Téli gerinctúrák a lengyelországi Besszádok-hegységben
A téli túraszezon beköszöntével ezúttal a lengyel-szlovák-ukrán hármashatár közelében fekvő Besszádoki Nemzeti Parkból mutatunk egy kis ízelítőt.
A névadó Besszádok-hegység ugyan nem túl magas a felvidéki szomszédokhoz képest, ám klasszikus téli túrákra kitűnően alkalmas 1200-1300 méter körüli hegycsúcsokat, és hosszan elnyúló, varázslatos panorámákat kínáló gerinceket foglal magában. Csatoljuk hát fel a hótalpakat, és ismerjük meg ezt a hazánkban alig ismert hegyvidéket igazi téli köntösben, egy tavaly téli háromnapos utazás tapasztalataiból kiindulva.
Besszádok – ismeretlen középhegység a Keleti-Kárpátokban
A Besszádok hegységet magában foglaló Besszádoki Nemzeti Park ugyan Lengyelország harmadik legnagyobb nemzeti parkja, a legtöbben alig hallottak róla, ahogy magáról a hegységről sem. Pedig a Külső-Keleti Kárpátokban, azon belül is az Erdős-Kárpátokban fekvő Külső-Beszkidek vonulatai három nemzeti parkot is rejtenek magukban, sőt, a terület Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátum néven szigorú nemzetközi védettséget is élvez. Mindennek oka a háborítatlan természet, ahol Európa egyik utolsó, érintetlen bükkös őserdejeit, elképesztően gazdag vadállományt, és bájos kisfalvakat is találunk.
A Besszádoki Nemzeti Park több mint 80%-át erdő borítja, a vad rengetegben pedig medvék, európai bölények, hiúzok, vadmacskák, farkasok, szarvasok élnek. Az 1973-as alapítású, mai napra 292 km²-esre hízott nemzeti park tehát nem véletlenül a természetet, aktív turizmust kedvelő lengyelek egyik kedvenc túracélpontja.
Krakkótól Varsóig jószerivel egész évben járnak ide azok a helyiek, akik vagy már megunták a Magas-Tátrát, vagy az embertelen tömeg elől menekülve egy kevésbé zsúfolt, mégis izgalmas túraterepre vágynak. Tavasszal az ébredező természet és a virágzó magashegyi rétek, ősszel pedig a rozsdás színű, végtelen bükkerdők teszik felejthetetlenné a besszádoki túrákat. A nagy nyári kánikulák idején a helyiek a Solinai-tó frissítő vizében hűsítik magukat, amely egyébként Lengyelország legnagyobb mesterséges tava. Legtöbben viszont télvíz idején keresik fel a Besszádok szelíd hegyeit, hiszen a túrázókon kívül a síelők, sítúrázók, szánkózók, sőt, a korcsolyázni vágyók is nagy számban érkeznek ide Lengyelország távolabbi vidékeiről.
A Besszádok megközelítése és bemelegítés a Wielka Rawka csúcsán
A Besszádok-hegységnek, valamint a nemzeti parknak nincs kifejezett központja, a legtöbb szállást és a turizmussal kapcsolatos szolgáltatókat Kalnica, Smerek és Wetlina településeken találjuk. Bár a térképen közelinek tűnhet, Budapestről indulva nagyjából 6 órás utazással kell számolnunk Kassán, Eperjesen, illetve Mezőlaborcon áthaladva, így
Mivel az első nap jelentős része legtöbbször elmegy az utazással, bemelegítő túrának remek választás lehet a lengyel-ukrán határtól alig 500 méterre, a szlovák-lengyel-ukrán hármashatártól pedig másfél kilométerre fekvő Wielka Rawka csúcsa. Az 1304, más források szerint pedig 1307 méteres Wielka Rawka a Besszádok főgerincének vonulatából egy kicsit kilóg, földrajzi értelemben inkább a szlovákiai Ungi-határhegység legmagasabb pontja, bár a hegységek elnevezései és határvonalai mind a szlovák, mind pedig a lengyel oldalon elég zavarosak (az ukrán oldalról nem is beszélve).
Mégis, mivel legkönnyebben a Besszádok lengyel oldaláról közelíthető meg, az egyik legfelkapottabb túra lett a környéken. A megközelítőleg 9 km-es túrát a 897-es főút jól kiépített parkolójából tudjuk elkezdeni, hogy csupán 450 méter szintkülönbséget leküzdve, sűrű jegenyefenyők árnyékából kiérve máris a nyílt gerincen találjuk magunkat. Az 1271 méteres Mala Rawka után a kicsivel 1300 méter fölé nyúló Wielka Rawka csúcsáról is pazar körpanoráma az ajándék, lefelé jövet pedig ne hagyjuk ki az erdő mélyén megbúvó, a helyi turista szövetség által üzemeltetett Mala Rawka menedékházat sem.
Gerinctúra a Połonina Wetlińska és a Smerek csúcsai között
A Besszádok egyik klasszikus, országszerte híres gerinctúrája a Połonina Wetlińska nevű hegycsoportban található. A Hasiakowa Skała (1231 m) és a Smerek (1222 m) csúcsait összekötő, nagyjából 6,5 km-es gerincszakasz igazi csemege a téli túrák szerelmeseinek. A több 1200 méter körüli csúcsot is érintő, szelíden hullámzó gerinctúrát bármelyik irányból meg lehet csinálni, ám a logisztikai nehézségek miatt csak kevesen vállalkoznak az egész túra egyirányú bejárására, legalább is télen.
A túra viszont így lesz igazán izgalmas, ezért ha a túra végpontján lerakjuk gépjárművünket, a tömegközlekedés, vagy akár szállásadónk segítségét kérve érdemes a hegycsoport másik végébe átutazni, és onnan kezdeni a hegyre való felkapaszkodást.
A Brzegi Górne melletti tágas parkolóból, 870 méteres magasságból először egy meredek kaptatón kell magukat felküzdeni a Połonina Wetlińska legmagasabb csúcsa, az 1231 méteres Hasiakowa Skała mellett fekvő Chatka Puchatka menedékházba. Az erőt adó forró levesek és még forróbb helyi italok elfogyasztására is kitűnően alkalmas vendéglátóipari egységtől aztán már egyenes út vezet a Smerek csúcsáig, persze eközben egy kisebb hullámvasúton azért át kell verekedni magunkat. Menet közben persze megértjük, hogy miért is szeretik ennyien ezt a túrát: szinte végig élvezhetjük a 360 fokos panorámát, lábunk alatt hevernek a Besszádok álmos falvai, körülöttünk havas hegygerincek és sűrű erdők, ameddig csak ellátunk.
Szélsőséges időjárási körülmények, viharos szél és nagy mennyiségű hó esetén az előrehaladás azonban erősen belassulhat, és akár több órát is eltölthetünk a gerincen, amíg végre elérjük túránk végét. A Smerek csúcsa utáni hosszú lejtmenet térdfájósok számára kellemetlenül meredek lehet, az esetleges ízületi fájdalmakat a szépséges fenyőerdő látványa tudja csak feledtetni.
Csúcstámadás a Besszádok legmagasabb pontjára: Tarnica (1346 m)
Mint arról már szóltunk korábban, bár a Besszádok legmagasabb hegyei is csupán 1300 méter körüliek, mégis van egy egészen sajátos, magashegyi vonása a hegységnek az éles gerincekkel, szépen elnyúló gyephavasokkal. Jó példa erre a Tarnica is, amely már messziről feltűnik jellegzetes kiemelkedésével és a tetején magasodó hatalmas kereszttel.
A túrát legoptimálisabban Wolosate üdülőtelepének egyik fizetős parkolójából tudjuk elkezdeni, ahová tél közepén is érdemes időben érkezni, 9:00-10:00 óra magasságában már nem sok szabad helyet találunk.
A csúcstúra egy 15 perces, kellemesen lankás emelkedővel indul, innen viszont szinte végig toronyirányt, elég meredek terepen lehet feljutni az 1275 méteres Przelecz-hágóba, majd magára a csúcsra is. A sok túrázó miatt szerencsére itt is szinte végig jól letaposott hó és széles ösvény vár minket, igaz, 1150 méter körül az erdőhatár felett már a sokszor érezhető, metsző nyugati szél csökkentheti a hőérzetet.
Az 1346 méteres Tarnica csúcsáról gyönyörűen láthatók a Besszádok csupasz gerincei, a szlovák részen fekvő Ungi-határhegység, és az ukrán oldal 1500 méter fölé magasodó hegycsúcsai is. Lefelé jövet számtalan lejtőn ki tudjuk próbálni téli csúszkáinkat, hogy aztán hazafelé menet legyen még idő egy klasszikus helyi fogás elfogyasztására valamelyik út menti étteremben.
- Mikor? A Besszádok egy igazi négy évszakos desztináció, persze minden túra előtt érdemes ellenőrizni az időjárás-előrejelzést.
- Hova? A Besszádoki Nemzeti Parkban nagy területen vannak szétszórva a szállások, éttermek és kisboltok, nincs egy nagy központ, szóval érdemes ár-érték arányban válogatni a meglehetősen kevés számú szállás közül.
- Milyen nehezek a túrák? A legtöbb csúcs- vagy gerinctúra nem túl megerőltető, a parkolók 800-1000 méter magasan vannak, így legrosszabb esetben is csak 600 méter szintet kell megtenni egy túrán. Persze ha hosszabb, kombinált túrákra indulunk, itt is lehet azért igencsak nehéz etapokat összerakni.
- Veszélyek: Nyáron a nyílt gerincen gyorsan lecsapó viharok jelentik a legnagyobb veszélyt. Télen vigyázni kell a leszakadó hópárkányokkal és a gyakran váltakozó, szeszélyes időjárással.
- Amit semmi esetre se hagyjunk otthon egy téli túrán: a megfelelő, réteges öltözködés és a vízálló bakancs mellett a legfontosabbak: napszemüveg, naptej, kamásli, termosz, hómacska (vagy egyéb, kisebb fogakkal rendelkező csúszásgátló), nagy hó esetén pedig hótalpak.
A sarki fény nyomában a svéd Lappföldön
2024.02.28.Az aurora borealist télen megpillantani a sarkkörön túl egyáltalán nem ritkaság, persze, itt is több tényező befolyásolja, hogy találkozhatunk-e vele, így alapos tervezés és utánajárás szükséges az ideális célpont kiválasztásához. Cikkünkből kiderül, sikerrel jártunk-e.
→ Tovább
Ausztria „ismeretlen” Holt-hegysége
2024.02.15.Bár egy-két hazai utazásszervező már felfedezte magának a Totes Gebirgét, legtöbb honfitársunk még nem hallott a hegységről, pedig több szempontból is ideális túraterep. Mi egy laza hótalpas túra keretei között hódítottuk meg.
→ Tovább
Körtúra a Kárpátok alig ismert szegletébe
2023.11.13.Ki gondolná, hogy Szegedről gyorsabban el lehet jutni a Déli-Kárpátok legközelebbi 2000 méter feletti hegységébe, mint Budapestről az Alacsony-Tátrába? Mivel alig több mint 3 óra alatt elérhető a déli országrészből, így sok túrázónak jelenthet alternatívát a szomszédos hegycsoportokhoz hasonlóan alig kiépített, vad szépsége miatt viszont egyre inkább népszerű Szárkő-hegység. A most bemutatott klasszikus, két napos körtúra alatt felkapaszkodunk a hegység legmagasabb csúcsaira, hogy egy átfogó képet kapjunk a Kárpátok újabb, szinte alig ismert szegletéből.
→ Tovább
