Ráadásul nem is akármilyen, Európa egyik legszebb fekvésű pályájának tartották a budapestit. A panoráma ma is nagyon szép innen, de golflabdák helyett ma már leánykökörcsinek, tavaszi héricsek és sok más virág bújik meg a fűben.
A golf a 19. században kezdett népszerűvé válni a kontinensen, hozzánk gróf Andrássy Géza a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként hozta be. Az ország első golfpályájáját Tátralomnicon adták át 1909-ben. Ennek mintájára épült meg a budapesti pálya két évvel később Széchenyi-hegy tetején található Apáca-réten.
A pálya két és fél kilométer hosszú volt, a fűmagot hozzá Angliából, az előkelőségeket oktató edzőt pedig Skóciából hozták.
Egy angol szaklap által a kontinens második legszebbjének tartott pálya hamar népszerű lett, olyannyira, hogy bővíteni is kellett azt.
Golfozók a svábhegyi pályán az 1930-as években
A pálya mellett nyílt meg 1939-ben a romantikus kastélynak tűnő a Golf-szálló, ami később Vörös Csillag, még később Panoráma-szálló lett, ma pedig magánkézben van, szállodaként már nem funkcionál.
A golfpálya karrierje az 50-es években ért véget, a kommunista vezetés nem szimpatizált a sporttal, szívesebben látták itt inkább az úttörővasutat, majd 1956 tavaszán a Széchenyi-hegy adótoronyépítését is az egykori pálya területén kezdték meg.
Légifotó a Rege utca környékéről, Vörös Csillag (egykor Golf, később Panoráma) szálloda , 1970
A golfpálya helye mára részben becserjésedett, de a nyíltabb gyepeken több védett fajjal – például a leánykökörcsinnel, apró nőszirommal vagy tavaszi hériccsel – is találkozhatunk. Itt található a hegyvidéki Beporzó tanösvény 10. állomása, ahol nemcsak a Dél-Budára nyíló kilátásban, de az évszakonként váltakozó virágok tarka kavalkádjában is gyönyörködhetünk, és a méhek látásáról is megtudhatunk többet.
A Széchenyi-hegy múltjáról korábbi cikkünkben még többet olvashatsz.
