Ami nekünk a Tisza-tó, az a lengyeleknek a Solina, amely a San folyó felduzzasztásával jött létre. De, miért hozták létre a Besszádi-tenger néven is emlegetett tavat?
A bevezetőben feltett kérdésre egyszerű a válasz, akárcsak a Tisza-tó esetében, a Solinai-tavat (lengyelül Jezioro Solińskie) is elsősorban az áramtermelés miatt hozták létre, csak kicsit nagyobb méretekben. Bár vízfelületét tekintve messze elmarad a Tiszta-tótól, hiszen „mindössze” 22 négyzetkilométeres, szemben a magyar tó bő 120 négyzetkilométerével, azonban vízmennyiségét tekintve duplája. A fentiekből rögtön ki is derülhet, hogy egy nagyon mély tóról van szó, átlagos mélysége mintegy 60 méter, míg a legmélyebb pontja 75 méter.


Ennek megfelelően a hozzá épített duzzasztógát méretei is jóval impozánsabbak a Kiskörei vízerőműénél: 664 méter hosszú és közel 82 méter magas, amelyen végig is sétálhatunk. Csak érdekességképpen: a lengyel Solina vízerőmű négy turbinájának teljesítménye mintegy 200 MW, míg a tiszai – szintén négyturbinás - erőmű kapacitása 28 MW.
Nem elhanyagolható részlet, hogy a lengyelek elképesztő hatékonysággal használják ki a tó és az erőmű okozta turisztikai vonzerőt.
A gát egyik felénél látogatóközpontot hoztak létre, ahol részletesen is bemutatják a vízerőművük működését és a környékbeli természeti értékeket, ám ami ennél jóval izgalmasabb, hogy innen fel lehet kabinozni a tó melletti hegyre épített kilátóba. Aki nem klausztrofóbiás és tériszonyos, annak melegen ajánljuk ezt a programot, mert a kilátóteraszról madártávlatból nézhetünk le a tóra és a körülötte hullámzó hegyekre.


És, hogy miért emlegetik a lengyelek Besszádi-tengernek? Mert ott hullámzik a Besszádok hegység is, amely lankás csúcsaival minden évszakban tökéletes túraterep. Ha szeretnéd felfedezni a helyet, vedd meg az augusztus-szeptemberi Turista Magazint amelyben egy szuper körtúrát ajánlunk a Besszádok legmagasabb csúcsának, a 1346 méteres Tarnica érintésével.