. A tóparton, ahol ma tömegek korzóznak a Tagore sétányon, akkoriban még ólak, árnyékszékek és cselédsor kapott helyett.
A hideg fürdő egykori épülete Balatonfüreden
„…csiborbogárnak való mesterség az”
A 19. század második feléig az emberek nem igen merészkedtek be a tóba, nem csak azért, mert nem tudtak úszni, de úgy hitték, hogy a víztől ragályos betegséget kapnak. A helyiek is csak az állataikat vitték le a Balatonhoz, ami annyira nem volt tényező, hogy a 1760-as években Mária Terézia le is akarta azt csapoltatni, hogy a tó medrét felszántsák és gabonával vessék be.
„Magyar ember nemigen adta fejét arra, hogy úszni tanuljon. Halnak, békának, csiborbogárnak való mesterség az” – írta Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyvében.
Füred leghíresebb lakója, Jókai Mór sem fürdött a Balatonban, mondván: ő bizony olyan vízben nem fürdik, amelyben marhákat itatnak.
A tóhoz való viszony a 19. század végétől kezdett megváltozni, egyre-másra létesültek a strandok, fürdőtelepek, és a 20. század 20–30-as éveire pezsgő fürdőélet alakult ki a Balatonnál.
Öbölátúszás némi extrával
Báró Wesselényi Miklóst leginkább az árvízi hajósként ismerjük, aki sok embert megmentett az 1838‐as pesti árvíz idején. Kevesebben tudják róla, hogy nagy nőcsábász és kiváló sportember is volt.
Gyakran feltűnt Füreden, ahol nemcsak a nyaralóhely pezsgő társasági életébe és a nők karjaiba vetette bele magát nagy odaadással, de a Balatonba is, amelynek vizében szép távokat leúszott.
Ez utóbbi szokásával igen nagy feltűnést keltett, ugyanis akkoriban rajta kívül csak kevesen vállalkoztak ilyesmire. A legenda szerint az 1830-as években virtusból, Tihanyból átúszott Füredre, ráadásul úszás közben – fogadásból – még meg is borotválkozott.
Wesselényi Miklós szobra Balatonfüreden a Brázay parkban
Siófok-Füred, 6 óra 40 perc
Szekrényessy Kálmán (1846-1923) katontiszt főúri családból származott, fiatalon megtanult úszni, amit nyilván elősegített az, hogy az apja volt a Rudas-és a Császár-fürdő bérlője. Szekrényessy világlátott ember volt, és Európa számos pontján úszott is nagyobb távokat.
Az Északi-tengerben körbeúszta a Helgoland-szigetet, aztán a Boszporusz következett. Majd átúszta a Szuezi-csatornát és a Gibraltári-szorost.
1879-ben ő úszta át először a Bodeni-tavat.
A Balatont 1880 augusztus 29-én úszta át Siófok és Balatonfüred között, és egyik célja ezzel a tó népszerűsítése volt. Ekkoriban már egyre többen fürdőztek és úsztak a tóban, és Szekrényessy vállalkozását is nagy érdeklődés övezte, rengetegen várták őt a füredi parton.
A Siófok és Balatonfüred közti körülbelül 14 kilométeres távot 6 óra 40 perc alatt tette meg nem túl ideális körülmények között, ugyanis a víz hőmérséklete 17-18 fok körül volt, ráadásul a nagy szél miatt erősen hullámzott is.
Egy reneszánsz ember
A Balaton első átúszása nagy szenzációnak számított, még külföldi lapok is beszámoltak róla. Szekrényessy ezután még háromszor teljesített a távot, öt évvel később több mint egy órát javított az idején. 1881-ben a Dunában vállalkozott egy nagy kalandra, Vácról leúszott Budapestre, a több mint 30 km-es távot 4 óra 22 perc alatt teljesítette. A tengeri kihívások is vonzották, 1881-ben az olasz riviérán 19 km-t úszott le közel 8 óra alatt.
De Szekrényessy Kálmán nem csak az első Balaton-átúszó volt, számos más területen is maradandót alkotott. Eredetileg orvoslást és jogot tanult, majd a katonai pályán ért el nagy sikereket.
A távúszás mellett ő alapította meg az első magyar sportlapot és az MTK-t, ő alkotta meg a kerékpár és az erőgép szavunkat.
Színdarabokat is írt, az első a „Miért úszták át a Balatont” című bohózat volt, mindezek mellett repülőmérnök is volt, ő tervezte az első magyar léghajót, ő edzette az első magyar olimpiai bajnokot, Hajós Alfrédet. Nem mellesleg még legendás szívtipró is volt, a füredi Anna-bálokon „aczélos izmaival, dülledő mellkasával” igen nagy népszerűségnek örvendett az ifjú hölgyek körében.
Életnagyságú kőszobra a siófoki hajóállomás mellett áll, a városban egy utcát is elneveztek róla. Egykori pesti lakóházán, a Ferenciek terén emléktábla őrzi a nevét, de hosszútávú úszóversenyt is rendeztek emlékére.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/TVQHFT5H6FK.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
